English language can be selected in upper left corner (British flag). Az elmúlt hónapokban (elmúlt évben) nagyon sok olyan hifi tuning eszközt volt módomban rendszeremben kipróbálni, azokkal rövidebb-hosszabb ideig zenét hallgatni, melyek „működése” nehezen értelmezhető. Ezek között volt olyan, melynek hatása nem érte el az érzékelési küszöbömet, és bizony volt olyan is, aminek hangra gyakorolt hatását kifejezetten negatívnak ítéltem meg – ennyit a placebo-teóriáról. Ezen eszközök a legkülönfélébb árral és „hangi nyereséggel / veszteséggel” rendelkeztek, ebből következően egészen különböző volt az ár / auditív nyereség arányuk.
Néhány nappal ezelőtt egy barátom – aki a hifiben ezoterikusnak nevezett eszközökben igencsak jártas, több évtizedes személyes tapasztalattal rendelkezik a témában – meglátogatott egy nagyobb fajta cipősdobozzal, melyben mintegy 30 millió forint értékű „varázseszköz” volt. Az árral senkit sem szeretnék „sokkolni”, hisz pusztán egy adat, amit mi elfogadhatatlanul soknak találunk, egyes „gázszerelők” pedig még reggeli előtt mindennap megkeresik…
Tehát jött a barátom és jött a doboz, melyben olyan tárgyak voltak, melyekről legfeljebb csak olvastam. Azonban ez a poszt nem a konkrét tárgyakról, hanem egy, azaz egész pontosan kettő olyan megtapasztalásról szól, amiről (amelyekről) „fű alatt” már nagyon sokan suttognak, sokan megtapasztalták, de kimondani, (főleg a másodikat) leírni azonban nem nagyon merték – pedig feltétlenül kell beszélni róluk.
Az első megfigyelés egyes rendszerekre, készülékekre vonatkozóan tulajdonképpen évtizedek óta benne van a köztudatban, de a legtöbben értetlenül elsiklanak mellette. A tapasztalatok azt mutatják, hogy léteznek rendszerek, készülékek, amelyek kifejezetten zenei hangúak. Képesek érzelmeket, zenei mondanivalókat, zenészi kifejezéseket, dallamokat, stb. közvetíteni, képesek a zenét elmesélni és elhitetni – egyszerűen „csak” zenélnek. Valamint léteznek olyanok, melyek rendkívül széles frekvenciasávval, hatalmas dinamikával, tűéles felbontással rendelkeznek, ráadásul megmutatják a legapróbb részletet, a legkisebb rezdülést a felvételből. A két halmaz azonban valahogy nem nagyon fedi egymást, vagy csak nagyon-nagyon ritkán és egészen drága rendszerek esetén.
Talán egyetérthetünk abban – talán mindenkinek van ilyen jellegű tapasztalata -, hogy a technikai „kihegyezettség” és a zenehallgatási kedv megteremtése között valahogy nem igazán van összefüggés.
A meghallgatott kiegészítők, „ezoterikus”, hifi tuning eszközök szintén kétféle irányban hatnak, ráadásul időnként egészen szélsőségesen.
Vannak közöttük olyanok, melyek meghökkentő frekvenciákat, már-már félelmetes dinamikát, sohasem hallott részleteket csalnak elő a rendszerekből – pl. a sajátomból. Valamint vannak olyanok, melyek hatására az adott rendszer el kezd szó szerint zenélni, mesélni. Alapvetően – mint zenehallgató – a második csoportba tartozó eszközöket sokkal jobbnak tartom, de pl. olyan barátaim, ismerőseim, akik képtelenek végighallgatni egy-egy albumot, mert hangokat, extra megszólalásokat hallgatnak (keresnek), sokkal jobban járnak az első csoportba tartozó kiegészítőkkel.
Úgy gondolom, ebből adódik, hogy ugyanazon „ezoterikus eszköz” megítélése annyira különböző lehet – vannak akik az „egyik tárgy” zeneiségéből semmit sem érzékelnek (vagy nem tartják fontosnak) és vannak, akik a „másik tárgy” extra felbontását már zavarónak tartják – és itt most nem térnék ki azokra, akik mindenféle próba és tapasztalat nélkül, pusztán elvi síkon ítélkeznek az adott tárgyak és használóik felett.
Gondoljunk csak az Entreq virtuális földjére, ami sokak szerint hatástalan, vagy éppen kifejezetten rossz(?), mások pedig rendszerük elengedhetetlen eszközének tartják. Az Entreq – mint korábban már többször említettem – mellesleg a zeneiséget hozó kiegészítők csoportjába tartozik.
Azonban, most jön csak a lényeg, ami az „underground” sustorgások gyakori beszédtémája – részemről már vagy harminc éve.
Tehát megérkezett a barátom az említett értékű „dobozzal” és némi bemelegítés után el kezdtük a rendszerbe bepakolni a „varázseszközöket”. A hang minden egyes tárgy betételével többé-kevésbé javult – tehát az eszközök egyértelműen hatásosak voltak -, azonban az összes tárgy (mondom, 7 nulláról beszélünk) betevése után, a kérdésre, hogy mit szólok hozzá, csak annyit tudtam válaszolni, „ha így szólna a rendszerem, így szólt volna este, vagy néhány órával korábban, már eladtam volna…”
A hangok egyértelműen javultak – csak a miheztartás végett, nevezzük 10 egységnek a hangi javulást -, azonban a rendszer nem zenélt, az énekhangok pedig kifejezetten rosszak voltak – mondom, a megszokotthoz képest. Mielőtt a teljes történetet elmesélném, ezen most egy kicsit gondolkodjunk el. A rendszerembe bekerült az értékének mintegy hatszorosát kitevő „kütyü” és én nem voltam boldog, sőt, visszasírtam az előző esti állapotot.
Most vagyok csak igazán bajban, hogyan is kellene fogalmaznom, hogy senkit (de tényleg senkit), főleg a barátomat, barátaimat ne bántsam meg, de szerintem közérdek, hogy leírjam.
A keleti filozófia alaptézise a különböző rezgések és energiaszintek fontossága, azoknak az élőre és élettelenre való hatása. Erre épül az orvoslásuk, a vallásuk, sőt egyes keleti hifi-guruk ezen alapokon tervezik készülékeiket, hifis kiegészítőiket, „varázseszközeiket” is.
A „nyugati tudomány” is eljutott már odáig, hogy kiszámította, a világmindenség legalább 60 százaléka puszta energia, ami mindenütt és mindenben jelen van. A jó és rossz rezgések fogalmával, a jó rezgésekre való törekvéssel még nem tud mit kezdeni, de (szerintem) előbb-utóbb erre is megtalálják a „nyugati szemmel” is elfogadható és mérhető magyarázatot.
Gondolom, mindenkinek volt már olyan élménye, tapasztalata, hogy bizonyos személyek társaságában nagyon hamar kifáradt, kimerült, vagy éppen a másik véglet, feltöltődött energiával, életerővel. Talán, a zenehallgatók közül sokaknak volt olyan tapasztalata (a „pusmogásokból” ítélve biztosan), hogy bizonyos személyek jelenlétekor valahogy nem úgy szól a rendszerük, mint ahogy azt megszokták.
Szólhat jobban, rosszabbul – sőt, ami a leggyakrabban megtörténik – nagyon rosszul.
Van nekem egy barátom, akire különösen háklisak a készülékeim (vagy az én energiaszintem, érzékszerveim). Nehezen jöttem rá, és emiatt „futottam” is néhány felesleges kört, de ez van – eljön hozzám és a rendszer el kezd torzítani, kukorékolni, összeomlik a térhatás. Furcsa módon a saját lemezeivel ráadásul hatványozódik is a jelenség, olyannyira, hogy amíg rá nem jöttem, mi is áll a jelenség mögött, megkérdőjeleztem saját hallásomat és hittem neki, és mindazoknak, akik a jelenlétében hallgattak nálam zenét. Hinnem kellett, hisz önmagam is ugyanazt hallottam, amit a többiek.
Kanyarodjunk vissza a „cipősdobozhoz” és a hallottakhoz. A tárgyak kipróbálásakor az említett és a rendszeremre rendkívül negatívan ható barátom is jelen volt. Ennek következtében a rendszerem megszűnt „zenélni”, hangminősége lecsökkent (megváltozott) és az eszközökkel ezen a „hangon” próbáltunk javítani. A hang ehhez a „nullaponthoz” képest sokat javult, de csak a hang! A hallottak sehogy sem akartak összeállni zenévé.
4-5 órányi kísérletezés után az említett „rossz hangú” barátom távozott, és mi ott maradtunk a cipősdobozból előkerült tárgyakkal és azok tulajdonosával. Hosszasan elbeszélgettünk mindarról, amiről eddig írtam – vártuk az energiaszintek(?), rezgések(?) helyreállását és közben kipakoltuk az összes tuningeszközt a rendszerből.
Ezután visszaültünk zenét hallgatni. Mielőtt továbbmesélnék, meg kell említenem azt a sokak által megtapasztalt jelenséget, hogy, ha egy tárgy, egy kábel, egy készülék, stb. javít a rendszeren – vagyis betételét előnyösnek érezzük -, akkor annak kivételekor a változást sokkal nagyobbnak érezzük.
Tehát az A-B lépés különbsége általában kisebb, mint B-A lépésé.
Nem véletlenül határoztam meg korábban a „7 nullás” hifi tuning hatását egy tízes számmal, vagyis az A-B lépés 10 egységnyi javulást eredményezett. A tapasztalatok alapján a B-A lépésnek tehát ettől nagyobb értékű (érzetű) visszalépést kellett volna eredményezni. Igen ám, de közben távozott az említett barátom is, akinek „jelenléte”, a készülékeimre (és / vagy érzékszerveimre) való hatása immár konkretizálhatóvá vált. A tuningeszközök kivételével (és barátom távozásával) a hang mindössze 2 (azaz kettő) egységnyit romlott, ellenben a rendszer zenélő-, zenehallgatási kedvet teremtő képessége ellenben jobb lett – végre lehetett zenét hallgatni. (Mondom én, hogy a hangminőség és a zeneteremtő képesség nem ugyanaz).
Ezután (a „dobozból”) egyetlen eszközt vettünk ki és helyeztünk el a rendszerben, aminek következtében az „egyeszközös rendszer” sokkal jobb lett zeneileg, frekvenciaátvitelben, térhatásban pedig csak kicsit rosszabb, mint a full tuningos az említett barátom jelenlétében. A poszt elején megemlítettem az ár / minőség arányt, az adott hangi javulás (romlás) ellenértékét, amit ha a konkrét történetbe átültetünk, bizony nagyon meglepő szám jön ki, még akkor is, ha sarkítom a dolgot és nem szabad belőle messzemenő következtetést levonni, még akkor is, ha szerintem a hangminőség és a zeneteremtő képesség nem ugyanaz. Barátom negatív energiái(?), rezgései(?) által leromló technikai paraméterek uszkve 24 millió forintnyi tuningeszközzel kompenzálhatóak, de a zenei élmény vesztesége még azokkal sem.
Az említett barátom ráadásul nincs egyedül. Van nekem egy másik barátom is lassan 30 éve, akinek jelenléte szintén negatív hatással volt / van minden rendszerem hangjára, azonban vele kapcsolatban észrevettem még egy jelenséget – ahogy öregszik, a kezdetben rendkívül enyhe „hatás” egyre erőteljesebb és egyre negatívabb. Vele kapcsolatban az elmúlt évtizedekben ezt már mások is észrevették, erről többekkel beszélgettünk, okokat kerestünk. Mindig, minden beszélgetés, elmélkedés végén a „személyiséghez” jutottunk, amit tulajdonképpen külső / belső hatások, energiák és rezgések alakítanak.
Valószínűleg sokakban hitetlenséget vált ki, mindaz, amit leírtam, de azon sokak, akik már átéltek hasonlót, most egyetértően bólogatnak és esetleg elgondolkodnak energiákról, rezgésekről, és esetleg elgondolkodnak azon, ha energiák és rezgések képesek negatívan befolyásolni rendszerek hangját, akkor másfajta energiákkal, másfajta rezgésekkel javíthatunk is…
Megosztom:Comments
2 comments
Dr. Mészáros Zsolt
Nem misztérium ez, tapasztalati tény, s nem a hifi az elsődleges területe, oda nehezebb átültetni. Az úgynevezett „energiavámpírok” negatív hatása az élet minden területén visszafogja a teljesítményt. Kicsit személyre szabott ez, van olyan, aki érzéketlen arra a negatív hatásra, amit nálad okoz egy számodra kellemetlen személy, de azért általában azonos a reakció.
Ha pl. egy ilyen edző (tanár) találkozik egy fiatal sportolóval (tanuló), akkor az a karrier kudarca, míg, ha inspiráló edzőt kap, akkor akár versenysportoló is lehet belőle.
Van egy barátom, az ő jelenlétében a keresztváltó hibás hangfalamból (utóbb javítottuk is a rossz kondit) olyan térélmény jött le, ami azóta se nagyon. Ha ő ott volt, akkor valahogy minden helyreállt, minden hiba kompenzálódott. Van ellenpélda is más személyre.
Long
Igen, nagy-nagy szerencsénkre vannak pozitív személyek (pozitív energiák) is, melyek inspirálnak, erősítenek minket és javítják zenerendszerünk hangját (és / vagy a mi érzékelésünket).
Egyre inkább biztos vagyok (egyre gyakrabban tapasztalom), hogy ezen negatív és pozitív energiák, rezgések a „holt” tárgyakra, így hangrendszerünkre is hatna. Tulajdonképpen nyitott az út a rendszerek hangminőségének javításához, de kicsit másként, mint azt megszoktuk.
Pozitív energetikai hatása, vagy „jó” rezgése nem csak embereknek, hanem különböző fafajtáknak, ásványoknak és helyeknek(!) is lehet, csak meg kell találni, melyek ezek…