1973-ban messze nem ennek a lemeznek a megjelenése volt a legfontosabb beat-/rocktörténeti esemény. A lemez valójában nem is „igazi” Illés album, ráadásul nem tartalmaz egyetlen korábban ki nem adott dalt sem. A hanglemezen a KITT Egylet tagjai régi Illés számokat adnak elő, mintegy átmenetként a korábbi formájában megszűnő Illés és a még kicsit homályos jövőbeni zenélés között.
Maga a hanglemez (és a képeken látható borító) kuriózum, hisz csak egyszer és elég kevés példányban jelent meg, zenei tartama pedig még az összesített „fehér dobozos” gyűjteményes kiadványba sem került bele. Másik érdekessége az albumnak, hogy az első magyar műsoros kazetta a „Ne sírjatok lányok” volt.
1973 azonban egy másik zenetörténeti eseményről híres – június 10-én Miskolcon (Diósgyőr) a DVTK futballpályán megrendezték az első „rockfesztivált” Magyar Popkoncert néven. (Számomra különös fontossággal is bír ezen esemény – egy nagyon kedves barátom édesanyja részt vett a rendezvény megszervezésében, lebonyolításában, így a sztorikat első kézből hallva egy kicsit én is ott lehettem. Jó magyar szokás szerint az egyébként jótékonyságra szánt bevételt nyomtalanul tüntette el a bürokrácia.) Az Illés fellépésekor nagyon komoly rendbontás történt – néhány renitens egyén átlépett a kordonokon, s megpróbálta megközelíteni a színpadot, hogy kedvenceiket ne csak látcsővel láthassák. A helyzetet tovább bonyolította, hogy műsoruk végén Bródy János „megköszönte” a miskolci rendőröknek, hogy a városba egy nappal korábban érkező rajongókat tömegével „elszállásolták”. Azonban ez még mind nem volt elég, Szörényi Szabolcs teljes 60 kilogrammos élősúlyával feldöntött egy miskolci utcai kukát…
Eme három, az Illéshez köthető rendkívül súlyos (bűn)esemény már nem csak a belső feszültségeket erősítette, hanem az addig „elfogadó” és megértő pártállami vezetőket is az Illés ellen fordította – Bródy János működési engedélyét egy időre „bevonták”.
Illés Lajos 1973 november 2-án bejelentette a zenekar feloszlatását. Mivel a név, az övé volt, így 1974-ben létrehozta saját Illés Együttesét, ami tulajdonképpen nem is volt olyan rossz, de a megszokott zenei, eszmei világhoz köze nem volt – úgy gondolom (kegyelet)sértő volt az Illés nevet továbbvinni.
Comments