Ingyen tuning, mégsem kell – unicumos üveg

tuning

Már vagy húsz éve annak, hogy az unicumos üveg – mint hangzásjavító eszköz – rendszeresen szóba kerül a hifiről, a hangminőségről szóló beszélgetésekben. Folyamatosan jelen van, ám folyamatosan el is felejtik, majd újra “felfedezik”. A zenehallgatók egy része poénkodik róla és vele kapcsolatban, másik része immár vagy húsz éve használja, harmadik része kipróbálja, de semmit sem hall a hatásából, valamint sajnos vannak olyanok is, akik bár használják – mert bizony hallják -, de a közösségi beszélgetések során az unicumos üveg hatását és az üvegek használóit időnként kifejezetten sértő hangnemben nézik hülyének. Jókat mosolygok – persze csak magamban -, amikor egy-egy unicumos üveget, és más, hasonlóan az elfogadás és elvetés igen vékony határmezsgyéjén egyensúlyozó tárgyat, megoldást (pl. kék szín, lávakő, Shakti kő, stb.) degradálók hangrendszerükről megosztott fotóin felfedezem a “megköpködött” tárgyat, vagy valamilyen más, nem kevésbé ezoterikusnak, placebónak ítélt eszközt.

unicumos üveg

Most egy picit felejtsük el, hogy a jelen poszt tárgya az unicumos üveg és inkább a vele és a hozzá hasonló hangzásjavító kiegészítőkkel kapcsolatos “problémáról” beszéljünk általánosságban, azaz, konkrét tárgy nélkül.

Egy elképzelt zenehallgató felebarátunk elhatározza, hogy valamilyen módon javít a hangrendszerén, mert örömet jelent számára, ha a zenészeket nem “csak” hallja, hanem azokat a rendszer “láttatja” is, szeretne minél nagyobb teret, levegőt, szeretné növelni a jelenlétérzetet, sőt, szeretné, ha a rendszere olyan szinten tolmácsolná az érzelmeket, hogy egy Chopin szonátát meghallgatva elhasználjon egy egész doboz Nárciszt.

Nem több mélyet, nem több magasat, nem hangerőt, nem dinamikát, nem odab@szást szeretne, hanem zenét. Ezért szétnéz a fórumokon, hogy ki, mit javasol, egyáltalán léteznek-e olyan tárgyak, megoldások, melyek a zene érzetet erősítik.

Zenekedvelő társunk néhány napi olvasgatás után (és közben) nagyon meglepődik, mert a beszélgetések többsége pusztán hangokról szól – házat remegtető mélyekről, csillogó magasakról. Az, hogy mi van a két frekvenciaszél között, mi van a térhatással, a jelenlétérzettel, a hangszerek valódiságának ábrázolásával és magával a zenei élménnyel, az valahogy elsikkad.

Nem adja fel, ezért tovább olvasgat, valamint elmegy “hallgatózni”, mert tényleg kíváncsi és egyben alapos ember.

Meglepődve tapasztalja, hogy ezeken a “hallgatózásokon” az emberek nem zenét, hanem hangokat hallgatnak, hangokról beszélgetnek. Sőt, meglepődve tapasztalja azt is, hogy egyrészt szinte mindenütt ugyanazon felvételekről hallgatják a hangokat, másrészt pedig a legfontosabb tesztzene-fajta, a klasszikus nagyzenekar és az emberi kórus nem szerepel a repertoárban. (Mélységes tisztelet a kivételnek.)

A fórumokat, blogokat olvasva, felfedezi, hogy néhány beszélgetés nem hangsugárzókról, nem hangtechnikai eszközökről szól, hanem olyan kiegészítőkről, amelyek működési mikéntjét, a hatásmechanizmusát nem lehet egyértelműen meghatározni, de a beszámolók alapján pont abba az irányba hatnak, ami számára szimpatikus, amerre önmaga is “menne”.

Csodálkozva látja, hogy az említett tárgyakról olyan emberek beszélgetnek, akik azokat kipróbálták és valós tapasztalataik vannak velük, valamint nagyon sokan mindenféle valós ismeret és tapasztalat helyett inkább csak a billentyűt koptatják és azt magyarázzák, hogy miért nem működi, miért placebo, miért önpszichózis az adott tárgy. Alapvetően elszomorodik és eltanácstalanodik, de észrevesz általánosságokat is.

A negatív kommentek egy része fizikai magyarázatot, tankönyvi leírást követel az adott tárgy, jelenség működésével kapcsolatban. Abszolút típusmondatként fedezi fel, az “Amíg nem mondod meg, mi a fizikai háttere, nem írod le fizikai tényekkel alátámasztva a működését, nem mutatod meg, melyik tankönyvben hol található a leírása, (stb.) addig nem próbálom ki és addig ez nem más, mint placebo…”, valamint a “Csak azért hall változást a tárgy használója, mert meg akarja magyarázni az elköltött pénzt…” mondatokat.

Ezen a második igen gyakran elhangzó (leíródó) mondaton időnként már kénytelen hangosan felröhögni a kutakodó felebarátunk, mert ő elolvasta a posztban, hogy az adott tárgy ingyen van, legfeljebb egy doboz cigi ára, de ha nagyon drága, akkor sem kerül egy dohányos hifista havi “fejadagjába”. Felmerül benne a kérdés, hogy ugyan milyen pénzköltést is kellene “megmagyarázni” az adott tárgyat használó személynek?

A posztok és hozzászólások során egyszer csak felfedez valami nagyon érdekeset. A többek által ezoterikusnak, placebónak, önámításnak tartott tárgyak az azokat valójában használók tapasztalatai szerint nem a szokványos és általában ismert paramétereket változtatják meg (frekvenciasáv, dinamika, torzítás), hanem azok kifejezetten a zenére fókuszának és puszta hangok helyett a zene “paramétereit” javítják akár jelentősen is – térhatás, jelenlétérzet, dallamosság, zenei áramlás, játékosság, érzelem, stb.

Valamint észreveszi azt is, hogy azok között, akik ezen eszközöket használják, javasolják nagyon sok a rendszeresen akusztikus koncertekre, nagyzenekari előadásokra, operába járó “hifista”, valamint sok a zenész, a zenével élőben foglalkozó fórumtárs. (Itt nem az okj-s tanfolyamot végzett és magukat hangmérnöknek gondolókra és ezen ok miatt rendszeresen kinyilatkoztatókra gondolok.)

Az olvasás, képnézegetés, saját füllel való hallgatózás során azt is észreveszi, hogy a fórumozók egy része által “pofozózsáknak” használt és kiröhögött tárgyakat egyes hifi-bemutatótermek nyíltan felvállalva használják, sőt, bármikor megteszik a szívességet, hogy A-B tesztben megmutatják a “vele és nélküle” hangot.

A hosszas kutakodás végén barátunk el kezdi egy képzeletbeli mérlegre felpakolni az összegyűjtött információkat. Az egyik serpenyőbe belekerülnek a csak hangot hallgatók, a koncertre nem járók, a ki nem próbálók, a műszaki magyarázatot követelők, valamint a náluk hallható hangkép. A másik serpenyőbe pedig beleteszi a valós tapasztalatokkal szolgálókat, a koncertjárókat, zenészeket, valamint azokat, akik nem csak arról számolnak be, hogy az adott tárgy mikor fejt ki pozitív hatást, hanem arról is, hogy mikor negatívat. …és persze a náluk hallható hangképet. Ezek után pedig a kutatást végző hifista felebarátunk elindul valamerre…

A kicsit hosszúra nyúlt bevezető után térjünk is vissza az unicumos üveg témakörére.

Kezdem a rossz hírrel. Az üvegnek többféle változata van. Sajnos, a régi, teljesen gömbölyű – aminek a legerőteljesebb a hatása – nehezen beszerezhető. A napjainkban kapható üvegek már nem teljesen gömbölyűek, azokon van egy kisebb lapos rész a logónak (“sima” Unicum), vagy egy egész nagy és sima palást a felíratnak (Unicum Next) – mindenképpen az előbbi változatot szerezzük be. A másik rossz hírem, hogy nem kell feltétlenül teli üvegeket beszereznünk, s annak tartalmát “kényszerűségből” meginnunk. A barátoknál, ismerősöknél, helyi kiskocsmákban rengeteg üveg található, amit akár el is kérhetünk (már ha nem szeretnénk Unicumba fulladni), vagy éppen magától a Zwack gyártól is kérhetünk.

unicumos üveg

A saját üvegeim többségét én is a gyárból hoztam el, ahol nem csodálkoztak a kérésemen, nem csodálkoztak azon, hogy az üvegeiket mire szeretném használni – ebből arra következtetek, hogy más hifisták is keresték már meg őket ez ügyben.

A kiválasztott üveg legyen 1 literes, valamint az alap változat a kis kerek logóval. A matricákat távolítsuk el, vegyük le a kupakját az üveg nyakán lévő vékony, rögzítő fémkarikával együtt, majd mossuk le és ki az üveget, Ez ügye eddig egyetlen fillérbe sem került, de most arra kérlek titeket, hogy mintegy 500 forintot szánjatok a továbblépésre és vegyetek egy flakon (legolcsóbb) étolajat, valamint megfelelő méretű parafa dugókat. E két “összetevő” nélkül a mutatvány nem sikerül.

A tényleg filléres beruházást azért voltam kénytelen kiemelni, mert már találkoztam olyan olvasóval, aki az egyik ötletem miatt – melyre mintegy 300 forintot kellett volna áldoznia – hosszasan és több közösségben drámázott, hogy próba, fizikai magyarázat és a tankönyvben lévő megfelelő fejezet bemutatása nélkül ki akarok vele dobatni egy ilyen hatalmas összeget. Ezért, jobb, ha előre tisztázzuk, hogy olaj és parafa dugó mindenképpen kell, tehát egy fél doboz cigi árát rá kell(ene) szánni a dologra.

A hatást kisebb üvegmérettel is elő lehet idézni, de a változás sokkal kisebb hatású és inkább “finomhangolásra” való. A nagyobb üveggel már gondban vagyok. Elméletileg jónak kellene lennie, de ahol kipróbáltuk az 5 literes változatot, ott mindig arra az eredményre jutottunk, hogy a hangkép zavarosabbá vált. 

Ha készen vannak a megfelelő méretű, olajjal 1/3-1/2 részig feltöltött, parafa dugóval ledugózott üvegeink, már csak el kell azokat helyezni a jó helyekre. Ez nagyon fontos gondolat, mármint, hogy a “jó helyekre”, mert vannak stratégiai pontok, ahol általában mindig beválnak, vannak, ahol nem venni észre a hatásukat és bizony vannak helyek, ahol esetleg még ronthatnak is az összképen. Ez függ a szoba formájától, méretétől, a hangsugárzók és a hangrendszer elhelyezésétől.

unicumos üveg

Többször megkérdezték, ezért leírom, igen, házimozin is pont ugyanúgy “működik” és az alap “jó helyek” ugyanazok, mint sztereó zenehallgatás esetén. Nem, a házimozi képére az üvegek nincsenek hatással.

No, de hogyan is hat az unicumos üveg, mit csinál? Sokan egyértelműen az akusztikára vezetik vissza, hiszen egy hangolt gömbről van szó. (De nem Helmholtz rezonátor, mert a gömb nem nyitott.). Teljesen logikusnak tűnik a magyarázat.

Nekem viszont van egy fixa ideám. Emlékeztek még a nemrég bemutatott Hangzóra, ami a levegőben lévő vízmolekulákra vannak hatással? Úgy vélem, az unicumos üvegnek is lehet valamilyen hasonló hatása is, amit két okból gondolok.

  1. Az unicumos üveg teljesen lezártan, tehát a gyári fémkupakkal sokkal kevésbé hatásos, mint parafadugóval.
  2. A hatás nem A-B, hanem A-B-C, tehát el kell telnie egy bizonyos időnek, amire az üvegek hatása maximalizálódik.
    Azt, hogy ezután a hatásban létezik-e “hullámzás”, nem tudom. Nem tapasztaltam, de nem is zárhatom ki.

Most, hogy már mindent tudunk, már csak egyetlen apróság maradt, az, hogy az üvegeket hova tegyük, és egyáltalán hány üveget helyezzünk el?

Előtte azonban két történet az unicumos üveg használatával kapcsolatban:

– Az évek alatt nagyon sok embernek megmutattam az üvegek hatását. Azokat kivittem-behoztam és meghallgattunk néhány felvételt üvegekkel és nélkülük. Aztán rájöttem, hogy a zeneszobámban van egy “stratégiai” pont, ahova letéve egyetlen üveget, majd odébb tolva kb. 80 cm-t, a hangkép jól hallhatóan megváltozik. Innentől kezdve már csak ezt az egyetlen üveget szoktam oda-vissza tologatni és a változást mindenki (mondom, mindenki) hallja és ugyanazt a helyzetet ítéli jobbnak. Nem árulom el, melyik ez a “jobb” hely, mert az olvasók közül a jövőben biztosan meg fognak néhányan látogatni és a próbával kapcsolatban nem szeretném őket befolyásolni. A precízebb olvasók kedvéért leírom, hogy igen, volt (tökéletes) vakteszt is, amely során ugyanaz az eredmény született, sőt, a tesztalany még azt is jelezte, hogy egy picit hátrébb / előrébb és szinte centire behatárolta, hogy hol a legjobb a hatás.

– Az egyik bemutatóteremben elhelyeztek 4 db unicumos üveget. Ezt egyrészt örömmel konstatáltam, másrészt láttam, hogy azok fordítva vannak – nem a gömbölyű oldaluk nézett a szoba felé, hanem a lapos. Voltunk néhányan, így mondtam nekik, hogy “játsszunk” egy kicsit, majd egy zeneszám meghallgatása után 180 fokkal elforgattam mind a négy üveget (helyük maradt), majd újra meghallgattuk ugyanazt a felvételt. Volt olyan hallgató, aki nem hitte el, hogy közben nem volt kábel, vagy készülékcsere, ezért többször is meg kellett csinálni a forgatást. Azóta az üvegek a lapos felükkel a fal felé fordítva vannak a bemutatóteremben.

Akkor jöjjön az elhelyezés, melyek csak javaslatok, az általában bevált helyek, de az adott szobában lehetnek ezektől eltérő “legjobb pontok” is:

  • A hangsugárzók mögötti fal felső sarkai, vagy ahhoz legközelebb eső pontok.
  • A hangsugárzók mögötti fal alsó sarkai, vagy ahhoz legközelebb eső pontok.
  • A hangsugárzók külső részén, azoktól kicsit hátrébb a földön.
  • A hangsugárzók külső részén, azoktól kicsit hátrébb kb. a magassugárzóval egy vonalban, pl. egy polcon.
  • A zenehallgató mögötti fal felső és alsó sarkai.
  • Amennyiben a szoba hosszú, úgy a zenehallgató melletti falakon a zenehallgatóval egy vonalban. Ennél a két üvegnél érdemes a megfelelő magasságot megkeresni.
  • Amennyiben a hangsugárzók előrébb vannak, mint a hangrendszer, úgy érdemes kipróbálni a hangsugárzókkal egy vonalban, középen a földre letenni egy üveget.
  • Valamint két kiegészítő javaslat (észrevétel) az olvasótársainktól – a földre tett üvegeket érdemes egy kicsit megemelni (tehát tegyünk alá valamit), valamint az unicumos üveg hangja (hatása) kis mértékben változtatható az alá tett anyagfajtákkal.

A most belevágóknak kellemes unikumozást kívánok, a régi unikumosokat pedig arra kérem, hogy egészítsék ki az információkat a saját tapasztalataikkal, észrevételeikkel. Köszönöm.

Megosztom:

Hozzászólások

9 Hozzászólások

Leave a Reply

  • Gábor Pál Nagy

    Nagyszerű leírás Unicumos üveg ügyben! Annyit mindenképpen hozzátennék, hogy megfigyelésem szerint az üvegek hatását tipikusan a jobb félvezetős elektronikákkal rendelkezők hallják egészen pregnánsan, míg a csöves erősítők gazdái jellemzően nem hallják, és szintén eléggé jellemzően elméletben is elutasítják. Ennek a jelenségnek az okát a magam részéről abban látom – lehet hogy nincs ebben igazam, de azt gyanítom hogy igen – hogy a csöves elektronikák magas tartományban sávhatároltak, szimplán nem viszik át azt a hangtartományt, ahol az üvegek hatása elkezd jelentkezni, és kifejti a maga hatását. Nagyjából ugyanaz van, ami a Sükösd Gabi-féle virtuális földekkel, ott is meg kell lenni a megfelelő sávszélességnek, hogy az amúgy égbekiáltó hatás átjöjjön.

  • Long

    Mindenképpen elgondolkodtató az észrevételed – főleg annak tudatában, hogy te a különböző erősítők technikai hátterével, előnyeivel, hátrányaival is tisztában vagy.
    Anno eltöltöttem néhány hónapot egy olyan cégnél, amelyik 95 százalékban csöves elektronikákat forgalmazott. Mivel “szabad kezet” kaptam, így természetesen a bemutatóteremben bevetettem minden olyan praktikát, amit akkoriban ismertem és használtam.
    Akkor a termet teljes egészében beborító és emberekre, elektronikákra rendkívül negatív hatású akusztikai szivacsra fogtam, de a kipróbált “praktikákból” semmi sem működött, vagy a hatásuk a megszokottól sokkal kisebb volt.
    Elméleted az ott tapasztaltakra is választ ad(hat).

  • MT69

    Köszönöm, az újabb remek posztot!

    Nos, ez az Unicumos üveg jelenség, számomra is ismert már jó idelye, de én nem használom, de ezen írás alapján azt hiszem újból próbát teszek vele.
    Úgy 10 éve annak, hogy először hallottam róla, de nem fogadtam szkeptikusan, mert azt vallom, amíg valamit ki nem próbálok, meg nem tapasztalom, addíg nem mondhatok róla sem jót, sem rosszat.
    Nem sokkal ez után adódott is egy lehetőség meghallgatnom a hatását, egy Gáborral(Nagy Gábor Pál, ha már tiszteletét tette itt) közös ismerősünknél.
    Egy szóval jellemezve, elképesztő volt!
    Nála, az üvegek elhelyezése a következő volt. A szoba négy sarkához közel, egy magasságban mind a négy(szerinte ez a legfontosabb), a padlótól kb. 1,8-2m magasságban.
    A hatásuk hihetetlen volt, több egymás utáni A-B próbát is végeztünk, de a különbség annyira markánsan szembetűnő volt, mintha nem is ugyanazt a rendszert, nem is ugyanott, ugyanabban a szobában halgattuk volna!
    A zene szinte áradt, teljesen körülölelt, megtelt vele a szoba, mintha nem is a hangsugárzókból szólt volna, hanem csak úgy a térből.
    Üvegek nélkül, a hang teljesen visszahúzódott a hangsugárzókba, csak a hangszórókból lehetett hallani, a kétdimenziós, fakó, érdektelen hangot.
    Mikor visszakerültek az üvegek a szobába a helyükre, újra áradni kezdett a zene.
    Hihetetlen és nagyon tanulságos bemutató volt mondhatom.
    Hazafelé eldöntöttem, hogy ezt nem hogy kipróbálom otthon is, hanem e nélkül, én már nem is akarok többet zenét hallgatni!
    Be is szereztem 4db Unicumos üveget, de nálam a csoda szinte teljesen elmaradt.
    Rakodsgattam őkket ide-oda, de szinte semmi, majd szomorúan beletörődtem, hogy biztos azzal van a baj, hogy nem tudtam megoldani, hogy a négy üveg egy magasságba kerüljön, meg biztos nálam rossz az akusztika, stb. de hogy működik, az nem kérdés, hiszen hallottam.
    Most itt olvasva, már sejtem mi volt nálam a hiba, miért nem működött(homlokomra is csptam, miközben olvastam), mert nekem nem egyforma Unikumos üvegeim voltal, sőt, a négyből csak kettő volt egyforma, egy régi teljesen gömb, két mai majdnem gömb, és egy next.
    Hogy ma miért nem használom? Ennek elég prózai oka van, költöztünk és sok mással egyetemben, a költözésnek áldozatáúl estek az üvegek.
    De most megfogadom, beszerzek másik négyet, és egyformát, majd türelmesen megkeresem az ideális helyüket.
    Lenne 1-2 kérdésem, ami itt közben fogalmazódott meg bennem amíg a fentieket leírtam, csak Unicumos üveg alkalmas erre a célra?
    Mivel úgy gondolom a gömb forma a titok nyitja, kémiai laborokban használt lombik is jó lehet? Ebből könnyen be lehet szerezni négy egyformát, és ráadásúl tökéletes gömb alak, nem úgy mint a mai Unicumos üvegek.
    Egy próbát lehet, hogy megér.
    A másik, az elhelyett üvegeknek, “szabad rálátásuk” kell, hogy legyen a hangsugárzókra, nem takarhatja őket semmi, vagy ez nem lényeges?

    Végül annyit tanácsolok a szkeptikusoknak, hogy tessék kipróbálni, megtapasztalni, és nem látatlanban, akarom mondani hallatlanban határozottan ítélkezni!
    S még valami. Egyetlel Unicumos üveg tartalmát sem fogyasztottam el, nem azért hallottam a hatását. Antialkoholista vagyok.

    Köszönöm szépen, hogy elolvastad!

    Dudás Zoltán

  • Long

    Úgy vettem észre, hogy azoknak az üvegeknek, melyek a hangsugárzó közelében vannak, kell a “szabad rálátás” a hangsugárzóra.
    Azonban, ha távolabb van az üveg – pl. felső sarkok, hátsó fal -, már nem kell a “rálátás”.

    A többiek nevében is köszönöm az izgalmas beszámolót.

  • Zoli73

    Köszönöm a választ, ezekre odafigyelek az elhelyezésnél. Az üvegek beszerzése már folyamatban..
    A másik kérdése, ami a laboratóriumi lombikra vonatkozott, már tárgytalan.
    Utánanéztem, és egy ilyen célnak megfelelő lombik, 4-5e Ft/db, ez így nagyon nem ingyen tuning.
    Tehát csakis Unikumos üveg…

  • Menyhart Laszlo

    Sokan nem tudjak,de ez a fajta tuning Japanbol ered.Ott vastag falu lombikot hasznaltak a celra..

  • Long

    Sajnos, a rendszer nem engedte egy rendkívül fontos hozzászólás megjelentetését, ezért Bozo Balázs észrevételeit – amit ezúton is köszönök – én írom be.

    “Nem értek egyet azzal, hogy a csöves elektronikáknál nem hallható az Unicumos üveg hatása, nálam jól hallható, „minden csöves” rendszeren. Azonban azt vettem észre, h a hatás idővel csökken annyira, h nem is hallható ekkor, kb. évente érdemes „olajat cserélni”. Az olaj anyaga is hozzátesz az effektushoz, most szőlőmag olajat használok. Érdemes kísérletezni a sűrűséggel, illetve – egyelőre csak ötlet szinten, használt, vasat tartalmazó olajat szeretném kipróbálni. (eddig főként „ehető” olajat próbáltam, nekem a hígabb olajak váltak be, de a jelenlegi autós olajak is jók lehetnek, – hátha nem kéne cserélgetni, illetve van ismerősöm, aki higannyal kísérletezik) Nagyobb üveggel is kipróbáltam, a hatás hallható volt, de nem volt szerethető. Sajnos van mellékhatása is, az üveghang megjelenik a hangképben, kb. ugyan annyira, mint az üveg tányérhasználata a lemezjátszón, – erre még nem találtam jobb megoldást.”

  • z

    Kerestétek, hogy honnan eredhet a találmány, ki lehet a szellemi atyja, én egy régi Kisfaludy György előadásban hallottam az elvről, hogy megfelelő alakzatban elhelyezett üvegekkel szabad térben is lehet befolyásolni az akusztikát, talán templomok tájolása, akusztikai méretezése kapcsán merült fel a kérdés, szerintem válaszol Gyuri bá ha megkérdezi valaki a részletekről.

  • Long

    Anno kerestem, hogy honnan ered az ötlet, de nem jutottam előrébb.
    Néhány hónappal ezelőtt valaki azt írta, hogy Japánból ered, ahol lombikokat használnak már nagyon régóta, ezt “ültették át” a magyarok a “nemzeti üvegünkre”.
    Természetesen az is lehet, hogy végül Kisfaluy György előadásai adták valakinek az ötletet és terjedt el a hifisták között.

Scroll Up