A nagy kékség 2

Tuning

Előrebocsájtom, tényleg nagyon nehezen (és félve) szántam rá magamat, hogy a következőket megírjam, mert még csak érintőlegesen sem értem, mi és miért történik – pedig az átlag zenehallgatótól nyitottabb vagyok, a hifiben ezoterikusnak tartott témákban pedig sok mindent tapasztaltam.

Akkor ugorjunk is bele, és nézzétek meg alaposan az Acoustic System rezonátorát, aminek fő és egyben legértékesebb eleme a tetején lévő tálacska, ami ezüstből, aranyból, vagy platinából készül, és az alapanyagtól függően különböző frekvenciatartományban „működik”. Ára miatt nem túl gyakori eszköz a tőlünk nyugatabbra eső gazdagabb hifisták körében sem, nálunk pedig olyan, mint a fehér holló. Abban a szerencsés (és egyben szomorú) helyzetben voltam, hogy egy barátom elhozott hozzám egy teljes készletet – mintegy 20 millió forint értékben -, és megtapasztalhattam, mire is képesek a csengettyűcskék. Szerencsés voltam, mert nagy élmény megtapasztalni a hangkép változását, ahogy egy-egy csengettyű a helyére kerül, és egyben szomorú is, mert (jelenleg) esélyem sincs „felcsengettyűzni” a zeneszobámat.

Ha tüzetesebben megnézzük, akkor konstatálhatjuk, hogy a tálkák egy olyan fatesten vannak, amin a céglogón kívül két kék bigyó is van, ami kifejezetten dizájnelemnek tűnik. A csengettyűk tervezője Franck Tchang buddhista, zenész és nem mellesleg aranyműves, aki Kínából költözött Franciaországba.

Tehát nálam voltak a rezonátorok, megtapogattam, kipróbáltam azokat és közben sokat beszélgettünk róluk – azaz folytattuk a hónapok óta folyó beszélgetéseket, amelyek többek között a kék színről is folytak, ami bizony-bizony nem véletlenül van jelen a csengettyűk lábazatán.

Nem ragozom, aranyműves ugyan nem vagyok, de fakocka mindig van itthon, kék bigyót pedig lehet találni kézműves boltokban, így barátom ösztönzésére (aki korábban már tett néhány próbát) és a magam kíváncsiságának kielégítésére elkészítettem pár darab leegyszerűsített rezonátort. A kilencvenes évek elején már kísérleteztem (és tapasztalatokat szereztem) a színekkel, így egyértelmű volt számomra, hogy Tchang úr valószínűleg nem véletlenül használja a konkrét árnyalatot, ezért igyekeztem nagyon hasonlót beszerezni gyöngyből.

Elkészült az első néhány gyöngyözött fadarab, feltettem a Tchang úr által javasolt helyekre és az első hangok után rohantam telefonálni a barátomnak, hogy működik a dolog, ráadásul nem is akárhogy.

Az elkövetkező hetekben kipróbáltam néhány fafajtát, mint alapot, és bár hallani véltem különbséget, nem tartottam jelentősnek. Mivel az eredeti körtefából készül ezért elhatároztam, hogy majd abból fogom elkészíteni a végleges változatokat. Addig is feltettem az összes javasolt helyre a kis „kékezett” kockákat és örültem az eredménynek.

Tovább gondolkodva a dolgon, teljesen egyértelművé vált számomra, hogy leginkább maga a konkrét kék árnyalat csinál(hat) valamit, ezért próbaként feltettem két-két gyöngyöt a DAC-om konverter-chipjeire és örömmel tapasztaltam, hogy a hatás ugyanaz, mint a szobában elhelyezett fakockák esetében. Ezután a DAC minden alkatrésze kapott – a méretüktől függően – 1-1, ill. 2-2 kék gyöngyöt. Nem értettem (azóta sem értem) mi történik, de a kapott hangképnek nagyon örültem.

Időközben kifogytam a gyöngyökből (elhasználtam és persze elkunyerálták), így újra kellett vásárolnom. Ugyanazt az árnyalatot nem sikerült beszereznem, így egy kicsit világosabb, semlegesebb kéket választottam, ami felületes szemlélődőnek ugyanolyannak látszódik, mint az első sorozat.

hifi tuning

Ezt most ki kell, hogy emeljem: az egymáshoz nagyon közel álló kék színű gyöngyök okozta hangkép változás nem azonos!

Az egyik kicsit részletezőbb, nagyobb felbontású, a másik melegebb tónusú. Higgyétek el, leírni is nonszensz (hát még olvasni), nemcsak, hogy hangképbeli változást okoz egy fakocka, amin 2 db kék gyöngy van, hanem még azt is meghallani, hogy milyen tónusú az a kék.

Ezeken felbuzdulva vettem néhány, az eredeti színhez hasonló, de azért különböző színirányokban eltérő körömlakkot és azokkal befestettem egy gránitlap egyik oldalát, amit a festett oldallal az elektronika felé rátettem a DAC-omra. Nem jutottam előrébb, sőt, volt olyan tónus, ami annyira lerontotta a hangot, hogy a zene elindításakor megrémültem, hogy valami tönkrement! Így maradtam a Tchang-féle kéknél, bár biztos vagyok benne, hogy a nálunk kapható gyöngy színe és az eredeti között különbség van.

Volt még egy tévutam, azaz utunk. A poszt elején említett barátom felbuzdulva az eredményeken, mindenféle próba nélkül – pusztán ezoterikus ismeretei, tanulmányai alapján – felvásárolt egy hatalmas türkizkő készletet. A türkizt az ezotériában nagyon jó rezgésű, jó energiájú kőnek és egyben színnek tartják, tehát részére abszolút logikusnak tűnt, hogy abba az irányba kell továbbmenni.

Nem ragozom, a türkiz olyan katasztrofálisan tette tönkre a hangot, ami bárkit meggyőzne arról, hogy a jelenség igenis létezik.

Ezek után leálltam a további kísérletekkel, tulajdonképpen nem volt hova továbblépni. Tudtam, milyen szín a legjobb (azaz biztosan van jobb, de nem találtam), tudtam, hova kell tenni a kék gyöngyöket a fakockákon, tudtam a fakockák helyét, kék gyöngyöket raktam az alkatrészekre… Úgy gondoltam ez a vége.

Sükösd Gáborral korábban már sok-sok mindenről beszélgettünk, megmutattuk egymásnak, mire jutottunk (főleg ő), így adott volt, hogy felhívom a figyelmét a „kék jelenségre”. Legutóbb, mikor nálam járt, ismét megnézte a gyöngyös kockákat, majd távozásakor magával vitt egy zacskó kék gyöngyöt. Még aznap hívott, hogy abszolút hallható a jelenség és küldött egy fényképet. A fénykép aztán alaposan túllendített a holtponton, mert Gábor átlépett az eredeti elképzelésen és nem 2 gyöngyöt tett a kockára, hanem sokat, sőt, nagyon sokat.

Ezt meglátva, jött a „de hülye vagyok, hogy ez nem jutott eszembe” – igen, ezért kellene az ellenkezés helyett együtt gondolkodnunk – és a már ismert helyeken elkezdtem növelni a gyöngyök számát. Nem tudom, hol a vége, van-e egyáltalán, de a 2-2 gyöngyös fakocka csak belépő egy új „világba”. A DAC-om esetében – azzal a legegyszerűbb kísérletezni -, pl. odáig jutottam, hogy teleszórtam kék gyöngyökkel, mert hiába van már minden alkatrészen, a teljes zacskó újabb gyöngy pozitív hatása egyértelműen hallható… aztán csak úgy zacskóstul rátettem egy újabb adagot, és mintha egy szem gyöngy sem lenne a DAC-ban, ugyanúgy pozitív irányba lökte a hangképet. Mielőtt még valaki úgy gondolhatná, jelzem, hogy nem a gyöngyök súlyáról van szó, a zacskónyi mennyiség mindössze 1 dekát jelent.

Ekkor egyértelművé vált számomra, hogy feltétlenül beszélni (írni) kell a jelenségről.

Mielőtt folytatom, pusztán a jelenség fontosságával kapcsolatban meg kell említenem valamit, de kérem, hogy a zaklatottabb idegállapotúak, a szívproblémákkal küszködők és a csak egy kicsit is „hümmögők” most fejezzék is be ezt a posztot, és majd a harmadik rész olvasásával folytassák az ismerkedést a témával.

Most, hogy magunk között maradtunk, le merem írni, hogy az adott kék szín, nem csak a zeneszobában fejti ki hatását, hanem a falakon túl, a szomszéd helyiségben, de akár a kertben a kerítésen is. Azonban, nem mindegy, hogy hova tesszük. A fő hatásvonal a zenehallgatót és a hangsugárzók közötti távolság felezőpontját összekötő egyenes. Ha ezt az egyenest meghosszabbítjuk a hangsugárzó mögötti térben egészen akár az ott lévő szomszéd szoba túlsó faláig, vagy éppen, ha ott kert van, egy, a vonalban lévő fáig, vagy kerítésig és oda tesszük Tchang úr rezonátorát, vagy a kék színnel alaposan „ellátott” fakockát, az a zeneszobában észrevehető hangképbeli változást okoz! Nem tudom, mekkora távolságig áll fenn a jelenség, de anno ezzel a teszttel a „Sixmoons” csapatát az „őrületbe” kergette a tervező.

Folytatjuk.

Megosztom:

Comments

3 comments

  • Hollik László

    Ez mind nagyon izgalmas, de áruld el,hogy eredményes legyen a próbálkozásunk, hogy pontosan milyen kék színről van szó, kb. hova helyezzük őket, esetleg beszerzési forrásról van-e javaslatod.

  • Endre

    Lenyűgöző! Mi a jelentősége a fának mindebben? Ha gyöngyfüzért lógatok a hangfal mellé vagy fölé, el lehet érni a kívánt eredményt?
    Ha valóban a szín a meghatározó, ha a falakat részben vagy egészben kékre festem, javulhat az akusztikai élmény? Azt hiszem, nekiállok kísérletezgetni 🙂

  • Prandovsztki Tibor

    A képen a jobbszélen lévő világoskék lehet a nyerő, azt látom több helyen. Én is azt használom,némi citromsárgával.