X (1977)
Miközben Koncz Zsuzsa rendszeresen koncertezett a volt szocialista országok területén (sokkal többet mint hazánkban), valamint kiadott két albumot az NDK-ban, nagy hirtelen jött az első X.
Elegáns, ünnepélyes arany borító, aztán semmi…
Olyan ez a lemez, mint egy összefoglaló, mint egy búcsú a Fonográftól, Szörényi Leventétől. „Aranyalbum”, ami nem a sikerekről, hanem a kiégésről szól.
Valahol (1979)
Három szám kivételével minden szerzemény zenéjét Tolcsvay László írta. Valami nagyon „megpezsdült”. Koncz és Tolcsvay rendkívüli módon egymásra talált, s úgy gondolom, erre a lemezre végre „visszakaptuk”, visszakapta Koncz Zsuzsa az „igazi” szövegíró Bródy Jánost is. Nagyon jó lemez – nem (csak) én mondom, hanem a zenei szakma, amely közösség az évtized legjobb rocklemezének választotta. Ezt mondjuk egy kicsit erősnek találom, kapásból tudnék 10 rocklemezt mondani, ami jobb – de ez már magánvélemény és nem közügy.
Comments