Nagy, nagyobb, legnagyobb – Ascendo smsg 50 szub

A nyolcvanas évek legelején – amikor először olvastam olyan hangsugárzókról, melyek kizárólag a legmélyebb frekvenciatartományok megszólaltatására alkalmasak – lesétáltam egy hangosítással foglalkozó céghez, amelyik zenekari hangszórókat gyártott. Előadtam a kérdésemet, kérésemet, hogy szeretnék a rendszerembe (zeneszobámba) betenni egy szubbasszus-ládát beépített erősítővel. Többször is rákérdeztek, hogy hová is szánom a dolgot, tényleg a lakásomban szeretném-e használni, majd egyre többen és többen álltak körül és kezdtek el először csak kuncogni, majd hangosan röhögni rajtam és tervemen. Másnap visszamentem hozzájuk – vittem magammal valamelyik hifi-újságot is – és rámutattam, mire is gondolok, mit is használnak egyes amerikai hifisták. Az eredmény az előző napitól hangosabb és gúnyosabb röhögés lett. Magyarországon valahogy így indult a szubbasszus kultúra és jutott el odáig, hogy átesett a ló másik oldalára. A házimozisok nagy-nagy százaléka számára sajnos a hangminőség kizárólag az alsó 2-3 oktávot jelenti – az, hogy mi van felette, vagy éppen mi van a valódi szubbasszus tartománnyal már nem érdekli őket. Az ő figyelmükbe is ajánlom a jelen poszt tárgyát, az Ascendo smsg 50 szub hangsugárzót.

A történtek után még vagy 10 évig nem használtam semmiféle szubbasszust (még első házimozimban sem), de aztán rendesen „belehúztam” Első szubom egy komód nagyságú zárt láda volt, melyben 4 db méretes Sounstream hangszóró üldögélt isobarik rendszerben, a megszólaltatásukról pedig hídkapcsolású Musical Fidelity Typhoon végerősítő gondoskodott. Nagyon jó és pontos volt, nagyon mélyre lement, de a mérete… Ezzel a behemóttal tulajdonképpen egy életre kijátszottam magamat (legalábbis a szubokkal) és ma már csak egy aprócska REL T5 támogatja meg igen-igen finoman a házimozim hangsugárzóit.

Azonban térjünk is vissza a poszt tárgyához az Ascendo smsg 50 szubbasszus hangsugárzóhoz.

Az, hogy kinek mit is jelent a basszus nagyon különböző lehet. Vannak, akik eleve fontosabbnak tartják a hangszerhűséget, a térhatást és elfogadják a 70-80 Hz alatti tartomány hiányát. Vannak, akik azt szeretik, ha 80-200 Hz között mosottan, felismerhetetlen hangszereket megszólaltatva üt, vagyis házimozisan írva, odab@sz. Vannak, akik tökéletesen boldogak és „felülről” nézik a poor népet, mert szubuk még 20 Hz alá is lemegy egy picit. Valamint vannak azok, aki azt tartják, hogy a koncerttermek basszustartományának megjelenítésére, vagy pláne a szabadtéri koncertekének (itt most kizárólag akusztikus hangszerekre gondolok), feltétlenül le kell menni 5 Hz-ig a rendszernek. Az ominózus 5 Hz-nek a házimozisok is nagyon örülnének, mert egyre több film hangsávja tartalmaz 5-7 Hz-ig lemenő infrahangokat. Az első ilyen film a Jurassic Park első része volt, melyben a dinók mozgását kísérő hangokhoz 7 Hz-et kevertek megfelelő ütemben.

Az Ascendo smsg 50 azonban, „ha már, akkor már” alapon lemegy egészen 1 Hz-ig, így az 5 Hz megszólaltatása semmiféle problémával nem jár. Érdemes kiemelni ezzel kapcsolatban az igencsak impozáns hangnyomás értékeket: 5 Hz-en 105 dB, 20 Hz-en 135 dB(!).

Kétféle D-osztályú erősítővel kapható, a nagyobbik teljesítmény 6 kW. A hangdoboz súlya 400 kg, így megvásárlása után érdemes a szobában azonnal a végleges helyére tenni, dupla szub használata esetén pedig a födémeket megerősíteni.

(Egy hasonlóan 1 Hz-ig lemenő és igen-igen különleges másik szubbasszus megoldásról ITT olvashattok. )