Long ösvénye – avagy a tápellátás zavarai (11)

tuning

Aktív / passzív hálózatiszűrők

A tápellátás szükséges elemei egyáltalán, avagy nem? A válaszom csak annyi lehet, attól függ! Nem válaszolhatok mást, mert ahány város, ahány lakótelep, ahány ház és ahány tápellátás, annyiféle válasz létezik a feltétlenül szükségestől, a csak ront válaszig.  Ráadásul, hogy tovább bonyolódjon a helyzet, ahány szűrő, annyiféle megoldás, annyiféle szűrési tartomány, annyiféle beleavatkozás a hangképbe.

Nem tudok tanácsot adni és nem tudok megalapozottan állást foglalni ezen készülékcsoport megítélésében. Azaz egyetlen tanácsom mégis létezik. Amennyiben igényünk és pénzünk is van az áramellátás megfelelő szűrésére, a kiválasztott készüléket (készülékeket) feltétlenül otthon kell kipróbálni. Ezen eszközöknél is érvényes az aranyszabály, minőségük nem az áruktól függ.  Könnyen előfordulhat, hogy a lakásunkban lévő hálózati zajok főleg olyan összetevőkből állnak, melyeket egy olcsóbb, az adott frekvenciákra “kihegyezett” szűrő sokkal hatásosabban képes eliminálni, mint egy többszörös értékű, de az adott frekvencián kevésbé hatékony másik. Általánosságban elmondható, hogy azon passzív szűrők, melyeket pl. konnektorba, elosztóba utólagosan bedugva, tehát a készülékeink tápellátásával párhuzamosan fejtik ki hatásukat, kevesebb galibát okoznak, sőt, időnként meglehetősen hatásosak. A hálózatiszűrők elsődleges (járulékos) hibájaként a dinamika beszűkülését, a hang “ellaposodását” szokták megemlíteni. Egyes gyártók (pl. Krell) kifejezetten tiltja a hálózat ilyen jellegű szűrését nagyobb teljesítményű erősítőinek használata esetén, ugyanakkor önmaga is beépít különféle tartományokban hatásos szűrőtagokat készülékeinek tápegységébe.

Mivel az árak a néhányszor tízezres nagyságrendtől az 5 milliós kategóriáig terjednek, nagyon könnyű “eltévedni” és nagyon könnyű feleslegesen sok-sok pénzt kidobni. Példaként az Audioquest Niagara 7000 tápszűrőt említeném, amely készülék különleges innovációkat, hatalmas gyártási tapasztalatot, minőségi alkatrészeket tartalmaz. Ezen készülék tesztjeiben le merik írni, hogy igenis vannak olyan helyek, olyan rendszerek, melyeknél semmi értelme a használatának, megvétele felesleges pénzkidobás – ezért maximális mértékű tiszteletem, elismerésem a tesztelőknek és a Cégnek. Természetesen van olyan körülmény – nagyvárosi, belvárosi toronyház, szerverközpont szomszédság, stb. -, amikor a Niagarával, vagy más, hasonlóan értékes készülékkel hangi javulást érhetünk el.

Leválasztótrafók

No ebben már érdemes elgondolkodni, ebben már sokkal több az előny, mint az esetleges hátrány.

tápellátás

A leválasztótrafó tulajdonképpen 1:1 áttételű, általában toroid kivitelezésű transzformátor, ami felépítésétől, tekercselésétől függő frekvenciatartományban megakadályozza, hogy zajok a primer tekercsről átjussanak a készülékek felőli szekunder tekercsre. Ezen kívül rendkívül fontos tulajdonsága, hogy leválasztja az egyenáramú komponenseket. Nagyon jó megoldásnak tartom a hálózat szűrésére, azonban két dologra érdemes figyelni. Egyrészt a teljesítménye legyen sokkal nagyobb, mint amit készülékeink együttesen maximálisan felvesznek, másrészt úgynevezett szimmetrizáló trafót válasszunk. Az ilyen transzformátornál a primer oldalon bemegy a fázis és a nulla, a szekunder oldalon pedig kijön kétszer 115 Volt, csak ellenfázisban – az ilyen áramellátást a hang- és videotechnikai készülékek sokkal jobban szeretik, mint a szokásos 230 V / nulla táplálást. Amennyiben lehetőségünk van rá, a digitális- és analógkészülékek számára külön-külön transzformátort használjunk, vagy olyan változatot, ami két szekundertekercset tartalmaz.

Tápgenerátorok, mint a tápellátás végállomása

Ezen készülékek teljesen új, az elektromos hálózattól többé-kevésbé független áramot generálnak, melynek feszültsége, frekvenciája állandó, jelalakja pedig megközelíti (eléri?) az ideális szinusz hullámot.

tápellátás

Még mielőtt heurékázva örömtáncba kezdenénk és rohannánk vásárolni, rögtön le is kell hűtenem a kedélyeket. Kezdem a negatívumokkal. Először is alapvetően drága megoldás – összemérhető komplett, minőségi rendszerek árával. Némelyik típusnak meglehetősen szűkös a teljesítménye, vagyis legfeljebb forráskészülékeket köthetünk rá – abból sem mindegyiket. A nagyobb teljesítményű készülékek kiszolgálására is alkalmas tápgenerátorok ára szinte exponenciálisan nő. Nem sok gyártó készít ilyen készüléket, így a versenyhelyzet hiánya miatt, a felhasználóhoz (a vásárlóhoz) a valódi tervezési, építési érték sokszorosáért jut el.

Három céget említenék a témakörben:
Accuphase (PS-530, PS-1230) – a megszokott Accuphase színvonalon és aranyárban.
IsoTek (EVO3 Mosaic Genesis, EVO3 Genesis) – sajnos mindegyik kisteljesítményű, legfeljebb forráskészülékekhez és kisebb integrált erősítőkhöz valóak, az áruk ehhez képest pedig túlságosan magas.
PS Audio (P5, P10 – 2018-tól P20) – úgy gondolom, ezen készülékekben már érdemes (lenne) gondolkodni, ha a forint/dollár árfolyam és az extra magas magyar áfa nem korlátozná ebben is a hifista életét. Megfelelő teljesítménnyel rendelkeznek (elsősorban a P10, P20) akár komplett rendszerek (házimozik) kiszolgálásához. Használatukkal nagymértékű kép- és hangjavulást érhetünk el még kevésbé szennyezett hálózat esetén is.

tápellátás

Magyarországon a legtöbben a PS Audio PPP nevű készülékével találkozhattak, amely tápgenerátor a kínai gyártásnak és a PS Audio tudásának leegyszerűsítése miatt viszonylag megfizethető volt. Sajnos gyártási (tervezési) hibája miatt tömegesen romlottak el, javítása pedig nehézkes, vagy lehetetlen volt. Az olcsósítást csak D-osztályú (ahhoz hasonló) működéssel lehetett megoldani, így önmaga is visszatáplál zajokat a hálózatra. Akik használták (használják) egyértelműen előnyösnek, a pusztán szűrést végző társaihoz képest jobbnak tartják, de valójában a tápgenerálásban rejlő igazi lehetőségeket még ők sem ismerhették meg.

Long ösvénye 11

Megosztom:

Hozzászólások

Leave a Reply

EnglishFrançaisDeutschMagyarItalianoPolskiРусскийEspañol
Scroll Up