„Készült Amerikában, eladva Kínában!” – Magneplanar 2

Hangsugárzó 2016-12-05

Edda Művek - 5

English language can be selected in upper left corner (British flag). Az első részben ott hagytuk abba, hogy el kezdték gyártani a Magneplanar hangsugárzókat, melyek több megoldásukban is erősen DIY-kategóriát jelentettek. Ezen hangsugárzók kétutasak voltak – ugyanazon fólia egyik része a mélyhangokat, másik része a közép és magashangokat sugározta. Különbség pusztán a fóliára ragasztott alumíniumdrót vastagságában volt. Az elv adott volt, az nem tudott fejlődni, változni, pusztán csak az eszközöket, a felhasznált anyagokat finomították – no persze nem kapkodtak.

Az első komoly lépést az jelentette, amikor sikerült megoldani, hogy az alumíniumból ne csak drótot, hanem csövet(!) is lehessen húzni. Ezen eljárás következtében a fóliára már nem drótot ragasztottak kiterített tekercsként, hanem valójában alumínium csövet. Jelentősen csökkent a mozgatandó súly, nőtt a gyorsaság, javult az impulzusátvitel.

A következő változtatások a hangsugárzó keretét érintették. A több darabból összetákolt, rezonáns fa alkotmányt előbb el kezdték egy darab falapból kialakítani, majd átálltak a nagyobb belső csillapítású, merevebb, súlyosabb MDF-re. A nagy nyomáson tömörített anyag nagyobb stabilitást adott a rendszernek, megnövelte a felbontást, azonban egy kicsit „hűvösebbé” is tette a hangképet – ez az egyik ok, hogy többen is a régebbi típusokat keresik.

A hangsugárzó első, igazán jelentős változását azonban a ribbon magassugárzó jelentette. Kicsi, tölcsérrel és transzformátorral illesztett ribbont már az ötvenes években is készítettek (Decca), azonban önállóan, trafó és tölcsér nélkül is használható változatot először Jim Winey-nek sikerült megépítenie. Ezt gyorsan be is építették a nagyobb paneljeikbe, amivel a magashangok reprodukálása egészen új szintre emelkedett. Máig az egyik legjobb magassugárzónak tartják.

A ribbon megjelenésével azonban rögtön két probléma is generálódott. Az egyik, hogy a ribbonnal szerelt „nagyok” és az anélküli „kicsik” között túlságosan nagy volt a hangminőségbeli különbség, a másik pedig, hogy maguk a ribbonos „nagy” hangsugárzók is „szétestek” kiváló magastartományra és az ehhez képest lassú és kisebb felbontású közép- és mélytartományra. Valamit ki kellett találni.

A zseniális és egyszerű megoldást a QR megoldás jelentette. Ezen eljárás során a kisebb dobozok közép- és magastartományát már nem drót (cső) hozta létre, hanem a mylar meander vonalban felragasztott alumíniumfólia. Jelentősen csökkent a mozgó tömeg súlya. Ez a megoldás egy jelentős váltást is hozott a hangfalak kivitelében. Az addig elől lévő perforált lemez és az azon lévő mágnesrudak hátra kerültek, s így immár a hallgató és a membrán között már csak a vászonborítás maradt. Ezáltal megváltozott az előre-hátra sugárzott hang aránya is a 40-60%-ról a 60-40%-ra, vagyis megnőtt a direktsugárzott hang mennyisége. Természetesen az ortodox Magneplanar hívőket ez a lépés (is) „felháborította”, így nagyon sokan fordítva használják QR-megoldással rendelkező planárjukat, vagyis a gyári eleje néz hátra, a háta pedig előre.

Ezen változásokkal együtt a gyár teljesen átalakította a Magneplanar hangsugárzók „megnevezését” is.

A korábbi római számmal jelzett kategória és betűvel jelzett aktuális verzió helyett (pl. I/A, III/B) bevezette az arab számos jelölést (pl. 1.4, 2.5). Ezen kívül megjelentette legolcsóbb típusát az MMG-t, valamint a legdrágábbat a 20.1-et – tehát „bővítette” termékkínálatát 5 típusra. Az MMG afféle „cégünk jelképe” lett – 21 éve gyártják változatlanul. Amerikában 600 $, de mire megérkezik kis hazánkba, kb. 400 000 Ft lesz az ára. Sajnos a Magneplanar egészen már árakat határoz meg az USA területén, mint Európában (ugyanúgy, mint az Apple). Az európai központ Svédországban van, ahol még köztes áron lehet (svéd állampolgárnak) vásárolni, azonban a többi európai ország vásárlóihoz már jelentősen megemelt áron, plusz a helyi áfával terhelve jut el. Így (is) lesz pl. az MMG ára az amerikai Joe 2-3 napi keresetéből a magyar János 2-3 havi nettó keresete…

2010-ben a gyár ismét tovább lépett, de elsőre maguk sem gondolták, hogy milyen jelentőset.
A már említett QR-megoldást bevezették a teljes frekvenciatartományban. Az első teljesen QR-típus a Magneplanar 1.7 lett, amely hangfal ezen elvnek köszönhetően nem csak a saját elődeihez képest javult nagyon sokat, hanem összevethető lett a nagyobb és sokkal drágább korábbi Magneplanar modellekkel is – így az MMG mellett afféle „best-buy” típust alkottak. (Az első Magyarországon eladott példány nálam hallgatható meg.) Természetesen nem volt más lehetőség, mint hogy a QR-technológiát bevezették a nagyobb típusokon is, így kialakult az MMG, 1.7, 3.7, 20.7 sorozat (valamint az apróságok, amelyekre még visszatérek).

A Magneplanar 3.7 megjelenése után azonban találtak egy sajnálatos hibát, amit orvosolni kellett. Az új 3-as nem igazán sikerült jól, alig volt jobb, mint az 1.7 (árarány 4x). A „hiba” korrigálására végül olyan megoldást találtak, ami tulajdonképpen 1969-óta az „orruk előtt” volt, s amit azonnal bevezettek az x.7 sorozat minden tagján, típusszámukat egy nemesi „i” betűvel kiegészítve.

…és akkor az „apróságok”:

A házimozisokra gondolva különböző center (Akár 3 hangfalas megoldással!) és hátsó hangsugárzókat kínálnak, melyek akár a falra is felszerelhetőek. Készítettek egy igazi audiofil desktop hangsugárzót Magneplanar Mini Maggie néven. Valamint létezik egy igazi, valódi planár rendszerű szubbasszus is, ami ugyan nem szólaltatja meg a legmélyebb hangokat, viszont egészen új szintre helyezi a basszusról alkotott fogalmainkat.

Mielőtt kicsit megpihennénk, jöjjenek a kis színesek:

A Magneplanar elvet két amerikai cég is a „magáévá” tette – Eminent Technology és Analysis Audio. Sőt, a megoldást az NDK mérnökei is olyannyira jónak találták, hogy nemes egyszerűséggel átültették egy fejhallgatóba a HOK-80 típusba. Ez a fejhallgató nem csak a volt KGST legjobbja lett, hanem hangja a mai napig összemérhető igazán márkás típusokéval is (Sennheiser, AKG, Koss…).