Franco Serblin Snail – a legelső

English language can be selected in upper left corner (British flag).  Franco Serblin Snail hangsugárzója egy olyan cunamit indított el, aminek eredménye három önálló cég, sok-sok nagyon jó erősítő, és rengeteg hangsugárzó lett. Úgy vélem erre sem Serblin úr, sem családja nem számított – és persze nem számított azon befektetői csoport sem, amelyik ma már a Sonus Faber cég és név tulajdonosa.

Az 1980-ban bemutatott Franco Serblin Snail eredetileg egy „esettanulmány”, egy hirtelen felindulásból elkövetett „ujjgyakorlat”.

Serblin úr – akinek horvát származása miatt az eredeti neve Srblin – a fának, mint alapanyagnak nagy-nagy kedvelője volt. Ismerte a különböző fafajták mechanikai és akusztikai tulajdonságait, amely tudás azt jelentette számára, hogy hangsugárzót csak tömör fából lenne szabad építeni.

Néhány hobbi szintű próbálkozást követően 1980-ban elkészített egy meglehetősen szokatlan tanulmányt, ami eredeti elképzelése szerint csak egy ötlet, egy „kíváncsiság-kielégítés” volt. Meghallgatta, majd meghallgatták mások is, aminek az lett az eredménye, hogy a noname ötletből Franco Serblin Snail névre keresztelt termék lett.

Az elnevezés oka ugyan nem maradt fenn az utókor számára – mint ahogy Serblin úr pontos születési dátuma sem -, de a Snail elkészült tíz példányban, amit pillanatok alatt elkapkodtak.

Akik meghallgatták, vagy akár csak látták, várták a folytatást, amire 1983-ig a Sonus Faber megalapításáig kellett várni, amely világhírű olasz cég mára osztódással, kivásárlással szaporodva három cégre „szakadt”: Sonus Faber, Fuse (amely cég az alapítótárs Fabio Serblin erősítőit gyártja), valamint Franco Serblin – azonban ez egy másik történet.

Bemutatták tehát a Snail hangsugárzót, hordozták kiállításról kiállításra, majd Serblin úr saját példánya később bekerült a Sonus Faber múzeumába. A többi kilenc, pedig mint egy-egy értékes műkincs eltűnt a piacról és velük együtt a Snail eltűnt a köztudatból.

Azonban, most egy tökéletes, gyári állapotban lévő Snail megjelent az Audio Antiquary oldalán 28 000 Eurós áron.

Maga az eladó is tisztában van azzal, hogy a hangsugárzó hangi értéke nem éri el az árát, de olyan kuriózumról, hangtechnikai ereklyéről van szó, amelynél már nem a hangot kell megfizetni…