Zajszűrés kicsit másként – x2audio

…és ezzel el is jutottunk arra a pontra, amikor végkép nem halaszthatom tovább, hogy megpróbáljam leírni, miként is működik a szűrő.

Az alapelv az, hogy annak ellenére, hogy különböző helyen lakunk, különböző rendszereket hallgatunk, nagyon sokféle és területenként más-más mennyiségű és „összetételű” elektromágneses sugárzás ér minket és éri készülékeinket, nagyon sokféle elektromos zaj van az elektromos hálózaton, léteznek azonosságok. Léteznek „zajok”, melyek nagy valószínűséggel mindenütt jelen vannak, mindenütt gondot okoznak, ráadásul általában erőteljesebbek, „hangosabbak”, mint a többiek.

Ezeket a zajokat kellene tehát elsődlegesen kiszűrni az erősítő-hangszórókábel-hangsugárzó rendszerből, ezeket a zajokat kellene kiszűrni a tápellátásból, és kellene mindezt úgy megoldani, hogy a hasznos jel érintetlen maradjon, sőt, az semmilyen plusz eszközön, plusz csatlakozón ne menjen keresztül, valamint kellene úgy megoldani, hogy a tápellátásban ne jelentsen szűk(ebb) keresztmetszetet. Valamint – és erre kevesen gondolnak –, úgy kellene a zajt a hasznos jelből, a tápellátásból eltüntetni, hogy az ne kerüljön át a nullára, ne kerüljön át a védőföldelésre.

…és akkor még nem is említettem, hogy a nullavezeték(ek) a védőföldelés vezetékei maguk is antennaként viselkednek, tehát ugyanazon zajok, melyek a fázison és / vagy „+” vezetéken keletkeznek / jelen vannak, a nullán és védőföldelésen is megtalálhatóak, mérhetőek, hang- és képminőség romlást eredményeznek.

Az erősítő-hangszórókábel-hangsugárzó viszonylatban a „zajösszeszedő” maga a hangszórókábel, ami ezt a zajt „visszaküldi” az erősítő elektronikájába és tovább küldi a hangsugárzó keresztváltójába.

Az átlagos hangszórókábelt 2,5 méternek tekintve, előre kiszámolható, hogy azon milyen frekvenciatartományokban indukálódnak elektromos zajok. Ha ismerjük a frekvenciát (frekvenciatartományokat), akkor semmi mást nem kell tenni, mint az adott frekvenciákat a hangszóró-csatlakozókon keresztül a kábel elején (erősítő) és a kábel végén (hangsugárzó) ellen fázisban visszatáplálni a rendszerbe. A fázis / ellen fázis miatt az adott frekvencia, frekvenciatartomány amplitúdója csökken, vagy éppen nullázódik, a hasznos jel pedig nem változik.

Logikus, és egyben zseniális az ötlet, azonban az x2audio megvalósítása még zseniálisabb.

A zaj kioltásához szükséges ellen fázisú jel generálásához, fázisfordításához és elektromos jelként a rendszerbe-juttatásához szükség lenne jelgenerátorra, áramforrásra, és persze információra az adott helyen adott hangsugárzó-kábelben elektromos zajt indukáló elektromágneses katyvaszról.

Nos, az információhordozó, a jelgenerátor, és az áramforrás nem más, mint maga az elektromágneses hullám, ami a gondot okozza, ami ugyanúgy feszültséget indukál a szűrőben, mint a hangszórókábelben, s amit fázisfordítás után „csak” össze kell ugrasztani a hangszórókábelben keletkezett zajjal. Amikor Gábor ezt így leegyszerűsítve elmagyarázta, lerajzolta nekem, kedvem lett volna kalapot emelni, mélyen meghajolni az ötlet és az ötlet megvalósítója előtt.

A dobozokban elhelyezett elektronikák paraméterei nem teljesen azonosak, apró, néhány százaléknyi eltérés van közöttük, ami azt eredményezi, hogy a hangszórókábel elejére és végére bekötött doboz nem pontosan ugyanazon frekvenciákat küldi a rendszerbe ellen fázisban, hanem némileg eltérőket, ezért az együttes szűrési tartományuk kiszélesedik, hatásuk megerősödik.

Az x2audio szűrőrendszer önálló elemenként építhető ki, elemenként bővíthető, átrendezhető, amivel a rendszer hangja (képe) lépésekben javítható. Ez az erősítő-hangszórókábel-hangsugárzó hármas esetében nagyon sok lehetséges variációt jelent. Mivel az elmúlt, mintegy egy évben a különböző variációkat többször, többféle erősítővel, többféle hangsugárzóval, többféle kábelezéssel is volt módomban meghallgatni, ezért „csak” a tendenciára, az általánosságokra térek ki.

Rendkívül rövid (monó végfok hangsugárzó mellett) és extra hosszú (pl. NAIM) hangszórókábelek esetében nem tudom, hogy milyen lehet a szűrők hatása. Bikábelezés esetén nem tudom, hogy mi a legjobb elrendezés. Az, hogy a hatás ezekben az esetekben is létrejön nem kétséges, de a változás milyenségének meghatározásához nem rendelkezem elég tapasztalattal.

1 db doboz az erősítőn, vagy 1 db doboz a hangsugárzón, vagy bármely olyan helyzet, amikor eltérő darabszámú szűrő kerül „ide” és „oda”, a hangkép romlásához, a zenehallgatási kedv, jelentős csökkenéséhez vezet.
Ebből logikusan következtethettek arra, hogy a hangszórókábel mindkét végére kell egy-egy doboz – ami abszolút helytálló.
Valamint az említett építőkocka jellegből arra is következtethetnétek, hogy több, de ugyanannyi darabszámú doboz „itt és ott” további előrelépést jelent – ami viszont, csak ötven százalékban helytálló, amely kijelentésemet mindjárt megértitek.

Az alaphelyzet tehát az, hogy az erősítő és a hangsugárzó csatlakozóinak „+” termináljaira bekötünk 1-1 x2audio „kicsi dobozt”, vagyis kicsi tápszűrőt, és elégedetten, boldogan hátra dőlünk. Nagyobb légtér, pontosabb, cizelláltabb hangszerhangok, gyorsabb hangmegindulások, jobban követhető hanglecsengések, stb. jelzik, hogy bekötöttük a dobozokat.

A korrektség kedvéért feltétlenül le kell írnom, hogy eme változások ellenére volt olyan meghallgatás, olyan összeállítás, amikor a szűrős hangkép többünknek nem tetszett, valamint azt is le kell írnom, hogy volt eset, amikor a hatás a személyes kedvencemmel a „nagy” tápszűrővel egyenértékű volt.
Nem tudom, hogy a „tetszésindex” az erősítő-hangszórókábel-hangsugárzó rendszer valamelyik elemétől, vagy hármójuk összehangoltságától függ, de javaslom, hogy saját rendszerben való meghallgatás nélkül eme dobozok ügyében senki se ítélkezzen – se pro, se kontra.

A következő lépés, a 2-2 doboz lenne. Mondom, lenne, de a világon senkinek sem javaslom ezt a megoldást. Addig, amíg az 1-1 felállás eredménye pozitív (az említett esetek kivételével), a 2-2 kifejezetten visszalépést hoz, méghozzá akkorát, hogy jobban járunk, ha egyáltalán nem kötünk szűrőket a hangszórókábel elejére / végére.

Ha eme élmény nem késztet minket „visszavonulásra”, és bekötünk 3-3 szűrőt, akkor ismét jön a mosolygás, mert az 1-1 darab okozta pozitív változások tovább erősödnek. Még több részlet, még több információ, még nagyobb zenehallgatási kedv. Majd tovább lépve a 4-4 dobozos megoldáshoz, ismét romlik a hangkép.

Nem tudom miért, nem tudom, van-e értelme, nem tudom, hogy a fülem csap-e be, de az 1-1, 3-3 dobozszám előrelépést, a 2-2 és 4-4 pedig hátra lépést okoz. Ebben az a jó hír, hogy a lehetőségek ellenére az 1-1 dobozos verziót tudom leginkább ajánlani nektek.

Egyszer már utaltam a korrektségre, ezért most is rá hivatkozva le kell írnom, hogy a három szűrési lehetőség, szűrési hely közül nem ez a favoritom, nem ezt ajánlom / ajánlanám elsőként beszerezni. Sőt, még másodiknak sem, mert másodikként az USB-s szűrőt ajánlom figyelmetekbe, amiből egyenesen következik, hogy az x2audio szűrői közül a kedvencem a tápszűrő.

Ha még „itt” vagytok, kíváncsiak vagytok a – szerintem – lényegre, akkor jöjjön a legnagyobb, legsúlyosabb szűrő, a tápszűrő, amely készülék mindig, minden alkalommal, minden összeállításban – és most figyeljetek – bármely falialjzatba, bármely elosztóba, bármely más tápszűrőbe bedugva mindig pozitív élményt adott.

Mint már említettem, az x2audio szűrőin nem megy keresztül a jel, nem megy keresztül az energia, hatásukat párhuzamosan fejtik ki. Tehát a tápellátásra is (szinte) bárhol ráköthetjük, mert szűrőhatásuk a lakás egész tápellátásán érvényesül, sőt, még a velünk azonos fázison lévő szomszéd lakásokban is – erre még visszatérek.

1 2 3 4 5