Az elektromos hálózat olyan, mint egy falu. Az egyik utcában történik valami, abban a pillanatban az egész falu tud róla. Különösen igaz ez, egy olyan kicsi „faluban”, mint a lakásunk. Kijavítjuk az összes kontaktushibát a konyhában, vagy kipucoljuk a fürdőszobai biztosíték érintkezőit, meghúzzuk a rögzítő-csavarjait és javul a hang a szobában. Ezen jelenségek mellett nem mehet el egyetlen hifista sem úgy, hogy nem próbálta ki, nem tapasztalta meg. Úgy gondolom, ezen tapasztalatokat a jelenlegi elektrofizikai ismeretekkel legfeljebb, csak magyarázgatni lehet, de korrekt, tényszerű és „kézben tartható”, valódi magyarázat nincs. Ilyen, „a fizika szerint nem létező” hangzásjavító lehetőségeket tartalmaznak a korábbi stage 1-3 állomások, és különösen ilyenek lesznek a mai 4-5 szintek.
Stage 4
Lakásunk, audio- és video-készülékeinek tápellátás szempontjából legszűkebb részei a különféle biztosítékok – akár kismegszakítók, akár olvadó-biztosítékok. Létük afféle szükséges rossz, hisz egyrészt készüléket (és életet) menthetnek, másrészt az áram számára korlátozó, szűkítő elemek. A 4. részben említett maratoni futós hasonlattal élve, szegény futónak az utolsó szakaszon négykézláb kell(ene) átmásznia mindenféle alagúton. Szerencsére azonban a biztosítékok okozta „áramlás-szűkítéseken” lehet javítani, ráadásul meglehetősen egyszerűen.
Először is, mindenki lakásában van egy órai főbiztosíték. Ez elsősorban nem a lakásunk védelmében kerül az órára, hanem ezzel tudja az Elektromos Művek kordában tartani fogyasztásunkat, ezzel tudja az adott területre szükséges áram maximális mennyiségét meghatározni. Azonban szerencsére a legtöbb területen vannak tartalékok, így az általában 16-24 Amperes főbiztosítékot az ELMŰ kérésre nagyobbra (32 A) cseréli. Ez különböző területeken különböző procedúrával és költséggel jár, azonban hosszútávon mindenképpen megéri kicseréltetni.
Vegyük szemügyre a biztosítéktáblát. Nagyon sok helyen még régi típusú olvadó-biztosíték van, valamint gyakran látni mindössze 6 Amperes szakaszleválasztót – panaszkodnak is sokan, hogy nem tudják erősítőjüket bekapcsolni, mert azonnal leold a kismegszakító. Nagyon egyszerű és hasznos „tuningfogás”, minden egyes kismegszakítónak a villanyórai főbiztosítékkal azonos értékűre cserélése – legyenek gyors kioldásúak.
Minden egyes audio- és video-készülékben szintén találunk védelmi szerepet betöltő olvadó-biztosítékokat. Ezek között vannak kisebb és nagyobb értékűek. Tekintsük a határt 1 Ampernek, vagyis az attól kisebbekkel ne foglalkozzunk – jobb a békesség. Azonban az attól nagyobb értékűek már viszonylagos szabadkezet adnak. Itt jegyzem meg, hogy nagyon sokan (kizárólag saját felelősségre) ezen biztosítékokat kiveszik, helyüket átkötik, hisz szerepüket tökéletesen átveszi a villanyórai biztosítéktáblán lévő szakasz-kismegszakító. A teljes képhez ezt feltétlenül le kellett írnom.
Tehát a készülékekben különféle értékű biztosítékokat találunk, melyek attól „szűkebbek”, annál kevesebb „szabad mozgást” engednek az elektromos áram számára, minél kisebb értékűek. Nyugodtan tegyünk a helyükre nagyobb értékű olvadó-biztosítékot – gyakran maga a gyártó is javasol ilyen megoldást pl. indítási problémák esetén akár CD-játszók esetén is (NAIM). Tehát cseréljük ki ezen 1 Ampertől nagyobb értékű biztosítékokat egy, de akár két-három fokozattal nagyobbra.
Nálam és sok-sok ismerősömnél még a különböző CD- és DVD-játszókban, tunerekben is 8 A-es biztosíték működik évtizedek óta. Az okát nem értem, reális magyarázata nincs, de a kisfogyasztású készülékek szebb képpel, hanggal „hálálják meg” a nagyobb értékű biztosítékokat (A villanyóránál lévőket is!). Az erősítőknél – melyek kifejezetten hálásak és energikusabbak lesznek, ha 6,3 A helyett 10-15 A-es biztosítékon keresztül kapják az áramot – még csak-csak érteni vélem, de valódi magyarázatot azoknál sem találni.
Stage 5
…és akkor jöjjön valami olyasmi, ami folyamatosan képes kevésbé nyitott és kevésbé próbálkozó szellemű hifistáknál kiverni a biztosítékot – végül is a témába vág. Ez nem más, mint a biztosítékok „sajáthangja”, vagyis az, hogy különböző gyártmányú, alapanyagú biztosítékok képesek megváltoztatni hangrendszerünk hangját, házimozink képét.
Sajnos, nem mindegy, hogy a biztosítéktáblán és a villanyóránál milyen típusú biztosíték van. Nem az értékére gondolok, arra a stage 4 szinten kitértem, hanem a gyártmányára, kivitelére. Többféle név ismert (ahp, Pirelli, Memera, CRYO, HiFi-Tuning, Ferraz Shawmut, stb.), ezek mindegyike képes határozott javulást elérni, függetlenül attól, hogy közvetlenül a hifit kiszolgáló ágra, vagy a konyháéra kötjük. Ez nagyon fontos gondolat, kéretik megjegyezni!
Első lépés ismét a villanyórai főbiztosíték cseréje. Ide csak az ELMŰ szabványban szereplő gyártmány kerülhet, de időnként vannak kivételek. Érdemes elbeszélgetni, némileg érdekeltté tenni a szerelést közvetlenül végző személyt.
Egy nagyon fontos történet villanyszerelők és egyéb, a biztosítékok és a tápellátás hangra gyakorolt hatásából pusztán hitkérdést kreálók számára!
Egy villanyóra ellenőrzés során megkértem az azt végző ELMŰ-s kollégát, hogy ha már leszereli a villanyórát, kenje már be a mögötte lévő csatlakozásokat a stage 3-ban említett VDH Solution anyaggal. A szakember megnézte a flakont és kérdezett mindenféléket. Válaszoltam és közben kitértünk a villanyórai főbiztosíték kérdésére is. Minden kötést, rögzítést szétszedet, megtisztított, majd bekente azokat a VDH olajjal. Visszaszerelte a villanyórát, majd beszélgettünk még pár percig. Távozása előtt lefotózta a VDH Solution üvegét. Néhány hét múlva felhívott, hogy megköszönje az ötletet. Villanyórai főbiztosítékát és az összes többit lecserélte Pirellire, valamint vásárolt VDH Solution-t és minden kontaktust bekent vele…
Ha a főbiztosítékon túl vagyunk, jöhet a biztosítéktábla. Amennyiben nincs elég gyakorlatunk, feltétlenül hívjunk szerelőt és vele végeztessük el a biztosítékcseréket. Az, hogy a sok-sok típusból melyiket válasszuk, mindenkinek magának kell eldöntenie. Talán legjobb választásnak a Ferraz Shawmut stílusú megoldását tartom, melyeknél a kismegszakítónak kinéző szerkezet valójában olvadó-biztosítékot tartalmaz, ami hangigényünknek, pénztárcánknak megfelelően nagyon sokféle lehet. Tulajdonképpen, már maga a biztosítéktábla alap a vezetősínekkel, rögzítésekkel önálló és végtelen lehetőségeket biztosító tuningalany.
A készülékekben lévő olvadó-biztosítékok szintén különböző „hangminőségűek”, azokkal nem csak javítani tudjuk a hangzást, hanem annak akár a tónusát is megváltoztathatjuk, vagy nem megfelelő biztosíték választása esetén akár ronthatunk is. Itt szintén csak a pénztárca és a józan gondolkodás szab határt a lehetőségeknek. Nagyon jó ár/érték arányt képviselnek az AHP és a HIFI-Tuning típusok. Részletezőbb, teresebb, ám elsőre csengőbb, izgágább hangot kaphatunk Furutech biztosítékok használatával – ezeknél néhány nap alatt az esetleg kellemetlen magashang többlet megszűnik. Már leírni is nonszensz, biztosíték, ami átmenetileg „fémesebb hangot” okoz – nem gondolom, hogy ezt az ismert fizika bármiféle módon képes lenne megmagyarázni, vagy akárcsak értelmezni.
Tehát biztosítékcserére fel – természetesen ezzel együtt a stage 1-3-ban említett tisztításokat, kontaktusjavításokat ugyanúgy el kell végezni.
A végére pedig egy rossz és egyben jó hír.
Aki a helyes fázis megkeresése, valamint a stage 1-5 szinteken leírt változtatások eredményeként semmiféle hangminőség javulást nem tapasztal rendszerén, annál sajnos nem a készülékekben van a hiba, tehát feltétlenül javaslom az alapos fülészeti kivizsgálást! Azonban, mivel minden rosszban van valami jó is, neki a készülékek hálózati kábeleivel, a különféle szűrőkkel, az önálló ösvény kiépítésével már nem is kell foglalkoznia.
Megosztom:
Comments