A hifista horgász

Tuning

Egyik olvasótársunk egy igencsak érdekes írásra hívta fel a figyelmemet. 1986 márciusában Péter Belt felesége, May Belt, a férjével, fiával végzett kísérletekről, az azok során szerzett szokatlan tapasztalatairól, megfigyeléseiről számolt be hosszasan.

A régi cikk első érdekessége, maga a szerző, aki hölgy létére aktív részese volt Peter Belt munkásságának, megfigyeléseinek, felfedezéseinek. Hölgy létére abszolút megértéssel és nyitottsággal állt férje munkájához, ami egyben Peternek a hobbija is volt – és persze a miénk is.

Szenzitív emberként (mert a hölgyek hallása bizony kifinomultabb és persze kevésbé elvakult, mint a hifista pasiké), nagyon gyorsan ismerte fel a legapróbb hangi különbségeket. Azokat remekül jellemezte és megbízhatóan hasonlította össze akár hónapokkal korábbi változásokkal – mert az ember nem aranyhal, hogy mindössze 2 másodperces hangmemóriája legyen.

A cikk második érdekessége – egyebek mellett -, az ólomcső.

May kifejezetten lelkesen mesél egy közvetlenül sehova sem vezető megtapasztalásukról, az ólomcső hangra és képre gyakorolt jelentős hatásáról. Először hangszórókábelek hangsugárzó felőli oldalára húztak ólomcsövet – melynek mérete ismeretlen -, majd kipróbálták mindenféle jelkábelen, készüléken kívül és készülékeken belül.

Itt feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy anno volt egy igen érdekes megtapasztalásom az aktuális a TV-mmel, amiről, és az abból következő egyéb megtapasztalásokról írtam korábban egy hosszabb beszámolót. Az abban leírtak, sajnos egy igen hangos kisebbség miatt degradálva és “eláztatva” lettek, de most talán elfogadhatóbbak lesznek ezen TV-tuningos javaslataim (is).

grafikus

May Belt tehát külön kiemeli, hogy az ólomcsöves kísérleteik során “eljutottak” a képcsöves TV-jük képcsövének RGB-vezetékeiig – akkoriban minden képmegjelenítő képcsöves volt. Ezen legutolsó szakaszokra helyezett ólomcsövek igen jelentősen változtatták meg a TV-képet, aminek következtében a TV-jük állandó teszteszköz lett. Innentől kezdve minden kísérletüket a TV-n is megismételték.

Ebből “mindössze” annyi következik, hogy bizony tőlem sokkal tapasztaltabbak is rájöttek arra, hogy nem csak a hangtechnikai eszközök, hanem a képmegjelenítők is rengeteg minőségi “tartalékkal” rendelkeznek, amit érdemes (lenne) kihasználni.

Tehát odáig jutottunk, hogy az ólomcsövet mindenképpen érdemes lenne kipróbálni, azonban a beszerezhetősége, használhatósága nem egyszerű feladat.

Az olvasótársunknak (aki egyben régóta levelezőtársam is) két ötlete volt: pingpongütőhöz való ólomszalag, vagy a horgászok által használt ólomszalag – azonban a próbát még halogatta, vagy csak inkább rám bízta…

Mivel a közelünkben van egy nagy horgászbolt, ezért a horgászos megoldást választottam próbának – ami ráadásul sokkal olcsóbb is.

Hazahoztam hat darab apró ólomszalagot, melyek közül egy-egy darabot rátekertem a hangsugárzó-vezetékeim hangsugárzó felőli végére, kettő darabot pedig a hálózati-lejátszómba futó ethernetkábel készülék felőli végére. 

Nem igazán kellett hosszasan hallgatóznom, hogy késztetést érezzek arra, hogy azonnal visszarohanjak a boltba, és megvegyem az összes ólomszalagot. A változás mértékét és mikéntjét inkább nem írom le – nem szeretnék senkit determinálni -, ellenben várom a beszámolókat.

Számomra ismételten bebizonyosodott, hogy Belt úr és felesége (és persze a fia), bizony sokkal nagyobb megértést és figyelmet érdemeltek volna, mint amit kaptak, és kapnak az utókortól. Olvasótársunknak pedig a nevetekben is köszönöm, hogy felhívta figyelmemet a ’86-os beszámolóra.

A természetesen teljesen jogos egészségügyi aggodalmak kialakulása előtt felhívom a figyelmet arra, hogy nem ólomporról van szó, nem évekig tartó, ólommal való közvetlen munkáról, hanem mindössze pár másodperces ólommal való érintkezésről. Akit mégis zavarna, használjon a feltekerés idejére gumikesztyűt.

Megosztom:

Comments

15 comments

Leave a Reply

  • eszgé

    ólmot SEMMIKÉPPEN SEM! szobahőmérsékelten is párolog, továbbá jó sok fejfájás letakarítani mindenhonnan a felkenődését. engem nem érdekel ha megjelenik tőle Pavarotti szelleme, biztosan kihagyom ezt a “megoldást” 😉

  • Long

    Zsugorcső, teflonszalag…
    Természetesen elfogadom és megértem észrevételedet – még úgyis, hogy az ólom 1749 fokon kezd el párologni, még úgyis, hogy a lakásban lévő összes elektronika, összes vezetékcsatlakozó, stb forraszanyaga 40% ólmot tartalmaz…

  • Bozoradi János

    Szóval megvan a Pb vegyjelű VibraCsi is. És vajon mi jöhet még?

  • konzumpro

    eszgé kevered a higannyal, az ólom 500 fok felett kezd párologni. Ajánlott gyantás zsugorcsővel leszigetelni, kültéren, hogy még az idő alatt se párologjon Pavarotti szelleme.

    Az EU valóban be akarja tiltani az ólom használatát a vadászatban, horgászatban, az évente sok százezer tonnányi környezetterhelés miatt, de igazából elég ritkán kerül a komposztba hangfalkábel és ritkán rántja le a szerelékkel a ponty is. Aki kíváncsi a P.W.B. által bevallottan legnagyobb hatású modra, sietnie kell, mielőtt betiltják.

  • Zoltán

    Az ólom kiváló árnyékoló hatással bír, mint a periódusos rendszer legnagyobb rendszámú stabil eleme (sűrű szerkezet, azaz elektronfelhő). Gamma-sugárzás élettani hatásai ellen is használják és jóval olcsóbb, mint pl. platina, volfrám, irídium :-). Egy próbát mindenképpen megér!

  • Peres Csaba

    Az ólom normál nyomáson:

    Erőteljesebb szublimáció kb. 120°C-tól

    Olvadáspont 327,46 °C

    Forráspont 1749 °C

  • Long

    Érdemes lenne kipróbálni nálatok is, mert a hangkép pont abba az irányba mozdul már néhány darabtól is, amit nagyon szeretnél.
    Ma rákerült minden ethernet kábelem végére és a lakásba bejövő optikai(!) vezetékre…

  • qwerty

    Lila fényben a hatás megsokszorozódik.

  • Long

    Azt lehet tudni, hogy milyen liláról van szó, milyen fényforrással kellene és mit megvilágítani?
    A kék LED-eket már évtizedek óta használjak a CD-korongok és elektronikás megvilágítására, van olyan tápszűrő, melynek vezérlését zöld LED-del világítják, de a liláról még nem olvastam. Help.

  • lb

    Érdekes, hogy eltelt két hét, és senki nem próbálta ki, és még csak kérdés sincs!!?? Én néhány kérdéssel bepróbálkoznék: Az ólomszalagot milyen hosszon kell (célszerű) a kábelek végére telepíteni? Az ólom szalagjából elég egy menet (anyagtakarékosság), vagy fel kell tekerni több soron az egészet. A felcsavarozást a jel haladása szerint jobbra, vagy balra kell elkövetni? (Vagy ennek nincs jelentősége?) Egy szuszra ennyi, illetve még: Áldott, Békés Boldog Karácsonyt mindenkinek!

  • Long

    Sokan kipróbálták, több kérdést feltettek – a Facebook-csoportban és magánbeszélgetések során. : )

    – A kábelen az 5 cm hosszban feltekert ólomszalagtól jobb a 10 cm, de a 15 cm hossznál már nem érződött változás.
    – Már egyetlen menet, vagyis kb. 2 cm hatása meghallható, látható.
    – A feltekerés irányára senki sem tért ki. Valószínűleg, mivel a “menetek” nem szigeteltek, ennek nincs jelentősége – de ki tudja.
    – Minél közelebb kerül az ólom a “végállomáshoz”, annál hatásosabb. Tehát a hangdobozban lévő hangszóró előtt nagyobb a hatás, mint a hangdoboz-csatlakozó előtt.
    – A virtuálisföldek vezetékein, tápkábeleken is észrevehető a hatás.

  • lb

    Köszönöm az információt, ezek után én is kipróbálom.

  • d_dok

    Tudja valaki, hol lehet beszerezni szalagólmot? Nekem eddig nem sikerült, pedig szívesen kipróbálnám.

  • Long

    Itt rendelhetsz, valamint azt is megnézheted, hogy a környékeden hol kapható.

    https://energofish.hu/product.php/Specialis-olom-SZALAG-OLOM/16734/

  • Molnár Zsolt

    A környékemen sehol nem kapható,hiánycikk! Pedig kipróbáltam volna. Talán tavasszal kapható lesz valahol.

EnglishFrançaisDeutschMagyar