Franco Serblin Lignea – Accordo – Ktêma
Sokáig gondolkodtam, szabad-e, egyáltalán illik-e egy számomra valaha oly kedves cégről és termékeiről jogos felháborodásomban negatív tartalmú gondolatokat megosztani – de arra jutottam, hogy nemcsak szabad, hanem kötelező is! Nem, nem Franco Serblin munkásságát szeretném szapulni, sőt! Ő és második cégének hangsugárzói hozzák majd a megnyugvást soraim végén.
Franco Serblin 1983-ban megalapította a Sonus Faber céget, s hangsugárzói, erősítői (főleg a „szebbik” integrált) a világ legjobbjai közé tartoztak minden árkategóriában. Egységes, a Sonus Faberre, azaz Franco Serblinre jellemző a zenei világot kicsit „megédesítő”, de sokáig hallgatható, szerethető hangképpel rendelkeztek. Kialakult a köztudatban az un. SF-hangzás, s bármelyik típust választotta a zenehallgató, biztos lehetett benne, hogy értéket kap, biztos lehetett benne, hogy ugyan jobb, vagy rosszabb minőségben, de minden SF-hangsugárzó ugyanazt a hangzásképet nyújtja, amit Franco Serblin elképzelt.
Változások a Sonus Faber házatáján
Az élet és az „üzlet” már csak ilyen, de sajnos a Mestert kivásárolták (kitúrták) saját cégéből. Az új tulajdonosok természetszerűleg(?) a nyereséget tekintették elsődleges célnak, az új tervezők pedig saját hangképükre formálták a Sonus Faber hangsugárzókat. Az idő fogja majd eldönteni, hogy helyes utat választottak-e, azonban a Sonus Faber hangsugárzók kiviteli és hangi minősége az egyre alsóbb és alsóbb kategóriákban egyre gyatrább, egyre távolabb kerülnek a gyár eredeti „szintjétől”. Van „némi” gond a felső(bb) kategóriákkal is. A hangképük „pálfordulás” szerűen távolodott el a Franco Serblin által megálmodott világtól. Egészen mást képviselnek, egészen mást mutatnak – az „olaszos” hangkép átadta helyét a rossz értelemben vett „amerikai” hangzásnak.
Ami miatt azonban e sorokat mégis le kell írnom, az egy teljesen friss „élmény”, ami hatása alól nem tudok szabadulni. Egyik kedves ismerősöm vásárolt egy Sonus Faber Amati Tradition hangsugárzót. Bevallása szerint a meghallgatás során a bemutatóteremben nagyon nem tetszett neki, de kapott rá egy jó(!?) árat, valamint elmagyarázták neki, hogy jó lesz az, majd bejáratódik – hogy félreértés ne legyen, kb. 8 000 000 Ft-os hangsugárzóról beszélünk.
Hazavitte, hallgatta, azaz hallgatta volna de azt nem lehetett, annyira rossznak találta. Jött a mindenható járatás, ami általában tényleg sokat tud javítani, de az elsőre nyújtott alaphangképet nem. 600 óra után átmentem hozzá, hogy meghallgassam rendszerét a tényleg gyönyörű Amatival kiegészítve. A tulajdonos az eddig együtt töltött idő alapján a sok-sok negatív megjegyzéssel szemben egyetlen pozitívumot tudott mondani, nagyon mélyre lemegy az alja… Ez bizony elég kevéske indok egy ilyen hangsugárzóhoz.
Az új Sonus Faber hangzás
…és mit hallottam én a Franco Serblin által tervezett talán összes SF-hangsugárzó meghallgatása után – ezt most természetesen vegye mindenki szigorúan szubjektív magánvéleménynek! A legmeghatározóbb élmény, hogy bármilyen felvételt indítottunk el, 40-50 másodperc után alig vártam, hogy vége legyen. Nem hogy nem vont be a zenébe a hallott hang, de kifejezetten zavaró, durva, a zenehallgatás abbahagyására késztető volt. Hangokat szólaltatott meg a rendszer melyek széles frekvenciasávot öleltek át ugyan, de a hangokból nem jött létre egyetlen hangszer, vagy énekes sem. Még az általam ismert, egy időben gyakran hallgatott énekesről is meg kellett kérdeznem, hogy kicsoda, mert annyira színezett, csattogó és durva volt. A férfi és női hang ugyanolyan tónusban jelent meg. A térhatás a felvételek többségén nemleges volt, pusztán a hangsugárzókból szóltak a hangok. Ez a különleges, demo-felvételeknél némileg javult, de meg sem közelítette az első Amati szintjét. Sajnos nem tudok egyetlen pozitív gondolatot sem írni és ez rendkívül szomorúvá tesz. Ha a valamikori „cégünk reklámja” hangsugárzóval ezt tették, mit várhatunk a többitől. Külön szomorúvá tesz az is, hogy az előző hangsugárzóival évekig boldog tulajdonos a kábelezés variálásában, még jobb jumper-ben, esetleg egy másik forráskészülékben, az alátámasztások csereberélésében látja a megoldást és nem az Amati visszaadásában.
Akik most túlzásnak érzik bejegyzésemet, kérem, gondolkodjanak el azon, hogy pl. az e-bay tele van új és legfeljebb 1-2 éves SF-hangsugárzókkal – sorban adják el azokat -, ellenben Franco Serblin tervezte régi alig-alig bukkan fel, pedig folyamatosan keresik.
Franco Serblin önáll útja
Továbblépve a Sonus Faberen, inkább foglalkozzunk egy kicsit azokkal a hangsugárzókkal, melyek megőrizve a Mester elképzelését a zenéről, a zene reprodukálásáról, azt adják, amiért valamikor megkedveltük az SF-hangsugárzókat.
A „válás” után Franco Serblin új céget alapított és visszatérve a gyökerekhez, ismét kisüzemi módszerekkel kezdte el megtervezni, elkészíteni saját hangsugárzóit.
Ezen munka első terméke, a Ktêma, rögtön egy olyan hangsugárzó lett, ami egyrészt esszenciáját adja mindannak a szellemiségnek, ami Serblin sajátja, másrészt technikailag határozott előrelépést jelent a korábbi SF-hangsugárzókhoz képest. A Ktêma néhány technikai megoldását a Sonus Faber ifjú tervező-titánjai azonnal átvették (lenyúlták!), bár a hangeredmény nem egészen ugyanaz lett, mint amit a Mester elképzelt.
Következett az állványos Accordo, ami az ősi Guarneri-hez hasonlóan sztatikusokat idéző jelenlétérzettel rendelkezik. Sajnos a harmadik terv, a Lignea véglegesítését a Mester már nem élhette meg. 2013. március 31-én elhunyt, így életének utolsó hangsugárzó-tervét fia fejezte be.
Szerencsére tehát nem maradtunk eredeti SF és Franco Serblin hangzás nélkül, a Mester hagyatékaként három hangsugárzó közül is válogathatunk, melyek mindazt tudják, és mindazt nyújtják, amit valaha a Sonus Fabertől kaptunk és bennük megszerettünk.
Zárszó helyett csak egy javaslat. Mindazok, akik nem boldogak napjaink SF-termékeivel (mert az egyetlen példa ellenére én sem csak egy „boldogtalan” emberrel találkoztam), nem azt kapták, amit régen megszoktak, vagy régi SF-hangsugárzót még nem hallottak, de keresik az „olaszos” könnyed, érzelmes, hangszer-hű megszólalást a már-már hátborzongatóan valódi énekhangokkal, akkor legalább gondolkodjanak el a Franco Serblin néven megjelent hangsugárzókon.
Akiknek viszont mégis tetszik a Sonus Faber jelenlegi hangképe, azok pedig soha ne válasszanak olasz, vagy francia hangsugárzót.
További Sonus Faber
További hangsugárzók
Comments