“A lány, kire nézek, egy új életről álmodik” – az Edda lány

egyéb

Ortodox Edda rajongók számára ismerős lehet a címben szereplő idézet, ami az Együttes 1979-ben megjelent kislemezének B-oldalán lévő Álom c. szerzemény első két sora. A kislemez anyagát 1979 szeptember 23-án rögzítették, amikor az Edda a Piramis elő-zenekaraként fellépett a Budai Ifjúsági Parkban (ma Várkert Bazár). Azonban még számukra is – legalábbis többségüknek – kérdéses, hogy mire, azaz inkább kire is gondolok, az Edda lány kifejezéssel.

Számomra az Edda (későbbiekben Edda Művek, majd Művek nélkül, majd újra Művek – a fene sem érti ezt az állandó változtatást) 1978-ban indult örök szerelemnek. Ez év novemberében hallottam őket először élőben a Miskolci Jégpálya avatóünnepségén rendezett koncertjükön. Az ekkor kezdődött “közös” öt évünkről valamint az 1983. december 17-én történt végleges “szakításunkról” korábban már beszámoltam nektek, ezért sokáig úgy gondoltam, Edda ügyben nincs több mondanivalóm – szép volt, jó volt, örök emlékem marad, de elmúlt.

Annak, hogy ismét le kell írnom néhány gondolatot a Zenekarral kapcsolatban egy youtube-os barangolás az oka, amely kalandozás során ráakadtam három olyan Edda felvételre, melyeket korábban sohasem hallottam – legalábbis elsőre úgy véltem. Aztán egyszer csak kezdtek egyre inkább ismerőssé válni, majd bekúszott az érzés, a hangulat és a helyzet, hogy mikor és hol hallottam ezeket az általam szeretett, majd a későbbiekben már nem kultivált Eddára egyáltalán nem jellemző számokat.

Zsöcinél ültünk a tojásos dobozokkal beborított próbateremben, amikor a beszélgetés során szóba került a Zenekar azon múltja, amikor még az általunk ismert és szeretett tagok közül senki sem volt Edda tag. Előkerült egy régi kazetta, melyen az ős Edda, azaz, inkább úgy fogalmaznék, hogy a “legősibb” Edda játszott olyan dalokat, melyek zeneileg is, szövegileg is távol álltak a ’78-ban megismert Zenekartól (amit ma sokan ős Eddának neveznek).

A felfedezett Youtube felvételek az említett kazettáról negyven évvel ezelőtt hallott “legősibb” Edda dalokat tartalmazzák, melyeket 1990-ben rögzítettek a Kisstadionban egy jubileumi Edda koncerten, melyen színpadra léptek a valamikori alapító tagok is. Sajnos, Halász József már nem lehetett jelen. Itt kell feltétlenül megemlítenem, hogy az elmúlt évtizedekben a Pataky féle Edda mindenféle jubileumi koncerteket adott, melyek “jubileumi” voltát sohasem értettem. Ezen koncertek okai és az évszámok valahogy sohasem stimmeltek. Ugyanez igaz a ’90-es 10 éves “jubileumra” is, ami az Edda történetében legfeljebb azzal egyeztethető össze, hogy 10 évvel korábban, 1980 április 29-én jelent meg az első Edda nagylemez. Lehet, hogy erre gondoltak a szervezők, de akkor meg miért hívták meg a “legősibb” tagokat és miért játszottak dalokat az 1972-1977 közötti időszakból?

Bármi is volt a valós ok, mi csak örülhetünk neki, mert az utókor számára megmaradhatott néhány az Edda legelső öt évének zenéiből, azoknak hangulatából.

A “legősibb” és mára teljesen elfeledett Edda 1972-ben alakult a Miskolci Műszaki Egyetem kampuszán. Alapító tagjai Halász József dobos (aki a név kitalálója és első jogtulajdonosa volt), és Ferenczi Zoltán szólógitáros. Kellett egy basszeres és egy énekes. Miskolc abban az időben nem bővelkedett basszusgitárosokban, így bővítve a keresési kört, rátaláltak Beély Katalinra, aki ugyan basszusgitárt még nem nagyon fogott a kezében, de remekül csellózott, így rá esett a választás.

Ezt azért próbáljátok meg kicsit hosszabban ízlelgetni! A Pataky Attila fémjelezte Eddának Attila nem alapító tagja, sőt ’74-ig nem is volt benne a Zenekarban, ráadásul az alapító tag basszusgitáros egy csellista lány volt…

edda

A ’72-ben indult gitár-basszus-dob triónak szüksége volt egy énekesre, amely posztot először Zsiga Zoltán, majd Fodor Attila töltötte be. Ez volt tehát az Edda, amely együttes szimpla sulizenekarként indult és iskolabálokon, zenés rendezvényeken húzta a “talpalávalót” a gyerekeknek, s ez volt az az Edda, amelyik a mások szerzeményeinek előadása mellett már néhány saját dalt is írt (egész pontosan hármat), és ha a hangulat úgy hozta, elő is adta.

edda

Fodor Attilát behívták két évre katonának, így a Zenekarnak új énekest kellett találnia. Meghirdettek egy meghallgatást, melyre többek között egy tesitanár, Pataky Attila is jelentkezett, akit végül felvettek, s aki hatalmas egóval, kifogyhatatlan ambícióval és energiával a Zenekart átalakította saját maga kísérő-együttesévé.

Mint említettem az Edda név tulajdonjoga az alapító, Halász Józsefé volt. Betegsége miatt a ’77-ben teljesen átalakult Zenekarban már nem lehetett ugyan jelen, de a név használatának joga csak halála után 1980-ban lett Pataky Attiláé.

Beély Katalin (Edda alapító tag) 1977-ig maradt az Együttesben. Akkor döntött úgy, hogy végleg leteszi a basszusgitárt és végleg hátat fordít a Zenekarnak és a rocknak. Csellista művésztanárként végül a Magyar Rádiónál kötött ki, ahol zenei szerkesztő lett.

…és akkor jöjjenek a valaha volt legelső Edda dalok, melyek megírásában az alapító Edda lány is részt vett, s melyeket minden valaha volt és jelenleg is Edda rajongónak ajánlok figyelmébe.

Megosztom:

Hozzászólások

Hozzászólás

Scroll Up