Zajszűrés kicsit másként – x2audio

Audio, Bemutató, Egyéb, Tuning

English language can be selected in upper left corner (British flag).  A blog eddigi életének leghosszabb ideig készült beszámolóját olvashatjátok, hiszen az x2audio zajszűrő-megoldásaival való személyes tapasztalatszerzés 2017-ben indult. Igaz, akkor még nem volt x2audio nem volt tervben, hogy az ötletekből egyszer majd minden zenehallgató, minden filmnéző számára elérhető zajszűrő-rendszer lesz.

2017-ben meglátogatott Sükösd Gábor, és magával hozott egy saját tervezésű virtuálisföldet (ground box), majd elhozott és megmutatott egy a tápellátásra köthető párhuzamos zajszűrőt, néhány hónap múlva elkészítette a LessLoss Blackbody „sükösd-féle” változatát – ami nem mellesleg hatásosabb, mint a világhírnevet szerzett, eredeti „feketetest” –, majd szinte havonta lett egy-egy újabb ötlete.

Az évek alatt Gábor sok-sok mindent kitalált, sok-sok mindent kipróbálhattam, és sok-sok alkalommal voltam kénytelen a tervező „nénikéjét” szidni, amikor a kipróbált és megszeretett eszközöket vissza kellett adnom. A „nénikéje emlegetésével” ráadásul nem voltam egyedül, mert Gábor másokhoz is elvitte ötleteinek tárgyiasult formáját, másoknál is bezsebelte a pozitív véleményt, majd másoknál is összecsomagolt, és a bemutatott tárggyal együtt távozott.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy most azért egy kicsit igazságtalan voltam, mert a rendszerembe már 2017-ben bekerült Gábor egyik virtuálisföldje, 2018-ban pedig kaptam tőle egy párhuzamos tápszűrőt, amely készülék tulajdonképpen akár az x2audio „alapkőletételének” is tekinthető.

…viszont a BlackBody-jellegű ötletének tárgyiasult formáját 2018-tól sem sikerült tőle beszereznem, és a sokak által „dinamitrúdnak” nevezett tárgyakból is csak a megmutatása után évekkel, 2022-ben sikerült elkunyerálnom egy saját szettet. Tehát, nyugodtan írhatom, Gábor időnként olyan, mint a mesebeli leányzó, aki hoz is, meg nem is, ad is, meg nem is, de azért szeretjük.

Az előbb azt írtam, hogy az első párhuzamos tápszűrő akár x2audio alapkő is lehetne, azonban a valódi alapkő, a valódi alapötlet, az a tárgy, amiből az x2audio szűrőrendszere kifejlődött, az bizony a rejtélyes „dinamitrúd” – amit néhány hobbitársunk tamponként emleget, mások pedig nitrotöltőnek neveznek. A „dinamitrúd” az elmúlt években abszolút univerzális és hatásos eszköznek bizonyult az elektromos zajokkal szembeni állandó küzdelemben – legalábbis azoknál, akik hozzájuthattak.

Úgy vélem, tényleg nem túlzok, ha a világunkat egyre nagyobb mennyiségben elárasztó elektromos és elektromágneses zajok elleni védekezést „küzdelemnek” hívom, ráadásul legfeljebb csak csatákat nyerhetünk, de a háborút soha.

A világ zenehallgatói, filmnézői, vagyis hifistái és „házimozistái” bármilyen készüléket vásárolnak, bármilyen rendszert állítanak össze, az sokkal rosszabb minőséget, sokkal kevesebb élményt fog nyújtani, mint tehette volna akár csak 50 évvel ezelőtt, amikor még alig volt bármiféle zavaró jel a tápellátáson. Némi túlzással akár azt is írhatnám, hogy ma már a tápellátáson, a tápvezetékeken lévő direkt és indirekt frekvencia- és energiahalmaz „csak nyomokban” tartalmazza a 230 V / 50 Hz-et.

A világunkat elárasztó elektromágneses hullámok – melyek egy részét direkt hozzuk létre, másik része pedig az elektromos készülékek működésének negatív hozadéka –, azonban nem csak a tápellátáson generálnak elektromos zajt, hanem kíméletlenül zajt gerjesztenek a hangszórókábelekben, IC-kábelben, ethernet kábelben, stb., és garantáltan megváltoztatja a bennük futó hasznos jelalakot, garantáltan bekúsznak készülékeinkbe és garantáltan megváltoztatják azok működését.

Az elektromágneses zajokat ráadásul nem érdekli, hogy a nulla, a fázis, vagy éppen a védőföld-vezetéken gerjesztenek elektromos zajt, a szomszéd modemének kapcsolóüzemű tápját nem érdekli, hogy a fázison, vagy a nullán küldi át nekünk a „szemetet”. Sajnálatosan, de sajnos jelen van a „szemét” a hangszórókábel mindkét ágán, keresztváltó minden elemében, jelen van a hangszórótekercsben, és persze, jelen van a készülékek minden alkatrészében, minden vezetékében – szóval, mindenütt.

A probléma nagyságát érzékelendő okból ismét túlzok, de időnként már-már csodának tekinthető, hogy pl. egy zsúfolt, irodaházakkal, szolgáltatókkal telepakolt, metróval, villamossal, alapos mobillefedettséggel rendelkező nagyvárosban egyáltalán képesek a hangrendszerek minőségi módon megszólalni.

A problémát tovább növeli, hogy a környezetünkben lévő elektromágneses jeleket (zajokat) pl. a tápvezetékek, mint antennák összeszedik, majd, mint antennák, le is sugározzák. Tehát pl. a kapcsolóüzemű tápok által gerjesztett elektromos zaj nem marad a tápvezetékben, hanem abból (mint antennából) elektromágneses zaj formájában kisugárzódik a nagyvilágba, hogy majd egy másik vezeték – pl. hangszórókábel -, mint antenna összeszedje. Ez ám az örök körforgás.

Az elektromos (elektromágneses) zajok ellen, tehát érdemes védekezni, amihez a piac nagyon sokféle szűrőeszközt kínál. Ezeknek sajnos a pozitív hatásaik mellett lehetnek negatív hatásaik is. A leggyakrabban emlegetett negatív hatás az, hogy csökkentik a dinamikát, punnyasztják a hangot, aminek még az oka is ismert. Ha egy fogyasztó és az elektromos hálózat közé sorosan bekötünk egy szűrőegységet, akkor a szűrőegység energiaáteresztő-képessége, gyorsasága meghatározza, hogy a fogyasztó – mondjuk egy erősítő – mekkora elektromos-energiából táplálkozhat átlagosan, és mekkora energiát, és persze milyen gyorsan tud az impulzusszerű igények esetén „felszippantani”.

Az első tápösvényemet 1987-ben építettem ki, és ha jól emlékszem 1990-től használok különféle megoldásokat a minél jobb, minél zajtalanabb tápellátás érdekében. Időnként megdöbbenek azon, hogy a tápellátás problémáival kapcsolatban, bizonyos körökben még mindig „Paksot” emlegetik, megdöbbenek azon, hogy a „tudomány szerint” a készülékek trafói úgyis mindent megoldanak, megdöbbenek azon, hogy az egész rendszert és vezetékeit érintő „zajproblémát” sokan semmisnek tekintik. Valamint, dermedten konstatálom, hogy a házimozisok döntő többsége hamarabb fog pénzt áldozni eggyel több hangcsatornára, mint a meglévő csatornák megfelelő tápellátására, zajszűrésére. Ez van.

Megosztom:

Comments

1 comments

  • Bozoradi János

    Kedves Zsolt! Nagyon örülök, hogy szinte mindent leírtál Gáborral közös gyermekeinkről, de engedd meg, hogy tovább bonyolítsam, első sorban a „kis” dobozokkal szerzett tapasztalatok sorát! Legutóbbi tesztünk során javasoltam, hogy a dobozokat ne csillagpontosan az erősítő pozitív hangszóró kimenetére és a hangszórók pozitív bemenetére kössük, hanem a dobozokat fűzzük föl egymásra, de erre már idő hiányában nem került sor.
    Nos, engem nem hagyott nyugodni a dolog és kipróbáltam! Én is meglepődtem az eredményen. A hatás természetesen jelentkezett így is, de teljesen más tónust eredményezett, mint amit Te fentebb pontosan és részletesen leírtál, Egyáltalán nem állítom, hogy a páros számú bekötött doboz is minden esetben pozitív eredményt hozott, hiszen ennek megítélése eléggé szubjektív, azt viszont állíthatom, hogy a csillagpontos bekötéstől jelentősen eltérő volt. Elmeséltem Gábornak is az így szerzett tapasztalataimat, és remélem, hogy hamarosan együtt is folytathatjuk ezeket a teszteket, melyet a fejlesztéshez is fel tudunk majd használni. Már csak azért is, mert az USB-s változat is hamarosan megjelenik.

    Üdvözlettel:

    IMPRESSIVIA