Tűzkerék ’78 – interjú Póka Egonnal

László András barátom néhány napja feltette lemezjátszójára a Tűzkerék 1978-ban rögzített koncertfelvételét, majd zenehallgatás (és sörözgetés) mellett belekezdett egy újabb végtelen történetbe, ami a Póka Egonnal készült interjújának elmesélésében csúcsosodott ki. Mivel András zeneszobájában nem férnénk el mindannyian, azért képzeljétek el, hogy házigazdánk elindítja Roksan lemezjátszóján a fehér LP-t, kézbe fogja söröspoharát, és mesélni kezd…

2009 ben a legendás road, Morcz Csaba a Radics Béla Emléktársaságnak ajándékozott egy jó minőségű Tűzkerék koncertfelvételt, amit 1978-ban Iváncsán ő maga rögzített. Nagyon megörültünk, mert Radicstól nem sok jó felvétel maradt fent. Sajnos, vagy technikailag, vagy zeneileg bizonyult gyengének az a pár amatőr koncertfelvétel, ami eddig a társaságunk kezébe került. Jó volt a felvételen újból hallani, hogy milyen volt Béla fénykorában, ráadásul a legkiválóbb ritmus szekciójával, Döme Dezsővel és Póka Egonnal kiegészítve.

Az alábbi interjút Pókával ez ügy apropóján, Kőbányán a zeneiskolában készítettem. Egon könnyedén be tudta azonosítani a felvételt, mert akkor volt a legendás Argentína-Hollandia foci VB döntő, de muszáj volt játszaniuk mert a szervező megfenyegette őket hogy nem fizet, amennyiben abbahagyják a műsort. Radiccsal ezt úgy oldották meg hogy kis hordozható televíziót helyeztek el a Marshall tetején, és ének nélküli instrumentális nótákat játszottak. Szegény Dömének meg irdatlan hosszú dobszólót kellett ütni, ami persze nem került fel a kiadványunkra.

A ’78-as Tűzkerék koncert fehér vinil, Gate fold tasakú LP formában került kiadásra, később pedig a GrundRecords is kiadta CD -én.

…és akkor jöjjön a Tűzkerék album apropójából készült Póka Egon interjú, András elmesélésében.

Mi a véleményed Radics Béla pályafutásáról?

Szerintem a jobbra érdemesült Sakk Mattal volt a csúcson, meg még a Tűzkerék is egy jó zenekar volt a 70-es évek elején. A Bélában volt egy bizonyos fajta sértődöttség, ami szerintem butaság volt. Ő nagyon népszerű volt mindenféle támogatás nélkül, jól gitározott, jól nézett ki, és mégsem jutott egyről a kettőre. Megvolt az a támogatási rendszer, ahol csak három zenekart támogattak. Sajnos ebben a körben a Béla nem volt benne és ezt nagyon nehezen viselte, mert Ő jobban játszott, mint ezek a fiúk és a zenekara is jobb volt.

A Taurus pedig az én megítélésem szerint egy olyan üzleti vállalkozás volt, amihez neki igazán nem is volt kedve. Én nem ezekben a körökben mozogtam, külföldön is voltam így nem kerültem képbe. A Taurus után megint játszottunk együtt, sokat beszélgettünk és neki nagyon keserű emlékei voltak. De az a spontán sikere meg volt, a közönség nagyon szerette, sztár volt. Az nagyon buta dolog volt, hogy a Som Lajost kidobták a zenekarból és odavitték a Zoránt. Ezért a Bélát nem lehet hibáztatni.  Neki a Lajossal korábban konfliktusai voltak, Taurusban már kompromisszum-kompromisszum hátán volt. A Sakk Matt utáni Tűzkerék volt a „zenekar”. Amikor Somnak bejött a Neoton, a Béla ezt úgy élte meg, hogy cserben hagyta a Lajos, és szerintem ez úgy is volt. Évekig nem is beszéltek egymással. A Taurusban volt a nagy megbocsájtás, de a négy dudás nem fért meg egy csárdában, és Lajost akkor kiebrudalták ebből a zenekarból. Ez már sok volt a Bélának.

Hogy tetszik ez a koncert felvétel, ami most előkerült Morcz Csaba archívumából?

Nagyon szép dolog, hogy előkerült ez a felvétel. Emlékszem magára koncertre, nem voltak túl sokan, mert aznap volt az 1978-as foci VB döntő mérkőzés. Argentína és Hollandia játszották még hosszabbítás is volt. De azt már nem bírta kivárni a koncert szervező és megfenyegetett, hogy játszunk különben mindent kifizettet velünk. Akkor felmentünk a színpadra, és elkezdtünk egy „Shadows”t játszani. A Bélának volt egy kis TV-je azt feltettük az erősítő tetejére a és közben úgy néztük. A 60-as évek közepén minden zenekar játszott „Shadows”t és a Béla is akkor lett igazán nagy. Akkor ott arról szólt a történet, ha a gitáros jó a zenekar is jó. Keveset énekeltek inkább a zenekari dolgok mentek mint a Shadows, Ventures. Az Atlantisszal a Pannóniával és még a Sakk Mattal is játszott ilyeneket.

Ez a koncert gyakorlatilag az utolsó koncert lehetett a Bélával, utána már a HBB-be kerültem.

Az én sorsom vagy az itthoni pályafutásom a Hobo Blues Band megalakulásával teljesedett vagy nyílt ki. Igazából, ha néhány dolog nem történt volna meg, a Béla és a Hobó között nem lett volna ellentét akkor ebben a zenekarban a Bélának kellett volna gitározni. A Bélának az utolsó jó időszaka ez volt, amikor együtt játszottunk ’78 ban.

Radics után milyen volt a Hobó Blues Bandban zenélni?

A Hobónál először nem voltak saját dalok, játszottunk Rolling Stonest, Cream-et, Zeppelint. Nem voltak igazán jó gitárosok, mondjuk azóta sem sok olyan nagy személyiség van, mint a Béla. Viszont annyival kötöttebb volt a forma, hogy a dalokat lejátszottuk, már amennyire tudták a gitárosok, nem voltak hosszú gitárszólók, hanem gyakorlatilag a dalokat interpretáltuk. A Radiccsal valóban egy szabadabb dolog volt. Minden dalban el lehetett röppenni valamilyen szinten. Ahogy itt is ezen a felvételen hallani lehet a Béla saját számai is nyitott szerkezetűek voltak. Az elején a Hobo Blues Band-nél nem igazán valósult meg, de aztán amikor a Tátrai Tibor odakerült, ő is Béla nevelés, ugyan az az alom, onnan kezdve már jobban hasonlított a dolog arra amilyennek lennie kellett. Azok az évek, amiket a Bélával együtt töltöttem, rányomják a bélyegét a későbbi dolgaimra.

A barátaid elmentek nyugatra. Te miért maradtál itthon?

Nekem szerencsém volt mert ha egyszer lett volna egy elutasított útlevél kérelmem, akkor már biztosan nem vagyok itt. Idióta dolog, ha valaki azt mondja nekem, hogy te nem mehetsz ide vagy oda, mikor ugyanannyi köze van a földhöz, mint nekem. Mostanra ha más nem de ez megváltozott, Ezek az emberek ugyanezért mentek el mert úgy érezték korlátozva vannak és korlátozva is voltak. Nekem szerencsém is volt, hogy akárhányszor meghívást kaptam és alkalmam nyílott, hogy külföldre menjek nem gördítettek akadályt elé. S mivel korán nősültem a családom a szüleim a gyerekek, ide kötöttek. Mindannyiunknak voltak lehetőségei, volt, akinek bejött például a Jackienek. A Mogyorósy Laci egy olyan ember volt aki mindig vibrált, és nehezen tudott egyhelyen megmaradni. Bebarangolta Amerikát és most is ugyanúgy él mint 40 évvel ezelőtt.

Hogy jött a Kopaszkutya c. film?

A filmművész barátaink sokat jártak le a bulijainkra és kitalálták ezt a történetet. A forgatókönyv úgy készült, hogy sok emberrel, a Hobóval a Lóránttal és más zenészekkel leültek beszélgetni hosszú órákat. S a sztorikat végig hallgatva abból összeraktak egy fiktív történetet. Ezekben persze sok kapcsolódás volt a Hobó Blues Band-hez a P.Mobilhoz. Végül a nézők a Kopasz kutya filmmel azonosították a HBB-t, ez meg a Hobót baromira zavarta. A Hobó rombolta is ezt, mi nem a „kopasz kutya” zenekar vagyunk, tényleg nem is azok voltunk azzal együtt, hogy mi írtuk a dalokat nem volt abban semmi szégyellni való. Nagyobb volt benne a lehetőség, mint amit kihasználtunk belőle, ezzel együtt a HBB megérte a 30 évet. Így rajtam keresztül a Bélának is köze van ehhez a dologhoz.