Ismert gyár ismeretlen terméke – Triangle Memoire erősítő

Talán, már említettem nektek, hogy a kilencvenes évek elején két hangsugárzógyártó cég között csapongtam – hol a Triangle laza, franciásan könnyed hangzásképét, hol a Sonus Faber meleg, mély tónusú, kicsit lusta hangképét szerettem jobban. Végül a Triangle nyert, és hosszú évekig hallgattam a Triangle Scalene e típust otthon, valamint a többi Triangle és Sonus hangsugárzót a bemutatóteremben. A Magneplanar mániám egy kicsit később kezdődött, aminek rendkívül egyszerű oka, az anyagiak hiánya volt. Azonban a hiányzó anyagiak ellenére az egyik látogatásom során az akkor még a Janka úton lévő Datateam bemutatóteremben megláttam valamit. Ránézésre nem tudtam eldönteni, mit is látok – amin a tulajdonosok, Feri és Robi nagyon jót röhögtek -, de „megszántak” és bekapcsolták a Triangle akkor vadonatúj készülékét, a Triangle Memoire erősítőt.

Voltak annyira „gonoszak”, hogy a Triangle Memoire erősítő megszólaltatásához akkori bakancslistás álmaimat, a Triangle Elypse hangsugárzókat és az Oracle Delphi lemezjátszó aktuális változatát használták.

A Triangle Memoire erősítő látványa és a hang lenyűgözött, az ára azonban abszolút elérhetetlenné tette számomra. Sajnos, ahogy megjelent a piacon, azonnal el is tűnt. A Triangle alig néhány példányt gyártott belőle, s azok a forgalmazóknál, mint afféle cégünk reklámja szerepelt. Mire megengedhettem volna magamnak már a gyárból sem lehetett beszerezni – nem bújt meg egyetlen eladatlan példány sem a raktár eldugott sarkaiban – így „kénytelen” voltam beérni első nagy erősítőmnek egy Musical Fidelity A100 S típussal (ami mára szintén éppoly ritka, mint a Memoire).

Előkerestem az 1990-ben aktuális árjegyzéket, így érdekességként megosztom veletek az akkori árakat.

A közismert „Menő Manó”, a NAD 3020: 19 900 Ft; a legnagyobb példányban eladott Musical Fidelity erősítő, a B1: 31 000 Ft; a poszt tárgyát képező Triangle Memoire erősítő pedig 118 000 Ft volt. Akkor válik igazán érdekessé a dolog, ha leírom az akkori tanári fizetésemet is, ami nem érte el az 5000 Forintot. Így gondolom, könnyű kiszámolni, hogy első komolyabb készülékeimet, rendszeremet nem a tanári keresetemből vettem.

Tehát jött a Triangle Memoire erősítő, sokakat elkápráztatott, sokakat álmodozóvá tett, majd nyomtalanul eltűnt. Ha beírjátok a Google keresőbe, mindössze két példánynak van nyoma, így mi is most ezzel a néhány képpel emlékezzünk Renaud de Vergnette úr zseniális dizájnjára, és az abban „elrejtett” integrált erősítőre.

Az erősítőgyártásban tett kirándulásnak lett egy hasonlóan meglepő dizájnú és technikailag kiforrottabb folytatása, a hatalmas külső tápegységgel gyárilag tuningolható Triangle Nemo Ailion – de ez sem vált „néperősítővé” és még a legelvakultabb Triangle fanatikusok közül is alig emlékszik rá valaki.