Placebó, vagy tényleg működik (2) – Audio Animator, Black Body

A két tuningeszköz – Artkustik Quartz Audio Animator, LessLoss Black Body – egészen más oldalról közelítik meg azt a problémát, melyről nem is tudjuk, hogy létezik – feltéve, ha homokba dugjuk a fejünket!

Habár nehezen, de mára többé-kevésbé elfogadottá vált, hogy az akusztikai rezgések hatással vannak nem csak a megszólaló hangra, de az összes készülékre és kábelre, melyek a hangrendszerben jelen vannak. Ezen mechanikus rezgések ellen védekezünk állványokkal, különféle alátámasztásokkal, csillapítóelemekkel. Vannak ugyan, akik nem hisznek pl. egy erősítő, vagy pláne kábel mechanikus rezgéseinek csillapításában, vagyis inkább a csillapítás, elcsatolás minőségjavító hatásában, de ez legyen az ő problémájuk – nekik pláne nem kell kipróbálni pl. a Black Body hatását.

Napjaink emberét és minden egyes tárgyát, készülékét – így a hang- és videórendszert is – sajnos folyamatosan érik másfajta „rezgések” is, melyekből a 19. századig mindössze a kozmikus sugárzás okozta „rezgések” jelenthettek volna problémát a kor zenehallgató emberének. Bár a tisztán mechanikus működésű fonográf ebből semmit sem vett észre – igaz, erre ma már nem mernék megesküdni – sőt! Az elektromosság az elektromos készülékek és főleg a „rádióhullámoknak” köszönhetően a ma emberét és készülékeit jelentős mennyiségű elektromágneses energia éri, melyek a legkülönfélébb hullámhosszal, egyre magasabb frekvenciával rendelkeznek. Ez egyértelműen befolyásolja biológiai életünket és egyre több bizonyítéka van, hogy jelentősen befolyásolja szívünk csücskét, a hifinket.

Ha a mechanikus rezgések ellen védekezünk – már aki – miért nem tesszük meg ugyanezt az elektromágneses rezgésekkel szemben? Tehetnénk fel a kérdést, de hát buta a kérdés, hiszen védekezünk! A tudomány igyekszik kiszűrni, távol tartani az EM-zajokat a méréstechnikában, űrhajózásban, orvostudományban, műszaki fejlesztésben – mert meghamisítja a mérések pontosságát, befolyásolja a készülékek működését.

Miért ne lehetne (kellene!) védekezni az EM-energiák, -rezgések ellen a hétköznapi életben is? Jó kérdés, de nehéz elfogadtatni valaminek a létezését, amit nem látunk, nem érzékelünk és tulajdonképpen a hétköznapi zenehallgató számára érthetően megmagyarázni sem tudjuk.

Nagyon régi és sok-sok ember egymástól független megfigyelése, hogy ugyanazon rendszerek egészen másként szólnak, ha a szobát telezsúfoljuk egyéb elektronikai készülékkel, vagy azt elvisszük a „világ végére”, ahol még a rádiótelefon sem működik. Ebből sokféle következtetést levonhatunk, pl. azt, hogy mindössze placebó, vagy el kezdhetünk gondolkodni és olyan megoldásokat kitalálni, melyek utólagosan csökkenthetik a hifinket (és minket) érő EM-energiákat. Az első részben bemutatott Shakti kő is ezt teszi, bár csal! Elsősorban nem a környezeti zajokat csökkenti, hanem a készülékeken belül keletkező elektromágneses sugárzásokat semlegesíti. Többé-kevésbé hatásos, így nem szabad egy laza mozdulattal félresöpörni. Némi kiegészítés a „shaktis” íráshoz, ami kapott hideget-meleget, de leginkább a tárggyal még sohasem találkozók kétkedését hozta elő.

Néhány napja meglátogatott egy régi barátom, aki egy betegség következtében elvesztette látását. Nagyon kedves, jó kedélyű és rendkívül „jó fülű” zenebarát. Sokat beszélgettünk, majd rátértünk a zenehallgatásra. Egyik kedvence Oscar Peterson, így egyik CD-je került a lejátszóba. Már az első számnál feltűnt, hogy nem így szokott szólni a rendszer, majd észrevettem, hogy elfelejtettem rátenni a (felültöltős) futómű tetejére a Shakti követ. Feltettem, mire barátom abban a pillanatban felkiáltott, azonnal mondjam meg, mit csináltam, mert sokkal jobb lett a hang! Úgy gondolom, ez aztán a szó igazi értelmében „vakteszt” volt, így nem is vesztegetném a továbbiakban a szót a Shakti kővel és a továbbiakban bemutatásra kerülő tárgyakkal legfeljebb csak olvasmányaikban találkozókra.

Tehát ott jártunk, hogy jelentősen csökkenteni kellene az EM-energiákat a mi és a készülékeink környezetében, valamint helyre kellene állítani az alkatrészek saját rezgéseit, saját, nyugalmi energiaszintjét, amit az EM-sugárzás folyamatosan tönkretesz.

Az Artkustik Quartz termékei a „jó” rezgések helyreállításával manipulálnak. Valódi EM-szűrést nem végeznek, az EM-hullámok hatását nem csökkentik. A leginkább rézhengerre hasonlító Audio Animátor különféle kristályokat tartalmaz, melyek pozitív kisugárzása, energetizáló hatása a keleti orvostudományban évezredek óta ismert, tulajdonképpen nevezhetnénk akár a keleti „aszpirinnek” is. Az Audio Animátort elsősorban a CD-lemezekhez fejlesztették ki, de azóta a technikai fejlődés megalkotta a DVD-t, BD-t, így azokon is hatásos. Lejátszás előtt az Animator-t el kell húzni a korong mindkét oldala fölött (nem kell hozzáérnie) és a korongról megszólaló zene (film) több részletet, nagyobb felbontást, levegősebb teret fog megjeleníteni. A hatás nem eget rengető, de jelen van és érzékelhető. Sajnos, a hatás rövid idő alatt „elvész”, így érdemes a rudat a forgó korong fölé helyezni.

A megalkotása óta nagyon sokan, nagyon sokféle egyéb helyen kipróbálták. Tehetjük erősítő tápegysége fölé, DAC-modul közelébe, de akár kezelhetjük vele hangsugárzónkat és összes készülékünket – mindössze, csak végig kell húzni a tárgyak felett és a hangkép részletezőbbé, teresebbé, ám egyben egy kicsit hűvösebbé is válik. Több rendszerben is kipróbáltuk – a rendszerek leírását az első részben találhatjátok -, de a hatása a rendszer felépítésétől, árától függetlenül ugyanúgy jelentkezik. A meghallgató társaságból többen sokkal jobbnak, hatékonyabbnak tartják, mint a Shakti követ, de csak addig, amíg a Shakti a futómű alá-fölé nem kerül. Ez az elrendezés minden esetben nagyobb hangnyereséget hoz, mint a Shakti és az Audio Animator bárhol máshol elhelyezve.

A meghallgatások során találtunk egy helyet, ahol az Animator nagyon jól működött (nyeresége megközelítette a Shakti futóművön értéket), ez pedig a házimozis lakásban a villanyóra tetején volt.

A meghallgatás-sorozat legértékesebb és egyben legérdekesebb „tuningeszköze” a Less Loss Black Body volt. Nagyon jól végiggondolt filozófia, alapos technikai mérések és meglehetősen nagy „hájp” van a termék mögött. Eddig csak távolról láttam, hatását A-B teszten sohasem hallottam, így meglehetősen nagy várakozással tekintettem a próbák elé.

A csomagolása már önmagában egy élmény, amit azonban jelentősen felülmúl a méretéhez képest rendkívül súlyos és tényleg meghökkentően fekete Black Body látványa. Jól esik ránézni, kézbe fogni – rendkívül jók az arányai.

A LessLoss alapelképzelése az volt, hogy alkossanak egy olyan – még kezelhető méretű – tárgyat, ami nem csak, mint egy esernyő árnyékolja le a készülékeket az EM-energiák elől, hanem azokat magába „szívva”, mintegy megtisztítja a környezetét. No persze nem nagy légteret, de egy-egy kisebb készüléket a hatása „lefed”. Nagyobb készülékek, rendszerek esetén javasolt több „fekete test” használata, amelyekre akár egy komplett lakás árát is elkölthetnénk. Biztos, ami biztos alapon – és persze a megfelelő anyagiak hiányában – egyetlen dobozt próbáltunk ki. Mielőtt még a hangra térnék, meg kell említenem, hogy egész nap számítógépen dolgozom és kifejezetten pozitív érzést jelentett, hogy a Black Body az asztalomon volt. Nem szeretnék messzemenő következtetést levonni belőle, de fontosnak tartom leírni.

A meghallgatások érdekes eredményt hoztak.

A Meridian-Etalon rendszeren jelentősen javított. Tér, levegő, energiák, gyönyörű felső tartomány állt a mérleg egyik oldalán, a basszus könnyebbé válása és emiatt a hangegyensúly némi felborulása állt a másik serpenyőben. A srácok bátran pontoztak is, ami az adott rendszeren az ő preferenciáik alapján azt jelentette, hogy a Shakti 1, az Audio Animator 3, a Black Body pedig 9 pontot kapott. Feltétlenül meg kell említeni, hogy ebben a rendszerben a Shakti kövek nem kerültek a futómű alá és fölé. A házimozi rendszerben nem igazán találtuk a LessLoss helyét, ha működött is, a hatás kicsi volt. Azonban ismét előjött a villanyóra, mint nagyon fontos zavarforrás. Arra téve kifejezetten javult a zene minden paramétere, a tér, a levegő, a hallgathatóság – ott is hagytuk a látogatás végéig.

A saját rendszeremben való meghallgatás alapján három dolgot emelnék ki.

– Bármely készülék elé téve (a P10 tápgenerátor esetében is), javított a térleképezésen, feltisztította, lepucolta a hangokat, ám minden egy kicsit magasabb fekvésű lett, így a pozitívumok ellenére elvesztette a rendszer a zenehallgatási kedvet teremtő képességét. Ez alapján nem szeretnék Black Body-t a rendszerembe.

– Van egy „teszkógazdaságos” házimozim a hozzá illő, kb. 25 éves képcsöves tv-vel A katódsugárcső fölé téve a Black Body-t, a kép olyan mértékű pozitív változáson ment keresztül, amit elég nehéz technikai paraméterekkel magyarázni. Megnőtt a felbontás(?), a színek intenzitása, a kontraszt – öröm volt nézni, csak hát, ki a fene venne egy elavult tv-hez bármilyen tuningeszközt (pláne negyed millióért)…

– Némi gondolkodás után, afféle kósza próbálkozásként letettem a Black Body-t az Entreq Olympus dobozom elé, majd ott is hagytam jó sokáig! Jelentősen felerősítette az „entrekes” hangot. Minden hallgathatóbbá, dúsabbá, hangszerhűbbé vált. Olyan érzésem volt, mintha egy sokkal nagyobb Entreq dobozt tettem volna a rendszerbe, amin már el lehet(ne) gondolkodni.

A sok-sok órai zenehallgatással (teszteléssel) valószínűleg nem tudtuk teljes egészében feltérképezni az említett eszközök minden tulajdonságát, de sokkal okosabbak lettünk – vagyis inkább mégsem… Az, hogy pusztán a különféle EM-sugárzások különböző szintű csökkentésével, a készülékek, anyagok rezgéseinek, energiaszintjének javításával (helyreállításával) ennyire jelentős mértékű javulásokat lehet elérni, nem pusztán meglepő, hanem már-már félelmetes. Gondolatban eljutottam odáig, hogy tulajdonképpen minden rendszerben el kellene helyezni egy „fekete lyukat”, ami az EM-sugárzások teljes spektrumát magába szívja – csak hát, ezzel együtt magába rántaná készülékeinket és minket is. Tulajdonképpen mondhatnám, hogy a fele (az ötlet) már megvan, csak a megvalósításon kell még egy kicsit agyalni.

Előzetesként annyit feltétlenül le kell írnom, hogy összehozott a sors egy olyan gondolkodó emberrel, aki addig agyalt az ötleten, amíg létre nem hozott különféle lapocskákat, krumplikat (ez a fantázianeve), melyek a hatásukban az eddig felsorolt és minden rendszerben hatékony tuningeszközöket jelentősen felülmúlják. A hallottak alapján csupán egyetlen helyen / helyzetben nem tudtak „győzni”, ez pedig a CD-futóművek alá és fölé tett Shakti kövek. A folytatás ezekről a tárgyakról, ezek fejlesztéséről és bizony néhány buktatóról fog szólni, melyekből rengeteget tanultunk (tanultam) – bár még nem teljesen értjük, mi és miért történt.
A folytatás tehát, Cantando…