Találkozásaim a „jóslattal” – Oracle lemezjátszó (2)

English language can be selected in upper left corner (British flag).  1979-ben a kanadai Oracle megalkotta a Delphi lemezjátszót, mellyel mind technikailag, mind látványban újdonságot hozott a lemezjátszás történetében. Mint korábban már írtam, fényképen először a nyolcvanas évek közepén láttam (rögtön szerelem), majd 1990-ben személyes kapcsolatot is kötöttünk az akkori verziójával. Semmiféle fénykép nem képes visszaadni a lemezjátszó letisztultan gyönyörű megjelenését, így én is először a látványban gyönyörködtem – végre láthattam álmaim lemezjátszóját. Egy szobában lenni vele, megtapogatni, felfedezni a formákat, már önmagában akkora élmény volt, hogy innentől kezdve teljesen indifferensé vált hogyan is szól. Úgy gondoltam (s gondolom ma is) minden Oracle lemezjátszó egy-egy igazi műalkotás, ami már a látványával is megszépíti a zenét.

Néhány év múlva úgy alakult az életem, hogy feladhattam egy rendelést az aktuális, MKV változatra. Mivel az Oracle „csak” futóműveket gyárt, így megrendeltem a hozzá javasolt SME 345 kart és Van Den Hul mestertől egy MC hangszedőt.

A lemezjátszó és a fej viszonylag hamar megérkezett, de a karra fél évig várnom kellett (az SME cég csak egy adott rendelési darabszám után készítette el az Oracle számára az egyedi kart). Tehát fél évig egy kisebb hűtő nagyságú dobozt kerülgettünk, melyben ott lapult a kincs, ott az álmom. A kar megérkezte után valamiért halogattam az összeszerelést, majd egy üveg (bátorságot adó) konyak segítségével mintegy 7-8 óra alatt összeszereltem, beállítottam. Feltettem a helyére és csak néztem, aztán még egy kicsit bámultam, majd másnap is. Nem mertem elindítani.

Nagyon vártam a csodát, amit majd a Delphi zenéje ad, ugyanakkor féltem is… Erről majd később, előtte néhány gondolat, mitől is vált kultikus tárggyá (nem csak számomra) az Oracle Delphi. A látvány önmagáért beszél, azonban ha túllépünk rajta felfedezhetjük azokat a technikai újításokat, megoldásokat, melyeket először ezen lemezjátszón valósítottak meg.

Csontvázszerkezet
Nincs doboz, tehát nincs minek rezonálnia, nincs üreg, ahol állóhullámok tudnának kialakulni.

Nagy tömegű, többrétegű alváz
Az alváz szendvics szerkezetű alumínium-magnézium ötvözet, melynek formáját a maximális szilárdság, maximális rezgéselnyelés, minimális felület elve alapján tervezték meg. A rétegeket elválasztó és egyben összekötő ragasztóanyag szintén rezgéselnyelő tulajdonságú.

Vibrációmentes karrögzítés
A különféle kardeszkák, a futóműre csavarozható különálló hangkarbakok plusz vibrációkat visznek a rendszerbe. Ezt elkerülendő, az Oracle az alváz nyúlványaként kiképzett egy olyan nyílást melybe belehelyezve a különféle karokhoz szükséges tartóelemet, azok rezgésmentes egységet képeznek vele.

Lemeztányér
A Delphi lemeztányérja nagy tömegű, többféle anyagból álló korong, melyben nem keletkeznek önrezgések. A rátett hanglemez és a környezet rezgései a tányérban elhalnak, mintegy kiszívva azokat a kar-hangszedő-lemez alkotta egységből. A tányér anyagösszetétele nem publikus, de a hanglemez egy metil-akrilát felületen keresztül érintkezik vele.

Hullámos lemezek kisimítása, lemezrezgések csökkentése
Az Oracle először tervezett és használt lemezleszorító szerkezetet. Csavaros megoldást alkalmaznak, s így a leszorító korong a súlyával nem terheli a csapágyazást, saját rezgései a lemeztányérba átjutva gyorsan elhalnak. Maga a lemeztányér homorú kiképzésű, így a rátett és leszorított hanglemez kisimul és teljes felülettel érintkezik a tányérral – ezáltal a lemez és a tányér tömör, rezonanciamentes egységet képez.

Rugós felfüggesztés
Sok cég alkalmaz „lengő” felfüggesztést, ám először az Oracle tette meg, hogy a felfüggesztő rugókat mozgásukban csillapítja (mini „lengéscsillapító”), a különféle hangkarokhoz pedig különféle rugókészletet kínál, hogy a felfüggesztés rezonanciája minden esetben 3,5 Hz legyen. A rugókat, melyeknek magassága, előfeszítése állítható, a 3 db fémtoronyban helyezték el.

Külső tápegység
Ma már általános, ám 1979-ben újdonságnak számított és a ’90-es években is ritka volt, hogy a motort tápláló és az azt vezérlő elektronikát a lemezjátszón kívül helyezték el. Ezen tápegység kétféle változatban létezett (létezik). Alap, amit a készülékhez csomagolnak és „Turbó”, amit utólag természetesen minden tulajdonos (így én is) megvásárol. Az extra tápegység kisebb erősítőket idéző méretű és súlyú fekete doboz, mellyel kiegészítve a lemezjátszót, az határozottan szebben zenél.

Ezt kiemelem kevésbé tapasztalt zenebarátok részére
A lemezjátszó másképpen szól, ha megváltoztatjuk motorja tápegységét, tápegységének hálózati kábelét, a tápegység és a motor között lévő hálózati kábelt. Rögtön egy egyszerű „tuning” – fordítsátok meg a lemezjátszótok hálózati kábelének helyzetét a fali konnektorban.

További Oracle
További lemezjátszók