Switch-teszt – meghallgattunk 10 darab filléres switch-et

English language can be selected in upper left corner (British flag).   Még mielőtt egyesek aduászként lecsapnának a címre, leírom, hogy természetesen a switch-teszt során a különböző olcsó switch-ek hangképre gyakorolt hatását hasonlítottuk össze. Bár, ha azt nézzük, hogy a switch-teszt alatt a tesztrendszer egészen szélsőséges hangminőségeket és szélsőséges tónusokat produkált – amely különbségeket kizárólag a switch-ek cserélgetésével értük el -, akkor tulajdonképpen nyugodtan írhatom, igen, a switch-eknek van jellegzetes „sajáthangjuk”. Ergo, tényleg meghallgattunk 10 darab, különböző eszközt.

Az elhatározás egy hónapja született, az előző „switch-es” összejövetelünkön, melyen azt tapasztaltuk, azt hallottuk, hogy bizonyos körülmények között, bizonyos, tényleg filléres switch-ek is jelentősen képesek megnövelni a streamelt zene élvezeti szintjét. Az a fixa idea pedig, hogy a hálózati eszközöknek nincs hatásuk a streamelt hangra, képre, szimpla hülyeség, amely hülyeség terjesztése bizonyos körök részéről már-már beteges.

Tehát, elhatároztuk, hogy az átlagos zenehallgatót imitálva – vagyis magunkat -, mindenféle szakmai szempont nélkül, pusztán csak az árcédulát nézve, vásároltunk 10 darab switch-et a 2-10 ezer forintos kategóriából. Annyi „csalás” és könnyebbség volt a részünkről a tényleg átlagos zenehallgatóval szemben, hogy informatikai céggel rendelkező teszttársunk, barátunk révén, nagykeráron vásárolhattunk.

A switch-teszt csapata öt főből és 10, de valójában 12 darab switch-ből állt.

A tesztcsapat tagjai közül ketten fekete öves hálózatépítők, régóta a szakmában dolgozó, hatalmas szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező informatikusok voltak. Hárman pedig „csak” a fülünket és sokévi „switches”, „routeres”, ethernet kábeles” tapasztalatainkat tettük bele a közösbe. Volt ugyan egy hatodik tagja is a csapatnak, de ő, meglehetősen inaktívan viselkedett.

A 10 / 12 switch némi magyarázatra szorul. A csapat először 10 különböző switch-et vásárolt – ezeket szándékoztunk tesztelni -, de informatikus mérnök barátunk magával hozta a saját, jól bevált, informatikai szempontok alapján mindig tökéletesen és megbízhatóan teljesítő eszközét is. A teszt végén ezt is meghallgattuk, és bizony, az informatikai alapon tökéletes switch hangilag katasztrofálisnak bizonyult, elég volt csak néhány percet hallgatni, hogy a „kuka kategóriába” tegyük.

A tizenkettedik switch egy menedzselhető típus volt, aminek „menedzseléséről” és annak eredményéről egy korábbi blogbejegyzésben részletesebben is beszámoltam. Érdemes elolvasni, de ha valaki „siet”, azt azért leírom, hogy eme menedzselhető switch a gyári beállításokkal – tehát úgy, ahogy a user megvásárolja, zenei szempontok alapján szintén a „kuka” kategóriát képviselte. A fülre történő, hosszas „menedzselés” eredményeként, azonban, tulajdonképpen a legjobb választásnak bizonyult. Ennek eredményeként, ebben a switch-ben „órát” fogunk cserélni, csökkentjük a jitterét, és az eredménytől függően, talán, a tápegységét is megpiszkáljuk egy kicsit.

A switch-teszt során jelentkező (jelentkezett) hangbeli különbségek minél korrektebb és pontosabb meghatározása érdekében kaptunk egy Meitner MA3 „mindenest” a Dream Audióból (streamer, DAC, előerősítő).

A teszt előjátékaként meghallgattuk, hogy a kezünk ügyében lévő – és szintén filléres – ethernet kábelek között van-e szignifikáns különbség. Bizony van, ráadásul oly nagy, hogy ha a hangilag legrosszabbat kötöttük be, teljesen feleslegessé vált a Meitner készülék használata.

Természetesen ezt mi évek óta tudtuk, az eredményt akár borítékolhattuk is volna, de jelenlévő informatikus mérnök barátunknak, aki nem hifista, nem zenehallgató, ez volt az első ilyen jellegű tapasztalata. Ezután már csak a jónak (jobbnak?) tartott vezetéktípust használtuk a bekötéshez és a felfűzésekhez.

1 2