Mielőtt belemélyednénk, mit miért, hogyan és milyen végeredménnyel, jöjjön néhány olyan objektív konkrétum, amit meghallgatás, kipróbálás helyett rendszeresen „követelnek” – nem csak a Shakti kő használóitól – a rendkívül hangos „hitemberek”. (Hitember az – aki hiszi, hogy valami nem működik, de próba és válaszkeresés helyett „hitet”, pszichózist, placebót kiabál mindazokra, akik az adott tárgyat, jelenséget kipróbálták, véleményüket valós tapasztalatokra alapozzák.)
Tehát néhány konkrétum a „hitemberek” számára (is). A Shakti kő az alábbi stúdiók hangfelvételeiben biztosan jelen van:
Pink Floyd’s Astoria Studio – Steve Hoffman Mastering – Moment Records – Stan Ricker Mastering – Doug Sax’s Mastering Lab – Paul Stubblebine Mastering
Shakti követ, mint munkaeszközt, az alábbi konstruktőrök, hangmérnökök használnak rendszeresen:
Lew Johnson (Conrad Johnson) – Bill Conrad (Conrad Johnson) – Jochaim Gerhard (Audio Physic) – Steve McCormack (McCormack Audio) – George Cardas (Cardas Audio – Rod Madnick (Perpetual Technologies) – Stige Bjorge (Scan Tech) – Derrick Fuller (DCS) – Jean Jacques Van Leween (Audio Matiere) – Mike Custer (Sumo Electronics) – Bob Graham (Graham Engineering) – A.J. Conti (BASIS Turntables) – Ted Denny (Synergistic Research) – George Tice (Tice Electronics) – Stephen Ballet (Reflection Audio) – Peter Suchy (Clearaudio) – Jeff Combs (James Loudspeakers) – A. Taguchi (JVC Music) – Bascom King (Bascom King Designs) – Tom Campagno (Quintessence Acoustics) – Ron Hedrich (Marigo) – Gene Dubois (MacIntosh Car Audio) – Steve Little (Center Stage Loudspeakers) – Steve Klein (Sounds of Silence) – Bill Hamilton (Hamilton Audio Loudspeakers) – Michael Kochman (Echo Busters) – Bill Stierhout (Quantum Technologies) – Ram Ghoshal (Moment Records) – Steve Hoffman (DCC) – Stan Ricker (Stan Ricker Mastering) – Doug Sax (The Mastering Lab) – Paul Stubblebine (Stubblebine Mastering) – Phil Taylor (Pink Floyd’s Astoria Studio) – James Guthrie (Pink Floyd Recordings) – Gary Garfield (Musical Fidelity Disc Solution)
Most, hogy a „hitemberek” számára felsoroltunk néhány hiteles nevet, jöjjön a másik sarkalatos pont a „mérhető-e a jelenség” szindróma. Úgy gondolom, a hangminőség, vagy egy-egy termék hatásának mérése nem egyszerű dolog, sőt, szerintem tulajdonképpen azt sem tudjuk (tudják), mit is kellene mérni, de a Shakti kő pl. nem ilyen. A működése – vagyis az EMI-zaj szűrő képessége – rendkívül jól mérhető, amint az alábbi négy, különféle frekvenciatartományokba eső méréseket tartalmazó ábrákon látszódik is.
(1. ábra piros jelcsomag, 2-4 ábra fekete jelcsomag Shakti kővel)
A zajszűrő képességének hatását megmérték autó elektronikára téve erőmérő padon is. Annak eredményét (a 2,6 LE növekedést és egyenletesebb nyomatékgörbét) az autósvilág gurui ugyan nem vitatják, de nem vetik el a lehetőségét, hogy pusztán a mérőpad hibahatárán belüli „csúsztatás”, ezért csak, mint érdekességet említem.
Túljutva a (sajnos) kötelező körön, térjünk rá magára a termékre. A Shakti kő egy 160x130x35 mm-es fekete tömb, ami kerámiából készült. Már maga a kerámia alapanyag is EMI / RFI elnyelő hatású – összetétele állítólag megegyezik az amerikai lopakodó repülőgép borításával -, benne pedig egyesek szerint össze-vissza beledobált elektromos alkatrészek, mások szerint pedig egy tekercs található. A kíváncsibbak megröntgenezték, kettéfűrészelték, mégsem jutottak közös nevezőre.
Az olvasó minél korrektebb tájékoztatása érdekében (na jó, persze engem is érdekelt), ha nem is egy Shakti Stone-t, de két különböző korú és formájú Shakti Online-t feláldoztam és feldaraboltam. Az eredmény a képen látható, de az igazat megvallva okosabb nem lettem.
Sok-sok évvel ezelőtt a kiállításokon és másoknál hallottak alapján megvásároltam első Shakti kövemet. Az árát irreálisnak tartottam (tartom) főleg a magyar viszonyok mellett (240 dollár, 300 euró), ezért használt példányt kerestem – majd kipróbálás után kerestem tovább rendületlenül. Végül 10 db Shakti Stone és 6-8 db Shakti On-Line került a rendszerembe, aminek okaként változatlanul lehet önpszichózist, önigazolást, placebót emlegetni – a poszt elején felsorolt prominens személyek és mérési eredmények ellenére -, vagy ki lehet próbálni.
Nem szerettem volna abba a hibába esni – és ezzel titeket félrevezetni -, hogy túlzott lelkesedésemmel a Shakti kő hatásának nagyobb jelentőséget tulajdonítok, mint amennyi pozitívum valójában van mögötte, ezért segítséget hívtam. Azaz nem is csak pusztán hívtam, hanem két Shakti kő és még néhány egyéb „varázseszköz” kipróbálásra került barátaim rendszereiben és megítéltettek barátaim füleivel. A végén persze néhány szóval leírom azt is, miért használom a „köveket” saját rendszeremben.
A továbbiakban jöjjön tehát a Shakti kő hangja – a szintén „vándorúton” volt Artkustik Quartz Animator és a LessLoss Black Body bemutatására egy másik posztban térek ki.
Rendszer 1.
Meridian CD-játszó, Etalon erősítő, diy-hangsugárzó és a villanyórától a hangszórókig teljesen egységes alapanyagú és kivitelű diy-kábelezés.
A Shakti-t a gyártó alapvetően a tápellátás, a transzformátorok közelében javasolja elhelyezni. Elsősorban vízszintesen, de a hatás függőleges elrendezésben is jelentkezik.
Ebben a rendszerben a Shakti kövek a CD-játszó és az erősítő tápegységére, valamint egy éppen ott vendégeskedő futómű / dac páros szintén tápellátása fölé kerültek (úgy nagyjából érzés alapján, illetve jutott a DAC-rész fölé is). A hatás minden esetben jelentkezett, a hang gyorsabbá (gyorsabb hangmegindulások, megállások) teresebbé, levegősebbé vált. A különbség a Shakti-t használva és nélküle között nem volt jelentős, de határozottan túllépte az érzékelési küszöböt. Fontos kiemelni, hogy a kövek tologatásával, mindössze néhány centivel való odébb helyezésével a hatás megváltoztatható (növelhető, csökkenthető).
A társaság sajnos elkövetett két didaktikai hibát, ugyanis a leghatásosabb helyen, a CD-futómű fölött nem próbálta ki, valamint összehasonlításként azonnal (a kíváncsiság okozta kapkodással) meghallgatta a LessLoss Black Body kockáját, valamint egy Cantando nevű „lapot”, amelyekhez képest a Shakti kő „játékszernek” bizonyult. Ezekről egy későbbi posztban fogok beszámolni.
Rendszer 2.
Emotiva elő- és végfokra épülő házimozi, melynek tulajdonosa az elmúlt hónapokban érzett rá a sztereó zenehallgatás szépségeire. AVA-elosztó, virtuális föld, diy és gyári kábelek, diy-állványok, A zene egy nívós Yamaha CD-játszóról szólt.
A Shakti köveket az összes helyen, melyeket különböző ajánlásokban olvastam, kipróbáltuk. Tápegységek fölött, hangsugárzókon, elosztón, stb… A hatás és az ár/minőség arány megítélése nagyon vegyes volt. A „szokványos” helyeken – táp, dac, hangsugárzó teteje… – magam sem javasoltam volna sem a többieknek, sem magamnak megvételre. Azonban a próbák során az egyik Shakti kő rákerült a CD-játszó futómű része fölé, majd néhány felvétel meghallgatása után egy második kő pedig a futómű alá. Ez volt az a pont, amikor a résztvevők egyszerre mondták ki, most azonnal hagyjunk abba mindenféle próbát, tesztet és hallgassunk zenét. A két kővel – melyeket ismételten kihangsúlyozom, a futómű (a forgó CD-korong) fölé és alá tettünk – egy egészen új, egy sokkal jobb (drágább) rendszert megtestesítő hangot (zenét) kaptunk.
Egyetlen másodpercre nem jutott eszünkbe, hogy tulajdonképpen hm-rendszert hallgatunk, egyetlen pillanatra sem éreztük a Yamahás „tónust”! Élveztük a zene áramlását, a hangszerek testességét, a levegőt és „néztük” a színpadot. Torzítások, érdességek, zajok tűntek a semmibe. A Yamaha fölött/alatt elhelyezve oly mértékben javított a Shakti kő a hangképen, hogy a tulajdonos azóta átnézte az összes fórumot, hirdetési oldalt Shakti követ keresve.
Volt még egy hely, ahol nagymértékű javulást értünk el, ez pedig az AVA-elosztó teteje. Rátéve mindkét követ, a CD-ről hallott javulás megjelent a házimoziban is (hangban, képben egyaránt) – tehát az adott rendszerben az elsődleges „elhelyezési pontnak” a szűrős elosztó bizonyult, netalán további kövek beszerzése esetén pedig a CD-/BD-játszók futómű részének teteje.
A jó öreg Belt…
Feltétlenül meg kell említenem, hogy a ha már jelen voltam, elkövettem a Yamaha CD-játszón egy ősrégi (még a Belt-féle effektusokba) tartozó trükköt, nevezetesen rövidre zártam a készülék digitális kimenetét egy RCA-dugóra kötött matrózcsomó segítségével. Az auditív nyereség meglepően nagy volt – a basszustartomány kitisztult, jól kivehető és kottázható hangokká vált, az adott felvételen enyhén rikácsoló énekesnő hangja kisimult, emberibbé vált. Anyagköltség 100 Ft…
A két rendszerben történt különféle elhelyezések egyértelműen bebizonyították, hogy Shakti kő ügyben nem egyszerű állást foglalni és főleg nem egységesen.
A hatása létezik, azonban a hatás mértéke nagyon eltérő. Bizonyos helyeken, bizonyos készülékeken elenyésző, teljesen felesleges a használatuk – persze végtelen mennyiségű pénzmag esetén „előjön” a sok kicsi sokra megy esete, vagyis 10-15 Shakti kicsi hatása, már összegződik. Vannak azonban olyan helyek (készülékek, rendszerek), melyeknél már egyetlen kő is jelentős javulást eredményez.
Saját rendszer 1.
iPod. A különféle kiegészítőket, „varázsszereket” szeretem kipróbálni az iPod-m hallgatásával is. Van(nak) melyek semmiféle változást nem hoznak a hangképében és van (legalábbis eddig egy ilyet találtam), ami drasztikus változást hoz – ez a Demag, amire még a későbbiekben visszatérek.
A zenelejátszót a Shakti kőre téve a zenék többségén semmiféle különbséget nem érzékelek. Azonban tisztán akusztikus zenék esetében (klasszikus, opera, akusztikus jazz), a tónus melegebbé, mélyebbé válik, javul a hallgathatóság, és (mintha) megnőnének az alsóbb tartományok energiái.
Saját rendszer 2.
Teszkógazdaságos, mindentegybe házimozi. A DVD-futómű fölé- és alátéve egyértelműen érvényesül a Shakti kő hatása. Minden dúsabbá, melegebbé, egységesebbé válik (a tv-kép is).
Saját rendszer 3.
Házimozi + sztereórendszer. Nem részletezem, pusztán a leghatékonyabb helyeket emelem ki. P10 tápgenerátor teteje, Nu-Vista 800 transzformátorai felett, Pro-Ject DAC tetején és DAC-paneljával párhuzamosan oldalt felállítva – és a „nagyágyú” -, a CD-játszó alatt és felett.
Mindig, minden esetben növeli a hallgathatóságot, javítja a térérzetet, egyfajta plusz nyugalmat, visszafogottságot ad a hangnak – ez utóbbi az, ami miatt a Shakti követ többen nem szeretik, vagy rendszerük átalakítása után, azt kiveszik (eladják) belőle.
Egy dolog azonban biztos, a Shakti kő nem placebó, hanem tényleg „működik”.
Utózöngék:
Ma tartottunk nálam is egy „csoportos” Shakti tesztet. Vendégeimnek volt egy elgondolkodtató és sok mindenre választ adó észrevételük. Minél rosszabb egy készülék, vagy egy rendszer, annál több pozitívuma van a Shakti kőnek – mert annál több hibát „palástol” el. Minél jobb egy készülék, vagy rendszer, annál inkább előjönnek a Shakti „hibái”, vagyis az, hogy információt nyel el, s teszi ezt úgy, hogy felpuhítja, „punnyasztja” a hangot – erre utaltam is.
A látogatás végén arra a közös megegyezésre jutottunk, hogy a CD-futómű alatt és felett egyértelműen szükség van a kövekre. A DAC, valamint az erősítő transzformátora felett ellenben a hátrányok már túllépnek az előnyökön, így ezekről a készülékekről végleg levettem a Shakti köveket és azok így átkerülhettek a BD-játszóm mechanikája alá és fölé…
Megosztom:Comments
2 comments
Dr. Mészáros Zsolt
Shakti követ 15 éve használok. Hatása változó. Van ahol még ront is a hangon, van ahol észrevehetetlen. Néhány olyan eset viszont nálam tartotta a köveket (igaz nem mindet), amikor nagyon jól hallhatóan katapultálta a hangot. Ez kivétel nélkül cd játszó, futómű vagy dac esetében volt így. (Meridian 206B; Meridian 602, 47Lab Shigaraki dac)
A kábel Shakti az AN Dac3 BB PCM 63 chipre gyurmával felhelyezve ugyanígy nagyon jól működött.
Fura dolog, hogy egy tranzisztoros lánc előfokára helyezett Shakti kő levétele után a szobában lévő pianínó zavaró hangokat adott ki nagy hangerő mellett, ami a kő használatával megszűnt, illetve már nem volt zavaró. Amíg rá nem jöttem, hogy mi történt (azt a követ adtam el), addig értetlen voltam, hogy – ha hozzá sem nyúltam a lánchoz – mitől szólalt meg a hangszer. Ezt emiatt mérőműszernek tekintem. Ezek szerint olyan frekvenciákon nyúlt a hangképbe (akármilyen elven is), szüntetett meg torzítást vagy tett bármit is, amire a pianínó reagált. Ez pedig nem pszichés hatás, bebeszélés, önámítás, hanem tapasztalat. Én hazudhatok, de a Pianínó nem, s ez mindenki előtt demonstrálható.
Mészáros Zsolt
Long
Köszönöm (köszönjük) a beszámolót!
A CD-játszó esetében hasonló eredményre jutottunk – a futómű alá és fölé téve rendkívül pozitív, más, általam ismert tuningeszközzel az adott helyen meg nem közelíthető hatást hoz. Ugyanez igaz a BD-játszó mechanikája alatt / felett használva is.
…és igen, a pianínók nem hazudnak! 🙂