LessLoss FireWall – első verzió

bemutató, tuning, vintage

A tápellátásnak az elektronikákra, és ezzel a hangra, képre gyakorolt hatása egyre elfogadottabbá válik nem csak az otthoni zenehallgatásban, házimozikban, de a hang- és filmstúdiókban is. (Na jó, ez utóbbiakban kicsit lassabb a folyamat, de már beindult valami.) Szinte naponta jelennek meg az új ötletek, megoldások, de nem csak az erre szakosodott iparban, hanem a felhasználók, a zenehallgatók gondolataiban is. Az elmúlt napokban két, egymást nem ismerő (és persze gondolkodó) hifista ismerősöm is elmesélte ötletét, melyek alapvetően ugyanazok voltak, mindössze a megvalósítás módjában különböztek. Miattuk (is) lett a blogbejegyzés tárgya a LessLoss FireWall tápszűrős elosztó.

LessLoss FireWall

A konkrét LessLoss FireWall megoldást tekinthetjük akár afféle nulladik verziónak is, mert néhány példány után abbahagyták a gyártását.

No, de kezdjük az elején. Valamikor a múltban napvilágot látott egy angol úriember – Roy – ötlete, amely szerint minden hangtechnikai rendszer jobban szól, ha azokat önálló tápösvényről látjuk el árammal. Mivel, Roy propagálta először az ötletet a nemzetközi NAIM fórumon, ezért a köztudatban sokak számára Roy-ösvényként maradt meg.

Tehát, ki kellene építeni egy önálló, megszakításoktól mentes tápvonalat a hangrendszerhez, házimozihoz, amit akár tovább is lehetne fejleszteni úgy, hogy külön-külön “ösvényről” látjuk el a digitális eszközöket és az analóg szekciót, de akár úgy is, hogy minden készülékhez önálló vezetéket húzunk ki, melyek elején önálló biztosítékok vannak.

Nagyon sokféle megoldás, kivitelezés létezik, azonban léteznek általánosságok – ezekről már többször írtam, így csak rövid összefoglalásként felsorolok néhányat:

  • Az egyetlen, de jó kábelből kiépített ösvény jobb, mint a rosszabb vezetékből minden készülékhez egyesével kiépített tápvonal.
  • Az ösvény végén lévő elosztók, tápszűrők, stb. pont olyan hatással vannak a hangra (képre), mintha nem lenne önálló tápellátás.
  • Ez fordítva is igaz. Légyen bármilyen jó elosztónk, tápszűrőnk, tápgenerátorunk, ha azokat önálló tápösvényről látjuk el árammal, a kapott minőség ugyanúgy változik, mint nélkülük.
  • A tápösvény elejére (a villanyórához) tett, akár 70-80 cm-es vezetékkel a teljes rendszer hangolható – pedig a rendszer elektromosan akár több tíz méterre is lehet tőle.
  • Ugyanabból a vezetékből kiépített hosszabb tápvonal mindig jobb eredményt ad, mint a rövidebb.

Ez utóbbi tapasztalat adta az ötletet a korábban említett hifista társainknak – tegyünk bele egy dobozba 20-30 méternyi vezetéket, amivel imitálhatjuk az önálló tápösvényt, vagyis kiépítés, falbontás és egyéb procedúra nélkül lehet(ne) mindenkinek önálló tápösvénye.

Az ötlet szinte egyszerre született meg mindkét elmében, azonban a megvalósítást másként képzelik el.

Az ötletük visszavezethető arra a tényre, hogy minél magasabb frekvenciájú egy zajkomponens, az annál hamarabb hal el az adott vezetékben, valamint arra, hogy a magasabb frekvenciák a vezetékek felszínén futnak (szkinhatás).

Vannak helyzetek, amikor azokat a bizonyos magasabb frekvenciákat segíteni kell A-ból B-be eljutni, ezért különféle praktikákkal segítik az “útjukat” – pl. a vezeték felszínének polírozása, platinával, arannyal való bevonása.

A tápellátásnál azonban egészen más a helyzet. Mindössze az 50 / 60 Hz-re van szükségünk, és minden egyéb frekvencia szükségtelen és egyben káros. Na jó, ebben van némi általánosítás, mert tőlem sokkal hozzáértőbbek azt mondják, hogy kb. 500 kHz-től kezdve jelent a zaj igazi gondot a hangtechnikai készülékeknek.

LessLoss FireWall

A zajt tehát lehet csökkenteni a kábelek hosszabbításával, mert hosszabb kábelnek nagyobb a felszíne (nagyobb a “bőre”) – tehát, növeljük meg a felszínt, akár igen jelentős mértékben.

Erre az eredményre jutott Louis Matek a LessLoss tervezője is, aki meglehetősen hosszú kísérletezések során kidolgozott egy olyan eljárást, aminek segítségével a vezetékek felszíne igen jelentősen megnövelhető. Ezt az eljárást azóta alkalmazzák a LessLoss tápkábeleinél (is).

LessLoss FireWall

Itt feltétlenül meg kell említenem, hogy a tápkábel nem 80-100 cm-nél kezdődik. Ilyen rövid darabot nem igazán érdemes rendszerbe illeszteni (legfeljebb, csak a tápösvény elején), ebből következően nem érdemes megvásárolni. A tápkábel 2 méternél “indul”, de valódi tudásának kiaknázásához 3 méteres darabokban kell(ene) gondolkodni.

Az eddigiekből hogy következik a LessLoss FireWall?

Mivel a tápellátásban káros magas frekvenciák a vezeték felszínén futnak, ezért meg kell növelni a felszín, a “bőr” méretét. Ezt meg lehet tenni a kábelhossz és / vagy keresztmetszet növelésével, valamint meg lehet tenni Matek eljárásával úgy, hogy ugyanazon vastagság és hossz esetén a felszín területét (a magasabb frekvenciák útját) a 120-szorosára növeljük.

Ez azt jelenti, hogy 1 méter LessLoss tápkábel felszíne 120 méter egyéb vezeték felszínének felel meg, az ajánlott 3 méteres hossz, pedig 360 méternek – ugyanazon átmérő esetén.

Ha mikroszkóppal megnézünk egy LessLoss tápkábelt, annak felszíne olyan, mint egy durva smirgli. A szerencsétlen magas frekvenciájú jelek számára olyan, mint egy végtelen akadálypálya – már félúton “elfáradnak”.

A LessLoss FireWall tápszűrő első verziójába nem tettek kondenzátorokat, nem tettek induktivitásokat, ellenben tettek 70-100 méter hosszúságú, mesterségesen érdesített felszínű vezetéket. Azonban nem egy darabban, azt valamilyen módon feltekerve, hanem nagyon sok, kb. 60-70 cm hosszúságú darabot párhuzamosan kötve.

LessLoss FireWall

Ez azt eredményezi, hogy a zajszűrő hatás létrejön, azonban az energiaáramlás semmiféle veszteséget nem szenved, aminek következtében még a legnagyobb erősítők használata esetén is csak a pozitívumok jelentkeznek. Sőt, mivel áteresztőképessége (szinte) végtelen, így akár az egész ház tápellátását átvezethetjük a LessLoss FireWall tápszűrőn.

Még egy fontos dologra jött rá Louis Matek, ez pedig a faház hangra gyakorolt pozitív hatása – amit azóta több konstruktőr is csak megerősíteni tud, s aminek eredményeként a LessLoss fadobozokat használ.

LessLoss FireWall

A LessLoss FireWall első verziójának volt egy komoly problémája, és ez a méret: 76 cm x 20 cm x 18,5 cm – valamint a súlya és az ára.

Továbbgondolva az ötletet, mára már nem csak “érdesített felszínű” vezetékeket, hanem kisméretű ám hatalmas felszínnel rendelkező lapokat is használnak..

Az első (nulladik) verzióban használt párhuzamos kábelezésen azonban feltétlenül érdemes elgondolkodni minden barkácsoló kedvű hifistának / zenehallgatónak, valamint azon is érdemes törni a fejeket, hogy miként lehetne “érdesíteni”, “rozsdásítani” a tápvezetékeket a minél nagyobb felszín eléréséhez.

“Itt” olvashattok egy alapos tesztet a LessLoss Black Body készülékről.

Megosztom:

Comments

13 comments

Leave a Reply

  • Csaba

    Én a felület növelést Litze-kábellel oldottam meg. Az elve a vezetők (áramok) egymásra hatás elvén működő kioltáson működik.
    Hálózati tápkábelnél, hogy 9 x 0,05mm átmérőjű huzalból 256db.-t használok erenként, min. 1,3m-en.
    Ez a kábel kb. 20-30W-s készülékig elég.

  • konzumpro

    Nem lenne egyszerűbb “hangváltót” tervezni, azaz egy aluláteresztő szűrőt 50 Hz-re méretezve? Nagyságrendekkel jobb eredményeket adna, mint ami a skin-hatáson alapul. Feltéve, hogy tényleg nagyfrekvenciás zavarjelek szűrése miatt működik a dolog, lehet hogy valami egészen másról van szó.

  • Long

    Ez a megoldás kísértetiesen hasonlít a hangszórókábelemhez, ami 13 db 50 mikronos litze-huzalból áll.

  • Csaba

    Ez a kábel erenként 2304 db 50 mikronos elemi szálat tartalmaz.

  • LTamás

    Volna egy ötlet… Ismertek valakit aki kábelek gyártástechnológiájával foglalkozik? Az ötlet egyszerű, de a legyártása otthoni körülmények között meglehetősen időigényes lenne 🙂

  • Long

    Nem a mennyiségre, az elvre gondoltam 🙂

  • Long

    Egy induktivitás, amelyik 50 / 60 Hz-en vág, az áteresztőképessége pedig akár több kW, valószínűleg kivitelezhetetlen, vagy rendkívül drága.

    A különféle tápszűrők inkább csak a magasabb frekvenciákon dolgoznak, ahol sokkal kisebb energiákat kell kezelniük.
    Ezzel együtt gyakori gondot okoz az, hogy a zajszűréssel együtt az energiákat is eltüntetik a rendszerből.

  • LTamás

    Volna egy ötletem aminek a megvalósítása otthoni körülmények között gyártástechnológiai problémát okoz. Arra is van ötletem, hogy hogyan lehetne legyártani egy prototípust, de itthon nincs eszközöm hozzá.

  • Long

    Reméljük olvassa a blogbejegyzést és a hozzászólásodat olyan olvasó is, akinek vannak ilyen irányú tapasztalatai, kapcsolatai.

  • konzumpro

    Akkor végülis egy kerti narancssárga hosszabbító is demonstrálja a hatást. 🙂 Nekem csak 10m-es van itthon, de nem nagy összeg az 50m-es. Multifunkcionális. Hosszabbítóként is működik… 🙂

    Arra gondoltam, hogy bifilárisan feltekerni jó ötlet, de mivel eleve két (három) vezeték megy egymás mellett, oda-vissza folyik az áram, eleve bifiláris ha feltekerem.
    Mégis, középen összehajtva feltekerve érdemes kipróbálni.

  • konzumpro

    A LessLoss weboldalán leírják, hogy fémporos lézeres 3D nyomtatóval gyártanak skin-hatást fokozó elemeket, amik olyanok mintha habosított hűtőbordákat tennénk a középen futó jó minőségű réz vezetőre. Lennének erre egyszerűbb módszerek, de találja ki mindenki, mi az ami nem vezet annyira jól, de össze lehet hozni tiszta rézzel és nanotechnológiás szerkezetéből adódóan rendkívül jól csökkentené a skin-hatás révén a magasabb frekvenciájú összetevőket. Elárulom, mindenkinek van otthon.

  • Long

    Igen, akár a kerti hosszabbító is képes megmutatni, hogy az ösvény hatással van a hangrendszer hangjára, a házimozi képére.
    Ebből a szempontból tökéletes “tesztalany”.
    Azonban nem feltétlenül hoz pozitív eredményt (nem zárom ki), sőt az is megeshet, hogy rendszertől, ízléstől függően eltérő eredményeket kapunk – de kísérletezni mindenképpen érdemes vele.

  • Long

    Köszönjük az információt. Talán van közöttünk olyan, aki tud(na) néhány kísérleti mintadarabot készíteni különböző anyagok felhasználásával.

    Egyszer valaki poénból megemlítette a rozsdás kerítésdrótot, mint extra nagy felszínnel rendelkező vezetéket, majd ki is próbálta. Úgy tűnik van benne ráció, de legalábbis érdemes elgondolkodni rajta.

EnglishFrançaisDeutschMagyar
Scroll Up