Mindennapi smirglinket add meg nekünk ma – szobaakusztika

Abszolút köztudott – csak időnként teljesen elfelejtkezünk róla -, hogy a minőségi zenereprodukálás a szobával kezdődik. (Na jó, valójában a hangfelvétellel, de azzal mi már nem tudunk mit kezdeni, azt szólaltatjuk meg, amit kapunk.) A zeneszoba azonban – a családi béke kedvéért – elsődlegesen élettér és csak ezután következik a megítélésben, mint zeneszoba. Amíg az élettér „jellegnek” mindegy, hogy milyen az említett helyiségben a szobaakusztika, addig a hifistának, zenehallgatónak elsődleges szempont.

Léteznek ugyan hangsugárzók, melyek kevésbé érzékenyek a szobaakusztika milyenségére, a csengésekre, búgásokra, csörgésekre, de azok is jobban szólnak egy akusztikailag többé-kevésbé rendbe tett helyiségben. A „rendbetételbe” éppúgy beletartozhat néhány szőnyeg, vastag függöny, sok-sok könyv, mint az akár több milliós kiadást jelentő és kifejezetten a szobaakusztika javítására szolgáló abszorberek, diffúzorok. Kinek-kinek pénztárcája és toleranciaszintje szerint szabad a „vásár”, azaz, szó szerint „A” vásár.

Ma már nagyon sok olyan eszköz kapható, melyek képesek a zeneszoba akusztikai tulajdonságain javítani. Ezek egy részének „működése” mindenki számára egyértelmű és elfogadható, más részük hatása viszont nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető és nem befogadható.

Sokan a mérésektől, a minél több akusztikai-táblától, sarokhengerektől, „szivacsizéktől” várják a csodát, másoknak meg van 6-8 ezer könyvük, vastag szőnyegük és függönyük, rengeteg fapolcuk a szobájukban és nem is értik, hogy a többieknek miért oko(hat) gondot a szobájuk rossz akusztikája.

Csak csendben és mindenféle hátsó gondolat nélkül kell, hogy megjegyezzem, jártam már több olyan „zeneszobában”, melyeknek tulajdonosai pénzt, időt nem kímélve „megmérették” a szobájukat, majd sok-sok pénzért bevásároltak a „mérőember” által javasolt panelekből, hengerekből. Az eredmény azonban a legcsekélyebb mértékben sem igazolta a befektetett pénzt. Sőt, olyan, „némileg” dühös hifistával is találkoztam már, aki az összes megvásároltatott abszorbert és diffúzort végül kukába dobta, mert nélkülük jobb, kellemesebb volt a szobaakusztika.

Mindazok számára, akik szeretnék rendbe szedni szobájuk hangját, jelzem, hogy a profiknál már maga a mérés is vagy 5-6 óra, ami ráadásul nem pusztán a frekvenciamenet mérését tartalmazza néhány helyen. A szoba teljes „térfogatát” feltérképezik, és a lecsengési időket is megmérik. Az ilyen mérésnél a kielemzés és a konkrét javaslatokat tartalmazó akusztikai „térkép” elkészítése 2-3 nap is lehet. Ez egészen más eredményt és „hangminőséget” ad, mint amivel a hétköznapi hifista találkozik.

Az a tárgy, amiről most fogok beszámolni nektek, meglehetősen hatásos – ráadásul működik nagyon jó és gyatra szobaakusztika esetén is.

Kifejezetten azt a szót használom, hogy „működik”. Nem írom le, hogy mit csinál, és nem írom le, hogy egyértelműen javít – ezt kéretik figyelembe venni, mielőtt rászánjátok magatokat a próbára, és felelőtlenül elköltenétek kb. 2000 forintot.

Néhány hónappal ezelőtt közelebbről is megismerkedhettem a Synergistic Research UEF akusztikai paneljeivel. A panellel kapcsolatban hallottam, olvastam pozitív és negatív véleményt egyaránt, így kíváncsian hallgattam meg a hatását.

Teljesen egyértelmű, hogy változtat a szobaakusztika jellemzőin, tehát változtat a hangképen. Az ára azonban magyar pénztárcákhoz képest – horribilis.

Nem csak meghallgattam, hanem meg is tapogattam. Kézbe fogtam, forgattam, simogattam, és próbáltam rájönni, hogy valójában miről is van szó, miként működik. Mivel nem jutottam semmire, ezért elraktároztam az információkat, és többet nem gondoltam rá.

Aznap éjszaka (inkább már hajnalban) arra ébredtem, hogy bevillant, hol találkoztam már azzal, amit a Synergistic cég paneljén tapintottam. Egy kisebb lakásfelújításon voltunk éppen túl, így festettem, mázoltam, padlószőnyeget cseréltem, és csiszoltam(!), políroztam. Ennek köszönhetően, álmomban összerakódott bennem, hogy a panel felszínén a 40-es smirgli felületét éreztem.

Reggel rohantam a boltba és vásároltam 4 db A4-től nagyobb méretű 40-es smirgli-lapot. A felszínét megtapogatva, rögtön éreztem, ez bizony az. Igaz, hogy nincs feketére festve, igaz, hogy nincs egy vékony falemezre felkasírozva, igaz, hogy nincs bekeretezve, de egyébként ugyanaz.

Megtettem az első próbákat, és az eredménynek köszönhetően felhívtam néhány ismerősömet, hogy „smirglire fel!”. Nem mondtam senkinek, hogy mit hallottam, nem mondtam, hogy hány lapot használjanak, mindössze annyit árultam el nekik, hogy kb. hova tegyék.

Az egymástól független, egymásról, egymás tapasztalatairól nem tudó emberek ugyanarra az eredményre jutottak, ami megegyezett saját tapasztalataimmal. Ezek után tettünk nálam még egy ellenpróbát, némi „finomítással”, de ismét ugyanazt hallottuk, mint korábban, és amit a többi „tesztalany” is hallott a saját rendszerén.

Heuréka, egy 300 forintos smirglilap hatására megváltozik a szobaakusztika!

Azonban! Mint minden egyéb akusztikai és / vagy tuningeszköz esetében, bár a végeredmény, a hatás mindenütt ugyanaz, a megítélés lehet különböző. Valamint – és ez a legfontosabb -, sajnos a hatás egy bizonyos darabszám felett „átbillen”.

Úgy vélem, hogy a korrekt próbák, a tényleg valós tapasztalatok és mindenkinek kedvező eredmények elérése érdekében, ettől többet nem írhatok. Nem szeretnék senkit sem „félrevinni”, senki füle elé lila ködöt vonni, pusztán csak jelezni szeretném, hogy a 40-es smirglilap kb. ugyanazt tudja, mint a Synergistic akusztikai panelje. Azaz, pontosítok: ugyanabba az irányba hat, de a hatás mértékét nem hasonlítottam össze.

A képeken az eredeti ajánlásban szereplő elrendezéseket láthatjátok. A javaslatom 4-6 lap elhelyezésére szól. Tehát először tegyétek fel a hangsugárzótok mögé a 2-2 lapot, majd ha tetszik az eredmény, akkor jöhet a hátsó 1-1 lap. A képen pirossal jelöltem, melyekre gondolok. Annyi változtatást javasolok a képhez képest, hogy a hangsugárzók mögötti 2-2 lap ne elcsúsztatva, hanem pontosan a hangsugárzók középvonalában legyen. Az attól akár 10 cm-re való eltérés már más eredményt ad.

Lehet olyan szoba, olyan hangsugárzó, és ízlés, ami esetén nem válik be a smirglis javaslat – ez teljesen természetes -, azonban lesznek olyanok (ebben biztos vagyok), akik kifejezetten örülni fognak az eredménynek.

Ha tetszik a 4, majd 6 lap adta változás, akkor csak nagyon óvatosan a továbblépéssel! Minden egyes újabb lap hatását egy ellenpróbával – akár feleségek, barátnők bevonásával – ellenőrizzetek.

Nálam alapvetően rendben van a szobaakusztika. Sok ezer könyv, 6300 fapiramis a plafonon, vastag szőnyegek, függönyök, és rengeteg fa. Ebben a szobában 6 db 40-es smirglilap képes volt olyan mértékű változást létrehozni, aminek örültem. Azonban, még egy plusz fél lap hatására is „átbillenhet” a hatás, ami egyrészt nagyon lenyűgöző tud lenni, másrészt viszont rontja a rendszer hallgathatóságát.

Kellemes és eredményes „smirglizést” kívánok mindenkinek az ünnepek alatt. Akinek tetszik az eredmény és az ellenpróbát is megcsinálta, a lapokat kasírozhatja, kereteztetheti, és befestheti a kedvenc színére. Amennyiben nem tetszik a „smirglis hang”, magát a smirglit még egy lakásfelújításnál, barkácsolásnál még hasznosíthatja. Kérem, hogy az eredményeket (hallottakat) osszátok meg velünk – az akár tetszett, akár nem.

Ha kíváncsiak vagytok további (filléres) tuningolási javaslatokra is, azokat itt olvashatjátok.

Update:
Idő közben a smirgli nagyon sok újabb felhasználási lehetőségére jöttünk rá az olvasók segítségével, melyekről készült egy második smirglis blogbejegyzés is – itt olvasható.