SPG Z6-30 szubbasszus hangszóró – az első intelligens mélysugárzó

hangsugárzó

A dinamikus hangsugárzók működése meglehetősen egyszerű. Egy mágneses térbe helyezett tekercsbe váltóáramot – vagyis állandóan váltakozó frekvenciájú zenei jelet – vezetünk. aminek következtében a tekercs és minden, ami arra mechanikusan rá van téve, mozogni fog. A mozgás frekvenciáját a jel frekvenciája fogja meghatározni, a kitérés nagyságát pedig az elektromos jel nagysága, a mágneses tér ereje, a tekercs hossza, a felfüggesztés milyensége – meg még egy csomó tényező. Bár az elv egyszerű, de a megoldások, a finomítások száma végtelen. A DD Audio által gyártott SPG Z6-30 szubbasszus hangszóró “motorjában” azonban, az eddigiektől eltérő, egészen új megoldást alkalmaznak.

Mielőtt rátérnék, hogy miben is áll a SPG Z6-30 szubbasszus hangszóró intelligenciája, térjünk vissza az alapműködésre és annak hibáira.

Az elektromos impulzusok egy tekercs vezetéke körül mágneses térváltozást hoznak létre, aminek hatására egy állandó-mágnesben a tekercs mozogni fog – lehetőleg az impulzusok, vagyis a zene ütemének megfelelően. Teljesen egyszerű a dolog, nincs ezzel semmi gond, de csak addig, amíg nem számít a megszólaló zene minősége.

Mihelyst minőségi megszólalást várunk el – jobbat, sőt, még jobbat -, azonnal jönnek a problémák is:

– Miből legyen a mágnes? A nagy erejű mágnesek drágák, az olcsók pedig gyengék.

– Milyen széles legyen a mágnesben a légrés? Ha túl szűk, akkor bár nagyobb a mágneses erőtér, de könnyen beleütközhet annak falába a tekercs, ha meg széles a légrés, csökken a mágneses térerő.

– Melyiket válasszuk, hosszú légrés + rövid tekercs, rövid légrés + hosszú tekercs, vagy hosszú légrés + hosszú tekercs? Az első nagyon jó hangot adhat, a tekercset állandó mágneses tér veszi körül, de kicsi az érzékenysége. A másodikat könnyebb gyártani, nagyobb lehet az érzékenysége, de hol a tekercs eleje, hol a vége lóg ki a mágnesből (légrésből), így a tekercs körüli állandó mágneses tér mértéke állandóan változik. A harmadik lenne az ideális megoldás, de nem egyszerű megcsinálni, ezért a végeredmény sokkal drágább, mint az első két esetben.

– Hogyan vezessük el a tekercsben termelődő és a légrésben megmaradó hőt? A magas hőfokot is kibíró, jó hővezető anyagok drágák, ha meg a tekercs anyaga nem bírja a hőt, nem lesz elegendő a hangerő, vagy sajnálatosan gyakran kell új tekercset készíteni a megolvadt régi helyett.

Akárhogy is nézzük, csak a gond, meg a baj van ezekkel a dinamikus hangsugárzókkal, pedig még csak a meghajtó-résznél, vagyis a motornál járunk.

Bár az első szabadalmat a dinamikus hangszóró működésével kapcsolatban 1874-ben adták be (Ernst Werner von Siemens), az első, valóban működő megoldásra pedig 1876-ban (Alexander Graham Bell), az elmúlt 150 év is kevésnek bizonyult, hogy a dinamikus hangszórókból kihozzák a maximumot. Folyamatosan fejlesztik, folyamatosan találnak valami újabb megoldást, valami apróságot, amivel jobb “motorokat” állíthatnak elő.

A fejlesztés egyik iránya a mágnest, vagyis a mágneses teret érinti. Egyre erősebb mágneseket állítanak elő – melyek egyre drágábbak -, vagy éppen több mágnest helyeznek a tekercs körül virágszirmokhoz hasonlóan – ami szintén jelentősen emeli az árat, ráadásul a Focal szabadalmaztatta a megoldást (Power Flower), így akárki nem is alkalmazhatja.

focal

Óhatatlanul szóba került az elektromágnesek alkalmazása is, ami abszolút logikusnak tűnt, mégis nagyon sokat váratott magára. Tudomásom szerint, valóban hibátlanul működő és sorozatgyártásba került elektromágneses megoldást szintén a Focal készített először, ami tulajdonképpen a “Power Flover” továbbfejlesztett változata.

…és ezennel máris eljutottunk a SPG Z6-30 szubbasszus hangszóró intelligenciájának bemutatásához.

Az amerikai DD Audio 1986-ban alakult Oklahomában. Mára szubbasszus hangsugárzóiról híres, ami annyit jelent, hogy szerintük – és több amerikai autós tesztmagazin szerint is – ők gyártják a világ legjobb szubbasszus hangszóróit. Feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy hangsugárzóikat elsősorban autókba, hajókba építik be és ott bizony általában mások a követelmények, mint otthoni zenehallgatás esetén. Termékeik adatlapján gyakoribb a 2-10 kW teljesítmény, mint egy fűtőtesteket forgalmazó cég prospektusában, de ezen ne akadjunk fenn.

Az SPG Z6-30 szubbasszus felépítése szakít a hagyományos, mágnes + abba belemerülő tekercs felépítéssel. Ebből következően, elsőre kicsit nehéz megérteni a működését, de újra végiggondolva a dolgot – és megnézve az alábbi giffet -, már csak annyit tudunk mondani, hogy zseniális, ráadásul egyszerű (legalábbis az elv)

Alapvetően megfordították a dinamikus hangsugárzók működését. Nem egy mágneses térbe belemerülő tekercset mozgatnak a tekercsen átfolyó hangjel által keletkező mágnesestér-változás segítségével. Nem kezdték el tovább rágni a gittet a tekercs, a mágnes, a légrés, a hőelvezetés, stb. problémáival kapcsolatban, hanem kitaláltak egy olyan megoldást, aminél ezek a problémák nem jelentkeznek, vagy elenyészően kicsik.

A giffet megnézve, talán többeteknek eszébe juthat a Gauss ágyú, vagy mágnesfegyver kifejezés. Az amerikai és persze az orosz hadsereg évek óta dolgozik rajta. A lényege, hogy a lövedéket hatalmas elektromágnesekkel gyorsítják fel akár a hagyományos, puskaporos megoldás által elérhető sebesség többszörösére.

Miért ne lehetne ezt békésebb, polgáribb megoldásra használni?

Az SPG Z6-30 szubbasszus tehát nem más, mint egy Gauss ágyú – azaz pontosítok, nem egy, mert összesen 26 db elektromágneses “ágyú” képezi a motort. Ezekbe merülnek bele a “töltények”, vagyis vékony rudak, melyek vége a membránhoz van rögzítve.

SPG Z6-30 szubbasszus hangszoro

Tehát, a membrán és membránszegély olyan, mint megszoktuk. A membrán hátsó részén azonban abból nem egy tekercs, hanem a tekercs helyén körben, egyenletesen elrendezett rudak lógnak ki. Ezek a rudak nem egy kerek állandómágnes légrésébe lógnak bele, hanem mindegyik egy külön-külön kialakított tekercsrendszer közepébe. A változó mágneses teret – ami majd a “rudakat” és a végükön lévő membránt mozgatja – a tekercseken átfolyó áram fogja létrehozni.

SPG Z6-30 szubbasszus hangszoro

Nem tudok mást írni, egyszerűen zseniális a megoldás.

A 26 db tekercs egy központi egységbe van bekötve (Automatron), amely egység egyesével tudja változtatni a tekercsekre jutó hangjel nagyságát és frekvenciatartományát. Úgy képzeljétek el, mint egy akár 26 utas aktív hangváltót, amit összeépítettek egy folyamatosan mérő DSP-rendszerrel. Ennek következtében (elméletileg) hangdoboz nélkül is képes megszólaltatni akár az infrabasszus tartományt is, egy rendkívül erős ekvalizációval, amit tulajdonképpen nem is lehet ekvalizálásnak nevezni – hiszen “csak” annyi történik, hogy pl. a 10 Hz alatti hangokat az összes tekercsre ráadja, a 30 Hz alattiakat, minden másodikra, a 100 Hz alattiakat pedig minden negyedikre…

SPG Z6-30 szubbasszus hangszoro

Nem is adnak meg frekvenciamenetet, alsó határfrekvenciát, ajánlott dobozméretet – mert valójában mindezeknek nincs is jelentősége. Még egy adatot nem adnak meg, és ez az ár. Talán nem véletlenül, hiszen a technikai megoldásból úgy vélem, nem kifejezetten Opelekbe, Suzukikba szánták. Egyetlen adatot azonban kiemelnek, ez pedig a 30 000 W (30 kW) terhelhetőség, ami a 26 db tekercs miatt abszolút hihetőnek tűnik.

SPG Z6-30 szubbasszus hangszoro

Gondolom, nem csak autó-hifisek, hanem házimozisok fantáziáját is sikerült egy kicsit megmozgatnom, hiszen túl szép, hogy igaz legyen – pedig tényleg az.

Update:
A bemutatott megoldás nagyon sokak fantáziáját megmozgatta, elvégre az teljesen logikusnak tűnik. A különböző közösségekben történő megosztások során igen érdekes beszélgetések alakultak ki. Voltak, akik elgondolkodtak rajta, voltak, aki leereszkedően kijelentették, hogy ez csak az “újszülötteknek” újdonság, valamint volt egyetlen ember, aki alaposabban utánajárt a témának.
Sajnos, – függetlenül attól, hogy az intelligens hangsugárzó a Cég honlapján a mai napig rendelhető – a megoldás április elsejei tréfának bizonyult. A Cég kiadott egy közleményt, melyben értesítik a nagyközönséget, hogy a projekt teljes számítógépes állománya “önálló életre kelt”, feltöltötte magát egy felhő alapú háttértárba és egyben törölte magát a Cég szervereiről. Állítólag a “felhőben” is törlődött, de ki tudja…

Valaki emlékszik még I. Lirpa professzorra és az ő működő – bemutatott – házi atomreaktorára?

Korábban bemutatott szubbasszus megoldások: Infraplanar, ventillátoros megoldás, Ascendo SMSG 50

Megosztom:

Comments

Leave a Reply

EnglishFrançaisDeutschMagyar
Scroll Up