Múltidéző – Triangle Goliath

bemutató, vintage

Nagyon sokan rajonganak a Triangle hangsugárzókért, aminek következtében ma már szinte minden utcasarkon találunk belőlük, s mint korábbi, kedvenc francia hangsugárzókat bemutató posztomban már jeleztem, nekem is volt néhány pár. Valamint volt hozzájuk egy rendkívül érdekes eszköz, amihez hasonlót semelyik másik cég nem készített hangsugárzóihoz, csak a Triangle. Ez egy olyan aktív eszköz, ami fix pontokon belenyúlva a frekvenciamenetbe, “helyrepofozza” a hangsugárzók frekvenciagörbéjét, valamint jelentősen javítja a basszustartományát – Triangle Goliath.

A tájékozottabb olvasók most bőszen mozgatják vízszintes irányba a fejüket és emlegetik a Bose-t, amely cég szintén aktív elektronikával korrigálta hangsugárzói gyengécske basszusát. A Bose korrektora azonban egyetlen, fix ponton “dolgozott”.

bose equalizer

Valamint megemlíthetik a B&W nevét is, mely cég kifejezetten a 800-as sorozathoz készített egy aktív elektronikát, ami ráadásul az összes Matrix 800-as hangsugárzóhoz egyedileg beállítható. Sajnos, eme kötelezően használandó elektronikáról a 800-as sorozatú hangsugárzók tulajdonosainak többsége még csak nem is hallott, alig néhányan használják – az évek és az adás-vételek során ezen információ és az aktív elektronikák elvesztek.

b&w 800

Az említett két megoldás és a Triangle féle között azonban alapvető eltérés van. Amíg a másik kettő kizárólag a basszustartományt teszi erőteljesebbé, egyenletesebbé, addig a francia elektronika a teljes frekvenciamenetet korrigálja. Az, hogy melyik megoldás előnyösebb, vagy rosszabb, nem reszortom eldönteni.

Tulajdonképpen ma is igen hasznos eszköz lehetne, kifejezetten jót tenne az összes állványos és nagyon sok álló Triangle típusnak, de valamiért a gyár mára elfelejtkezett róla, a használtpiacon pedig nagyon ritkán bukkan fel.

 

A továbbiakban ezen eszköz, a Triangle Goliath bemutatóját olvashatjátok, amit 1992-ben írtam. Az akkori cikk és a jelen poszt érdekessége, hogy a rajzokat kubai barátom, Israel Jesus Velázquez készítette, aki nálam találkozott életében először audió-készülékekkel.

Hosszú évekig, ha a szovjet ipar termékeit próbálta valaki jellemezni, mondandóját egy rég elkoptatott, de a valós életből vett humorral zárta: Tudják milyen az orosz törpe? – Óriási! Nem járhatok messze a valóságtól, ha ama bizonyos Dávidot szovjet-orosz(?) kivitelben egy jól megtermett. toronyházként képzelem magom elé. Hogy milyen lehetett volna mondabeli ellenfele, Góliát – természetesen keleti szomszédunk kivitelezésében – csak az tudhatja, aki látta a “Csillagok háborúja” egész vásznat (egész estét) betöltő “Birodalmi rombolóját”.

A volt “negyedik” birodalom végül is soha sem készítette el a maga Dávid-ját és Góliátját – sem az albán, sem a vatikáni kémholdak nem jelentették -, nem úgy mint a mindent elsöprő, hétmérföldes léptekkel fejlődő hifiipar. A Musical Fidelity mintegy két éve gyártja és forgalmazza a sikeres A1 erősítő felspécizett változatát David névvel, néhány hónapja pedig jelen írásunk tárgya, Goliát is megszületett. A francia Triangle gyár hosszas vajúdás (tervezgetés) után világra hozta Góliátot, ami származására való tekintettel nevét GOLIATH-ra franciásította!

Jöjjön tehát a Triangle Goliath.

triangle goliath

A legtöbb hangsugárzó a gyártójára, tervezőjére jellemző hangkarakterrel rendelkezik,s így különböző méretű, különböző hangszórószámú, de ugyan attól a tervezőtől származó rendszerek közös családfája már néhány hang után felismerhető . A Triangle hangsugárzók is ilyenek. Közös jellegzetességük a könnyedség, az elegancia. A különböző árkategóriába tartozó típusok hangminősége elsősorban csak a megszólaltatott hang méretében, dinamikájában tér el egymástól.

Maguk a Triangle hangsugárzók, két nagy csoportba tartoznak: a külön szubbasszus-sugárzóval ellátott háromutas rendszerekre (az alsó keresztezési frekvenciát nagyon alacsonyra, 80-120 Hz-re tették), és a gyárra tipikusan jellemző kétutasokra. A két csoport legnagyobb hangbeli különbsége, hogy a háromutas “társaság” minden tagja a legkényesebb basszus-imádókat is minden gond nélk l kiszolgálja, légyen az dögös rock and roll, vagy a hazai vizekre evezett “Bolygó hollandi”. A kétutasok is – főleg az álló-dobozok – minden tőlük telhetőt megtesznek, de aki egyszer is hallotta szólni az Octant-okat, vagy pláne a monumentális Latitude hangsugárzót, csodát várva szeretné legalább néha-néha annak elsöprő basszusát saját Titus-án , Minimum-ján , Scaléne-jén stb. visszakapni.

triangle goliath

Ezt a várt csodát hivatott megtestesíteni a Triangle Goliath, ami egy egészen egyedülálló megoldással hivatott stabil, torzításmentes basszust és egyenletesebb frekvencia-menetet kicsiholni a Triangle kisebb-nagyobb termetű kétutas rendszereiből.

A Goliath-ot az elő- és végfok közé iktatva, illetve integrált erősítőknél a monitor bemenetre kötve, s állandó monitorozással használhatjuk. Maga a készülék, szégyent hozva névelődjére, mindössze egy családi-gyufásdobozzal megegyező nagyságú. A hálózatba csatlakoztatva rögtön feszültség alá helyeződik, nincs rajta hálózati-kapcsoló. A működőképes állapotot a készülék elején lévő piros LED jelzi . A hátoldalon a bal- és jobbcsatorna be- és kimenetét találjuk, rendkívül közel téve egymáshoz. Aki WBT, vagy más, szintén csavarosan rögzíthető RCA-csatlakozót használ, bizony meg fog kínlódni a Triangle Goliath bekötésénél.

Az RCA-csatlakozók mellet található a legkülönösebb valami, amit eddig hangtechnikai-berendezésen láttam, egy a számítástechnikából megszokott kapcsoló-tábla 12 db kapcsolóval. Ezen kapcsolók megfelelő beállításával szabályozhatjuk be a Goliath-ot a különféle kétutas Triangle hangdobozokhoz.

A Goliath működése közben három dolgot csinál:
1. A 35 Hz alatti frekvenciákat nem túl nagy meredekséggel levágja.
2. 35 Hz és 200 Hz között megemeli a mélytartományt, változó erősítéssel úgy, hogy a lehető legegyenletesebb és legnyugodtabb basszust hozza ki a hangsugárzóból
3. Kisimítja a teljes frekvencia-sávot.

Előre ugorva a használat közben tapasztaltakhoz, ide még újabb három tulajdonság kívánkozik, amiről a gyár nem tesz említést:
1. A Triangle Goliath használatával rendszerünk zajszintje megnő, ami ugyan a zenét nem zavarja,de sokaknál a hangszórókból állandóan hallható “sssh” eleve kizáró tényező lehet a tartós együtt éléshez.
2. Ha addig nem tudtuk volna, mikor kapcsol be és ki a hűtőnk, mosógépünk stb., a kis fekete doboz használatával hangszóróink garantáltan hangos csattogással hívják fel figyelmünket háztartási gépeink lelki világára.
3. Az istenért meg ne próbáljuk a Goliathot az elektromos hálózatra csatlakoztatni, vagy onnan kihúzni, ha az erősítőnk be van kapcsolva és össze van kötve vele, mert egyrészt szívinfarktust kaphatunk az ekkor hallható hatalmas csattanástól, másrészt hangszóróink állapotát véglegesíthetjük.

Ilyen hosszú szóömlés után végre nézzük, mit is tud maga a Triangle Goliath?

A Goliath-ot kicsomagolni. meglátni és beleszeretni egy pillanat műve volt. Már a kísérőfüzet is több gondosságot és eleganciát mutat. mint amit a legtöbb, hifi-berendezéseket gyártó cég valaha is a vevőinek szánt. A készülék maga pedig olyan, mint egy kis ékszeres doboz (könnyű lesz rábeszélni a feleségeket, barátnőket a vásárlásra. csak előbb meg kell mutatni nekik … ).

A rendszerváltás idő közben az otthoni zenekészülékeimet is elérte. Az éveken keresztül használt Musical Fidelity A l00-as erősítőmet nyugdíjaztam, bár soha sem gondoltam, hogy ez valaha is meg fog történni. Hűtlenségem oka egy Musical Fidelity Pre 3 B / P 170 elő- . végfok kombináció. Mivel az előfokra mintegy másfél hónapot kellett várni, így ez alatt az idő alatt a barátnőm hordozható CD-játszóját használtam a fejhallgató kimenetén keresztül a P 170 végfokra kötve.

Első impresszióimat a Goliath-ról e páros közé illesztve kaptam. Hangfalaim Triangle Scaléne e típusúak, így a Goliath-ot természetesen ezekhez állítottam be.

Az összekapcsolás utáni hangtól bizony nem voltam elájulva. Az addig bőrből és fából lévő afrikai dobok olajoshordóvá degradálódtak. Miles Davis trombitája bedugult, José Carreras berekedt… Ismerve a hifi-készülékek lelki világát, nem kezdtem el azonnal ítélkezni, hanem elmentem dolgozni, s hagytam hogy a Goliath-nak legyen ideje megbarátkozni “zenésztársaival”, és leendő feladatával.

triangle goliath

Este aztán újra kezdtem az ismerkedést, amiből hajnalig tartó zene hallgatás lett! Miközben egymás után tettem fel a (CD) lemezeket, a Triangle Goliath hangja az egész napi folyamatos működés (melegedés) ellenére továbbra is hallhatóan változott. Ez a változás annál a példánynál, amit végül is megvettem, három-négy napig is eltartott.

Nézzük, mit is hallgattam, s a meghallgatott felvételek miben változtak a Goliath-nak köszönhetően.

Egy olyan “Kreol mise“-vel kezdtem, aminek szólóit José Carreras énekli. Ezt egymás után kétszer is meghallgattam. Az elsőnél kifejezetten azt figyeltem, mennyiben változik a mélytartomány, erősödik-e a zene alapzata, a második meghallgatásnál pedig az atmoszférára, a felvételi helyszín légkörére hegyeztem fülemet.

A Goliath-nak köszönhetően, Carreras és a dél-amerikai hangszereket megszólaltató zenészek helye rögzült. A kórus külön vált nőkre-férfiakra, altra-szopránra-baritonra stb. Az egy kápolna méretét idéző térérzet átadta helyét egy átlagos templomban hallható, érezhető valódi térnek. Magában a basszusban, semmiféle említendő változást nem hallottam.

Miles Davis következett a “Sketches of Spain” című lemezről, aminek a zenei anyagát 1963-ban jelentették meg először. Az eredetileg is nagyon gyenge minőségű analóg felvételen a digitalizálás csak tovább rontott, de én nagyon szeretem. A legfontosabb benyomásom: Te jó ég, ezen a lemezen valaki bőgőzik, és nem is akár hogyan! Csak azt nem tudom, “honnan” varázsolta elém a Triangle Goliath a Miles Davis-tól balra nagybőgőző zenészt.

A dobok közül most már nem csak a bemagyarázásnak köszönhetően, de végre jól hallhatóan is megszólalt a lábdob. A cintányérok és a fémfúvós-hangszerek a több négyzetméteres megszólalási felületükről összeszűkültek a valódi méretükre. Nem is olyan rossz minőségű ez a lemez!

Majd a legújabb felfedezett, az After Crying “Megalázottak és megszomorítottak” című lemezét hallgattam, amely zene imádatával sikerült szinte az összes barátomat megfertőzni. Érdekes módon ennél a felvételnél is az egészen magas-hangok, az ének-hang és a térérzet profitált legtöbbet. Azért a végig szólót játszó cselló sem megvetendő!

Mivel klasszikusokat csak LP-n tartom érdemesnek gyűjteni, így a már említett “Kreol mise”-n kívül csak egy klasszikusnak mondható CD-m van, a “Csillagok háborúja” című filmeposz zenéje. Ezzel is sikerült már sok embert megfertőznöm. Van egy tétele a filmzenének, amiben az üstdob perceken keresztül fokozza a feszültséget.

Hihetetlen energiával jön a dob minden beütése, amiket a hangszóróim a Triangle Goliath előtti időben egyszerűen nem voltak képesek még átlagos szabahangerőn sem lesugározni. Goliath-tal az üstdob félelmetes, minden beütés torzítás mentesen, falakat megremegtető energiával jön. Az egyéb hangszerek a dobütések alatt is szilárdan megtartják helyüket, és saját dinamikájukat. A csellók és a nagybőgők jól hallhatóan külön szólamot játszanak!

Az éjszakát a Van der Graaf Generátor “Still Life“-jával zártam, amit szerintem senki se hallgasson meg világvége hangulatában. Az ezen a lemezen lévő basszus mennyisége több (Hungaroton lemezben számolva több tucat) felvételre is elegendő lehetne. A mennyiséggel azonban nem áll egyensúlyban a minőség. A basszus, mint egy hömpölygő, megáradt folyó mindent elmos, puha masszává gyúrja össze a dobokat. a basszusgitárt…

De ez már a múlté! A Goliath-nak köszönhetően a minőség egyensúlyba került a mennyiséggel – no de nem azért, mert a mennyiség a nulla felé konvertálódott.

Miután kezdtem kiismerni a készülék hangját, megkerestem a hálózati-dugó helyes csatlakoztatását – amit könnyű volt megtalálni, mert nagy különbség van a két lehetséges dugóállás között -, majd kipróbáltam az örök esélyes tüskéket valamint balsafát.

Ez az este meggyőzött arról, hogy érdemes beruháznom egy Goliath-ra és a bekötéséhez szükséges plusz kábelekre.

A megrendelt Goliath a már rég várt Pre 3B előfokommal együtt érkezett meg, így egyszerre két új készülék háklijait kellett kitapasztalnom. Ahhoz. hogy eldönthessem, egy most már kiegyensúlyozott rendszerbe telepített Triangle Goliath megvétele is van-e akkora fogás,  mint ahogy egy hordozható CD-játszó és egy kiváló végfok közé bekötve tapasztaltam, legalább egy hétre volt szükség. A további hosszas elemezgetés helyett csak annyit, hogy a Goliath nálam egy kiegyensúlyozott rendszerben is nyert, megalkudtam a magasabb zajszinttel, megtartottam és örömmel használom.

Visszatérve a bevezetőmben említett “góliátoskodáshoz”, a franciák nagyon találó nevet találtak ennek az apró készüléküknek, hiszen a zene nagyságát, energiáját, tömegét, stb. a Goliath beiktatásával tényleg megkaphatjuk.

Utózöngék

Az előbbiek megírása óta majdnem egy hónap telt el, s ezalatt többször is újra és újra ellenőriztem, jól ítéltem-e meg a Goliath-ot, szükségszerű – e a használata? Kétkedésem oka, hogy az elmúlt időben más, szintén Triangle hangsugárzókra épült rendszereken is volt alkalmam a Goliath-ot kipróbálni, szélsőséges eredményekkel.

A Triangle Minimum és Titus hangsugárzókkal szinte csodát tesz! Ezen hangszórók tulajdonosainak az évszázad üzletét jelenti, ha Minimum-jukat, Titus-ukat “megtámogatják” egy-egy 17 OOO forintos Goliath-tal.

A Norma és lcare tulajdonosok valószínűleg úgy éreznék, hogy “valami van!”, amikor Goliath-tal egészítenék készülékeiket, de nem lennének boldogok vele. Ezt a kis fekete dobozt igazából nem nekik találták ki.

A Scaléne egyértelműen erősen feljavul a Goliath-tal, többet nyerünk, mintha kicserélnénk hangdobozunkat egy Norma-ra.

A többi Triangle hangsugárzóval nem próbáltam ki a Goliath-ot, de valamiféle tendencia így is látszódik. Ahogy nő a hangsugárzó mérete és ára, annál kevesebbet segíthet a Goliath, annál kevésbé érdemes, megvásárolni. Ugyanez fordítva: Minél kisebb Triangle hangsugárzónk van, annál elengedhetetlenebb a Goliath használata!

Megosztom:

Hozzászólások

Hozzászólás

Scroll Up