A szitár és a „raga rock”

Egy rendkívül izgalmas zenei utazásra hívlak titeket, a szitár, sok-sok zene és László András segítségével, aki az „idegenvezetőnk” lesz. Gyorsan át is adom a szót Andrásnak, aki a mesélésen, sztorizgatáson kívül – nem utolsó sorban – önmaga is szitározik.

Az idősebb zenerajongók általában nosztalgiával gondolnak az 1960- as évekre. Akkoriban zajlott a beatzene ősrobbanása, melynek egyik jellemzője volt a sokszínűség és a zenei nyitottság. Ebben az ifjúsági kultúrában csodálatosan keveredtek a jazz, folk és egyéb elemek. Gyakorlatilag úgy 1965 és 1970 közé tehető az az időszak, amikor az élvonalbeli pop muzsikusok felvételeire hatással volt az indiai zene a saját hangszereivel, főleg a szitárral. A divaton túl ez a stílus miért került a kor vezető zenészeinek érdeklődési körébe? Ami igazán hatott az a klasszikus indiai zenében rejlő spiritualitás, szellemiség, ami túl mutat a nyugati zene szórakoztató ipari jellegén. Sokat számított még a melódiák meditatív megnyugtató jellege, valamint az improvizációban rejlő szabadság. A nyugati zenével szemben indiai mássága, abban nyilvánul meg hogy melódia, nem harmónia központú.

Tizenévesként a zenei világomat meghatározó hangszer az elektromos gitár volt és az olyan gitáristenek mint, Clapton, Hendrix, Radics stb. Az elektromos gitár dögös hangja mindig le tudott nyűgözni, legyen az egy Fender Strato, vagy akár egy Gibson SG, bármelyik. Persze ahogy később tágult a zenei ”világnézetem” úgy bőven megfért benne minden egyéb más is, dobok, billentyűk. Évtizedek múltán az időskori szerelem egy klasszikus indiai hangszer, a szitár képében érintett meg. Meglátni és megszeretni, az első pengetés után egy pillanat műve volt. Számomra mély érzelmeket tud kelteni ez az egyszerű természetes szerkezetben keletkező hang. Ahogy tradicionális módon ülve az ember kezében tartva a talpára helyezi a hangszert és ezáltal a testét átjárja a megpengetett húrok által keltett rezonancia, az felejthetetlen érzés. Valójában akkor értettem meg hogy a hatvanas években miért volt annyira kedvelt ez a hangszer és a klasszikus indiai zene.

A keleti, és az indiai muzsika már régebben megérintette a zeneszerzőket, zenészeket. Mind a Klasszikus, és a jazz műfajában is találhatunk keleti melódiákra építkező kompozíciókat. Ebben a rövid írásban a beat, pszichedelikus és a progresszívrock előadók műveiből válogatok, azon belül is inkább a szítárnak a nyugati muzsikusok által való használatára.

A korai beatzene világában első ízben a Kinks együttes „See my Friends” gyönyörű szerzeményében jelent meg dallamvilágában és a gitár játékban a keleti hatás.

Eredeti szitárt pedig nyugati beat zenekartól George Harrisontól hallhattunk előszőr a „Norwegian Wood” című dalban a Beatles „Rubber Soul” albumán. A későbbiek folyamán majd minden Beatles lemezen szerepelt egy indiai ihletésű, vagy akár teljesen indiai hangszerelésű dal.

Egy gyöngyszem a „Bors őrmester” nagylemezről:

Harrison hatására más előadók is, mint például Brian Jones a „Paint It Black” Rolling Stones slágerében is izgalmasan tudta alkalmazni a szitárt:

A Yardbirds együttes száma a „Heart Full Of Soul” is egy indiai szitáros közreműködésével készült. Így a dalt Jeff Beck nem találta elég ütősnek, ezért Jimi Page kölcsön fuzz boxának segítségével elkészített egy gitáros változatot is, amelyben a hajlításokkal még érezhetőbb volt a keleti hatás.

A továbbiakban minden szitáros előadót nem tudok felsorolni, éppen ezért csak néhány kedvencem szeretném kiragadni, akik valamilyen szinten megtanulták és alkalmazták a szerzeményeikben ezt a különleges hangszert.

Scott McKenzie: San Francisco c. gyönyörű klasszikus hippi himnuszában is megszólal a szitár:

A Traffic együttesben Dave Mason a Hol in My Shoe, vagy a Paper Sun című slágerekben vitte sikerre a hangszert:

Eric Burdon and The Animals: Winds of Change:

Jethro Tull: Fat Man:

Hollandiában, a magyar származású Mariska Veres zenekara a Shocking Blue: Love Buzz c. számában:

A hazai beat zenészek sem maradtak le, az Illés együttesben Szörényi Levente használta az Aproximációk c. számban:

Az Illés dal érdekes utóélete napjainkban, a Miskolci Illés Emlékzenekartól:

A Hungaria együttes első nagylemezén – Koncert a Marson – Sípos Péter is megpróbálkozott szitárral a Szivárvány c. számban.
Itt a borító hátoldalán és a kottás füzet fedelén is látható Sípos a hangszerrel

Az elektromos szitár

A hangzás népszerűségére való tekintettel a Danelectro cég kifejlesztett egy elektromos gitárt, szitár hangzással, Coral Electric Sitar néven.
A hetvenes évekre csökkent a szitár népszerűsége, de több ismert progressziv rock együttes az elektromos változatot sikeresen illesztette be műveibe.

Genesis: I Know What I like (in Your Wardrobe):

Yes: Close to the Edge:

A keményebb rock előadókat sem hagyta hidegen ez a hang, persze már csak az elektromos változat segítségével.

Metallica: Wherever I May Roam:

System of Down: Aerials:

Napjainkban is töretlen a hangszer népszerűsége, például az amerikai gitáros hölgy, St. Vincent: Down c. számában is penget elektromos szitárt.

Különösen érdekes a Hideki Ishima története. A japán muzsikus a „Flower Travellin’ Band” gitárosaként lett híres. Miután meghallotta Szabó Gábort szitáron játszani, ő is elkezdett ezen a hangszeren autodidakta módon tanulni. 2000 -ben megalkotta saját találmányát, az elektromos gitár és a szitár elemeinek felhasználásával a szitarlát, azóta is csak ezen játszik.

A jazz rock, fusion és a world music előadók is szívesen nyúltak a keleti zenei témákhoz. Talán mert a szabad improvizáció lehetősége ugyanúgy módot adott az önkifejezésre. Az indiai zene szellemiségét legjobban John Coltrane munkásságában érhetjük tetten például a: Meditations, A Love Supreme, Ohm, stb művekben.

Másik nagy egyéniség egy Ravi Shankar tanítvány, az amerikai Collin Walcott volt. Ő az elsők között, akárcsak Harrison a beat-ben, használt a jazzban szitárt, és indiai dobokat, tablat. Az Oregon együttesében a keleti zenét ötvözték a nyugati klasszikussal, jazz és folk elemekkel keverve. A CODONA zenekarában pedig a jazzt, keleti, etno afrikai elemekkel keverték.

Szabó Gábor magyar származású jazz gitárost is annyira megihlette a szitár, hogy 1966 megalkotta a Jazz Raga c. lemezét, amelyen a playback segítségével érzelmes párbeszédet folytat a saját gitár és szitár játéka közt. Mizrabnak nevezik a szitár fém pengetőjét, és a gitáros erről elnevezte az egyik számot, később pedig egy 1972- ben kiadott lemezét. Így az a legendás lírai szerzemény „Mizrab” néven vonult be a jazztörténelembe.

A szitár és részei:

A szitár jellegzetes hangja úgy jön létre, hogy egyrészt max 4 hangot tud a játékos egy húron, egy lefogással nyújtani. Másrészt pedig a játszó húrok alá épített rezonáns, „szimpatikus” húrok, (tarafok) és a különleges húrláb segítségével jön létre egy telt, felhangokban gazdag hangzás.

László András (Rockmúzeum)

 

Megosztom: