Piramis 3

Lemezkritika

Mit is lehetne írni egy olyan Piramis lemezről, ami ugyan elkelt 100 ezer példányban, de a rajongók is, a szakma is kifejezetten rossznak tartotta… 

Szépíti ugyan a helyzetet, hogy volt rajta egy dal, amit megunásig játszottak a rádióban, s amit meglehetősen kedvelt a rajongók többsége. Amennyiben finoman fogalmazok, akkor azt kell, hogy írjam, a Piramis megvalósította az 1 számos nagylemez műfaját, ha őszintébben írom le, mit éreztem (éreztünk Piramis rajongóként), akkor csak azt írhatom, ezt miért kellett? Inkább ne készült volna ’79-ben nagylemez, inkább ne is vonultak volna stúdióba! Koncepciótlan összevisszaság, mintha összesöpörték volna a korábban értéktelennek tartott és elvetett kottatöredékeket, versdarabokat. Totális úttévesztés. Az albumon megjelennek a korszak újhullámos stílusának korai és nagyon gyenge próbálkozásai, amelyek nem állnak jól a Zenekarnak, nem az ő zenéjük.

Piramis

Emlékszem, mennyire dühös voltam, amikor végre meg tudtam venni és otthon meghallgattam. Kidobtam 90 forintot, amiért diákként két teljes hétvégét végigdolgoztam a Zöldért Vállalatnál vagont pakolva – igen, a szocialista rendszerben is volt gyerekmunka-kizsákmányolás.

Tehát, ha valakinek ezek után van kedve, hallgassa meg, ha nem teszi, azt is megértem. Aki csak szemezgetne belőle, annak a “Kóbor angyalt”, a “Gyere, szoríts erősen”, vagy az “Amikor veled vagyok” c. még fogyaszthatóbb számokat ajánlanám – tisztára olyan, mintha az Erotika c. albumuk előfutára lenne.

Ha már az albumról nincs mit mondani – nem szeretném tovább szidni -, néhány gondolatot szánjunk Som Lajosra.

Sok-sok legenda kering vele kapcsolatban, történetének saját verzióját megírta a Piramis vádiratban. Sajnálom a helyzetet, amibe került, sajnálom azt az emberi és zenészi roncsot, amit kemény és kitartó munkával teremtett magából. Azt, hogy ehhez mennyit tett hozzá a korszak, a rendszer, amiben élt, nem tudhatjuk – bár én úgy gondolom, mai helyzetéért leginkább csak önmagát okolhatja…

piramis_3

Som, mire a Piramist megalapította alaposan megtanulta, hogyan kell(ene) menedzselnie egy zenekart, és persze megtanulta azt is, hogyan lehet(ne) megélni belőle – a fellépésekért kapott gázsi, pláne a lemezeladásokból befolyó minimális jogdíjak a mindennapi létfenntartásra sem igen voltak elegendőek. A Piramis, mint nyugaton is koncertező zenekar óhatatlanul belekerült a korszakra jellemző hiánygazdaság generálta csempészrendszerbe. A hangszerek tokjaiban, a hangsugárzókban, erősítőkben elrejtve sok-sok mindent át lehetett hozni a határon. Jött minden, cigi, alkohol, drog, de így kerültek be elektronikai eszközök, alkatrészek, de még egyes tiltott könyvek is az országba.

Talán emlékszünk még néhányan arra, amikor egyszer csak minden média Som Lajos aranycsempészési ügyétől volt hangos, s amelynek végén Som előzetes letartóztatásba került. Az ok-okozati összefüggéseket szerintem mindenki másképpen látja, de tény, Som a hosszú börtönbüntetést végül néhány nappal megúszta, onnan Berecz János (az MSZMP KB-titkára) személyes intézkedésére kikerült, az aranyat pedig “elfelejtették”. Azt, hogy ez egy zsarolási ügy volt, aminek következtében III/III-as ügynök lett, vagy azért tusolták el az ügyet és hálálták meg a csempészések feletti “szemhunyással”, mert már korábban beszervezték, ez már nemigen fog kiderülni.

A többi beszervezett zenészhez és átlagemberhez hasonlóan, tulajdonképpen nincs miért el- és megítélni. Életben akarta tartani a Piramist, és persze önmaga is szeretett “jól” élni (kábítószer, alkohol) és annak ez volt az ára. Jelentései ártalmatlanok voltak, beszervezéséről pedig (állítólag) a Zenekar tagjainak is beszámolt.

További Piramis
További lemezkritikák

Megosztom:

Comments

Leave a Reply

EnglishFrançaisDeutschMagyar