Házi patkányt mindenkinek – Entreq Vibb Eaters

English language can be selected in upper left corner (British flag). A hifiben töltött évtizedek alatt nagyon sok érdekes, jelenséggel, tárggyal találkoztam, melyeket egészséges kétkedéssel fogadtam. Sohasem zártam ki annak a lehetőségét – és főleg, nem dugtam homokba a fejemet -, hogy az általam elsőre értelmezhetetlen, megmagyarázhatatlan megoldás, hatással van a kapott hangra. Mielőtt véleményt alkottam, kipróbáltam, meghallgattam az adott tárgyat, és ha az eredmény pozitív volt, nyugodt lelkiismerettel ajánlottam másoknak is. Az igazat megvallva, nagyon-nagyon régóta az Entreq patkányok az első olyan eszközök, melyekről hallva, róluk olvasva mindössze csak mosolyogni és jóindulatúan bólogatni tudtam. Azt a bizonyos „biztosítékot” ugyan nem verték ki nálam, de jópofa kinézetükön mosolyogva, még én is – legalább egy kicsit, bár őszintén megvallva, inkább nagyon – marketing blöffnek tartottam, hiszen még az ára is azt sugallta, ami legkevésbé sem Entreq-es…

Egy szép, kellemes nyári délután aztán beütött a krach, mert megjelent nálunk egy háromtagú Entreq patkánycsalád – hivatalosan csonka család, mert egy négykilós anya és két darab egy-egy kilós gyermeke üldögélt az étkezőasztalunkon.

Családom a patkányokat meglátva, hangosan együtt röhögött, majd közölték, hogy kell nekik, mert annyira jópofák. Tovább nőtt a jókedvük, amikor megtudták, hogy a kis „tündibündik” állítólag „hifi-kütyük”, és amiket állítólag készülékekre, hangsugárzókra kell tenni. Ezek után megpróbáltam több komolyságot erőltetni magamra és családomra, majd „egy életem, egy halálom” felkiáltással bevittem a patkányokat a dolgozó-nappali-házimozi-zeneszoba funkciókkal egyszerre felruházott nappaliba. (A történteknél jelen volt Menyus barátom is, aki a patkányinváziót és ez által, családom jókedvét okozta, de őt most kihagyom a történet leírásából.)

Tehát széles mosollyal az arcomon, előre kiröhögve önmagamat is, az Entreq patkányokkal bementem a „zeneszobába” és beültem kedvenc fotelembe zenét hallgatni.

Ott folytattam, ahol előző este abbahagytam, feltettem egy 4 lemezes Oscar Peterson Blue Note beli koncertfelvételnek harmadik albumát. Élvezettel elmerültem a zenébe, majd egy idő múlva nyomtam egy kényszerű „pillanatállj”-t, és a patkánygyerekek egyikét a dac-ra a másikat pedig a CD-futóműre tettem. Újraindítottam az albumot és a legelső hangnál – mondom, a legelsőnél – nyomtam újra egy „pillanatállj”-t! Mégiscsak bele kell, hogy keverjem a történetbe Menyust, akire ekkor bambán ránéztem, ő pedig „én előre szóltam” arckifejezéssel, elégedetten hátradőlt…

Újra elindítottam az albumot, majd „pillanatállj”, patkányok le, indítás, majd „pillanatállj” és patkányok fel, majd újra… Legalább 3-4 alkalommal csináltam meg a fel-le pakolást, mire le tudtam annyira nyugodni, hogy elfogadjam, nem kandikamera, nem verem át önmagam, nem hülyültem meg, a patkányok tényleg ennyire hatásosak. Nyugalmam azonban hamar elillant, amikor a „szülőt”, a 4 kilós nagyobb változatot feltettem a 40 kilós erősítőm tetejére – CD-start, hitetlenkedés, stop, patkány le, start, majd újra stop, patkány fel, start… A Menyus közben meg csak mosolyogva bólogatott és nyugtatgatott, hogy semmi baj, mások ugyanezt tették, amikor először találkoztak az Entreq patkányaival…

Az érthetőség kedvéért ígérem, mostantól igyekszem tényszerű lenni és kihagyom az érzelmeket, a lelki folyamatokat – majd visszatérek rájuk barátaim, ismerőseim reakcióinak leírásakor.

Úgy gondolhatnánk – teljesen logikusan -, hogy egy súlyával, rezgéselnyelő töltetével ható eszköz egy rendszerben elsősorban a mozgó alkatrészeket tartalmazó elektronikán, tehát az én rendszeremben a CD-futóművön a leghatékonyabb. Az Entreq patkányok legkisebbike 1 kg-os, benne érezhetően valamilyen töltet található, ami nem porszerű, hanem inkább granulátumnak nevezném. Hatásának iránya ugyanaz mindhárom készülékemnél (futómű, dac, erősítő), ám annak nagysága eltérő. Legütősebb, leghatékonyabb a dac-ra téve, ami máris ellentmond annak, hogy pusztán a súlyával hat! Dac-om egy kb. 20 kilós, alul fa, felül fekete gránit „szendvicsben” van, amire feltéve bármilyen 1 kilós plusz tárgyat, nem sok különbséget hallani. Hangsorrendben a CD, majd az erősítő következik. A 40 kilós Nu-Vista szintén kevéssé érzékeny arra, hogy a tetejére ráteszünk-e plusz 1 kilót, avagy nem, főleg úgy, hogy a doboztető mechanikus rezgéseit a rajta lévő 2 db Shakti kő már eleve „csillapítja”.

A nagy patkány használatánál némileg módosul a sorrend. Leghatékonyabb (sőt, sokkal jobb, mint az 1 kilós) a dac-on, viszont a második helyre az erősítő kerül és a CD-futóművön a legkevésbé hatékony. Nehogy félreértés legyen, a „legkevésbé hatékony” is azt jelenti, hogy nélküle rendkívül szomorúvá válik a zenehallgatás.

Azt nem zárom ki, hogy az Entreq patkány a súlyával is hat az alatta lévő tárgyak mechanikus rezgéseire (zajaira), azonban a kapott hangkép és a készülék / patkány súlyaránya valami mást is sejtet!

Bármely elektronika tetejére kerül a – hivatalos nevén – Vibb Eaters, a hangkép entreqessé válik. Aki hallotta már, hogy miként, milyen irányba változik egy rendszer hangja, ha abba Entreq virtuális földet teszünk, az tudja, mire gondolok. A hang könnyebben befogadhatóvá, zeneibbé, élőbbé, áramlóbbá, levegősebbé válik. Jelentősen csökken az elektronikák „jelenléte”, kiszakad a zene a hangsugárzókból, testessé, anyagszerűvé válnak a hangszerek. Ugyanezt teszik a patkányok is a méretüktől függően, kisebb-nagyobb mértékben, tehát egyértelmű, hogy hasonló módon kell, hogy „hassanak”, mint a virtuális föld dobozok – így magyarázatot kapunk rá, hogy miért működnek (nálam) leghatékonyabban a dac-on.
Az Entreq virtuális földek csökkentik a készülékeken jelenlévő elektromágneses zajokat, melyekre leginkább a forráskészülékek (dac-ok) érzékenyek. A patkányok a mechanikus rezgések csillapítása mellett elsődlegesen az EM-zajokat csökkentik az alattuk lévő készülékeken, s teszik ezt úgy, hogy védőernyőt vonnak köréjük. Kisebb patkány, kisebb mechanikus csillapítás, kisebb és gyengébb „védőernyő”, nagyobb patkány, nagyobb mechanikus csillapítás és nagyobb „védőernyő”.

A házimozin kipróbálva tettem még egy érdekes megfigyelést!

Nem mindegy, hogy a készülék tetején hova tesszük a patkányokat. A BD-/hálózati-lejátszómon kifejezetten a bal első sarkon szeretnek üldögélni, ott a leghatásosabbak – és nem mellesleg ott található a készülék méretes transzformátora is. Ugyanezt tapasztaltam a tv-m tetején is, ahol a bal oldalon hatásosabbnak bizonyultak, mint a jobbon – igen, a bal oldal felső részén van a teljes tápegység.

Még mielőtt az a vád érne – azaz érné a patkányokat -, hogy túlságosan szép, hogy igaz legyen, feltétlenül meg kell említenem, hogy találtam bizony olyan helyet is, ahol kifejezetten kártékonyak voltak! Magneplanar hangsugárzóim tetején, a hangképet torzzá, rideggé, fárasztóvá tették, ami egyrészt számomra rossz hír, másrészt kifejezetten örültem neki. Az évtizedek alatt saját bőrömön (fülemen) tapasztaltam meg, hogy időnként a nagy-nagy lelkesedésben, az ítélkezésben akár el is tévedhetek és valamit sokkal pozitívabbnak tartok, mint amilyen értéket valójában képvisel. Ha egy tárgy, egy technikai megoldás mindig, minden helyen csak pozitív változást eredményez, érdemes óvatosan kezelni a dolgot, mert lehet, hogy becsapjuk magunkat (magamat). Azonban, ha egy tárgy (pl. az Entreq patkány) képes negatív változást is előidézni, képes vagyok hatását bizonyos helyeken rossznak (is) hallani, akkor biztos lehetek benne, hogy az adott tárgy működik, és azokon a helyeken, ahol hatását pozitívnak érzem, garantáltan hasznos a jelenléte.

Néhány hely, ahol kipróbáltam és feltétlenül hasznosnak ítéltem az Entreq patkány jelenlétét:
Az Entreq és Sükösd Gábor virtuális föld dobozának tetején, DigiTV SetTop boxán, Router(!) tetején, tápszűrőn, valamint a már említett elektronikákon és a házimozim dobozos hangsugárzóin. Külön ki kell emeljem kedvenc zeneeszközömet és egyben legfontosabb „munkaeszközömet” amit a „nem szokványos eszközök” kipróbálásánál mindig előveszek, az ősrégi, wincseszteres iPod-omat. Rátéve a kicsi illetve nagy patkányt, akusztikus zenéken (operán) fejhallgatócserével felérő változást lehetett hallani, egyéb műfajokon pedig testesebbé, energikusabbá vált a hang, ami kiegészült azzal, hogy sokkal több hangszer, effektus szólalt meg a fejemen kívül.

Mielőtt bele mertem vágni a hallottak, a tapasztaltak megírásába, megmutattam a patkányokat több barátomnak, valamint elvittem néhány ismerősöm rendszerébe – és én ültem a reakciókat figyelve és magamban kuncogva, mint tette azt nálam Menyus barátom az első alkalommal.

Néhány észrevétel tőlük a patkányos és patkánytalan rendszerük, rendszerem összehasonlítása kapcsán:

– Te most szórakozol velem, vagy szívatni akarsz?
– Ezt nem a patkány csinálja, azonnal mondd meg, mit kapcsoltál még ki / be!
– Menj ki a szobából, tudod, mit, inkább a házból is, majd én teszem rá a készülékekre és veszem el a patkányokat…
– (Telefonhívás másnap) Én azóta gondolkodom, hogy miként és mivel vertél át, mert ezt nem hiszem. Ideadod a patkányokat, hogy itthon, nélküled is kipróbálhassam?
– Nem akarok hülyeséget mondani, de abban a pillanatban, ahogy letetted a patkányt (hálózati-lejátszóra), a kép sokkal színesebb, tüzesebb lett…
– Olyasfajta élmény, mint amikor 16 bitről 32 bitre növelték a színfelbontást…
– Ez k@rva jó.
– Ha leveszed a készülékekről, összeomlik a rendszer.
– …és te ezeket most komolyan elviszed innen?
…

Időnként az a vád ér, hogy szerintem, minden amit bemutatok „űbernagyonjó”, aztán, ha a „vádlót” szembesítem az írásaimmal, kiderül, hogy bizony jót, rosszat egyaránt írok – sőt tulajdonképpen alig van olyan tárgy, amit a tapasztalataim alapján valójában ajánlottam volna.
Az Entreq patkányok azonban ilyenek!
Nem, azt nem mondom, hogy bárki is rohanjon megvenni (megrendelni) bármelyik méretet, de azt igen, hogy kötelezővé tenném a kipróbálását, hatásának megtapasztalását minden zenehallgatónak és főleg hifistának. Már többször, több helyen írtam, hogy örömmel veszem, ha meglátogattok, beszélgetünk, zenét hallgatunk, most ezt ki egészítem azzal, hogy a patkányok „meghallgatása”, kipróbálása már önmagában megér(ne) egy látogatást.