A fakocka dicsérete

audio, tuning

A napokban ismét volt egy baráti összejövetel, melynek oka – a kulináris örömszerzésen és a kellemes beszélgetésen kívül – az volt, hogy barátunk fából fogja készíteni jövőbeni hangszóróállványát.

Jelenleg egy próbaverziót használ, aminek alapanyaga fenyőfa, ami könnyen beszerezhető, könnyen megmunkálható, és alapvetően igen kellemes hangú. Nem is csalatkoztunk benne a meghallgatás során.

Azonban, az élet minden területén – így a hifiben is – mindig akad a jónál jobb, ezért nekiláttunk fákat hallgatni. Azaz, nekiláttunk ugyanolyan méretű ám különböző anyagú fakockákat tenni a meglévő állványok és a hangsugárzók közé.

Bár számítottunk rá, hogy lesz majd változás, de meglepődtünk, hogy némelyik fakocka mennyire jelentősen belenyúlt az állvány-hangsugárzó alkotta páros hangképbe.

Sem mi, sem a házigazda nem tudta, hogy az egyes fakockák milyen anyagúak, így a név, a névhez köthető ár és “sztereotíp hangzás” nem vezethetett félre minket, ezért a “fateszt” abszolút korrektnek tekinthető, a közösen választott fából készülő új állvány pedig valószínűleg jobb lesz, mint a próbaverzió.

Teljesen biztosak azonban nem lehetünk, mivel egészen másként rezeg (és más rezgéseket vezet el, nyel el) egy komplett állvány, mint egy fakocka, de ugyanolyan állványokat legyártani különféle fákból nem egyszerű feladat, a tesztelt hatféléből pedig még anyagilag is igen komoly megterhelés lenne. Ezért választotta házigazdánk a fakockás tesztet.

Mielőtt még belevágnék a hallottak leírásába, el kell mesélnem az aranyhalak szintjén álló hifista felebarátaink számára (is) – akik szerint csak a gyors AB-teszt hozhat eredményt, mert a hallásmemóriánk mindössze néhány másodperc -, hogy amikor leültünk zenét hallgatni, ketten is jeleztük, hogy valami gond van.

Gond van, mert a hangkép sokkal rosszabb, mint legutóbbi látogatásunkkor, ami négy hónapja volt. Mondom (azaz írom) négy hónap után felfigyeltünk a hangképbeli változásra, vagyis a basszusban hiányosabb, kevésbé testes és sokkal rosszabb hangszínpadot megjelenítő hangképre…

Házigazdánk egyetértett velünk, szerinte is valami, valamikor megváltozott a hangképben, de nem nyúlt semmihez, minden ugyanaz.

Mivel az erősítő és a forrás átkerült “A” helyről “B-re”, ezért odamentem az erősítő tápdugójához, kihúztam az elosztóba 180 fokkal elfordítva visszadugtam. A hangkép máris jobban hasonlított ahhoz, amit legutóbb hallottunk, de valahogy még mindig nem volt az igazi.

Ezután kértem egy hosszabbítót, aminek segítségével az erősítőt ugyanazon falialjzaton keresztül csatlakoztattam a tápellátáshoz, mint amelyről korábban kapta az áramot.

Helyreállt a rend, megjött a test, a tér, a levegő. A házban ugyan még nincs kiépítve az önálló tápösvény, de a különböző elektromos ágak, tehát a különböző falialjzatok különböző hangképet eredményeznek. Barátunknál az egymástól két méterre lévő aljzat között több százezer forintnyi hangminőségbeli különbség van.

Ezen jelenséggel és egyben abszolút ingyenes tuning-lehetőséggel érdemes (lenne) foglalkozni azon hifistáknak, akiknek nincs önálló tápösvényre kötve a rendszerük. A szobában lévő “jó” falialjzat, akár jelentősen is jobb lehet, mint a “rossz”, az onnan a hangrendszerhez, házimozihoz elvezetett tápellátás (akár a szekrények mögött), pedig egy béta verziós tápösvénynek is tekinthető.

Helyreállt a rend, visszakaptuk a jobb hangképet, amire emlékeztünk, így kezdhettük a fakockák meghallgatását.

Az alap, az állványra közvetlenül tett hangsugárzó volt, ami igen kellemes hangképet ad(ott). Ezt “tettük tönkre”, vagy kisebb nagyobb mértékben javítottuk a fakockákkal.

Az első kocka rögtön elszomorított minket. A tér összeesett, lett egy középkiemelés, jelentősen csökkent a hallgathatóság. Olyan nagy volt a különbség, hogy nem is tettünk ellenpróbát, hanem gyorsan félretettük. Az egyes számú kocka tehát kiesett.

A második fakocka kifejezetten durva és erőszakos hangképet eredményezett. Megszüntette a bájt, a zene folyósságát. Egyszerűen kopogós lett a hang. A második faanyag is nagyon gyorsan kiesett, aminek eredményeként egy kicsit elkedvetlenedtünk.

A harmadik fakocka azonban alaposan rácáfolt a korábbiak eredményére. Részletek, kicsengések jelentek meg a hangképben. A hangok pontosabbá váltak, gyorsabb lett a hangindítás és megállás. A kivétele után minden szürkébb, visszafogottabb, ám nyugodtabb is lett. Az előnyei nagyon tetszettek, ezért először betettük a “maradnak” csoportba.

A negyedik faanyagnak lelke volt. A zene tovább finomodott, lágyult, nyugodott. Abszolút másik irányba vitte a hangképet, mint a harmadik változat, így dilemmába kerültünk. Mindenesetre betettük a “maradnak” csoportba, azzal, hogy alaposan összehasonlítjuk a harmadik fával.

Ezután majdnem elcsesztük a dolgot, mert némileg elfáradva, és persze a “terülj-terülj” asztalkámat látva, azt mondtuk, találtunk két jobb és két rosszabb faanyagot, így az utolsó két fafajtát hagyjuk a fenébe…

Nem hagytuk – még szerencsére, mert az utolsó két faanyag is jobbnak bizonyult, mint az állvány önmagában. Olyannyira, hogy egyikük egyesítette a harmadik fakocka részletezési pozitívumait a negyedik lelkével, s tette úgy, hogy elsimította a magassugárzó némileg túlzott “lelkesedését”, valamint érzetre lejjebb vitte az alsó határfrekvenciát, színesebbé, pontosabbá tette a basszust.

Jelenleg sem tudom, hogy mi a legjobb hangúnak talált fakocka fajtája, de ha a barátunknak sikerül kiderítenie az asztalostól, akitől kapta, megírom. Mindenesetre az új állvány abból fog készülni.

Ezek után a kiválasztott fakockákkal (az állványok és a hangsugárzók között) hallgattunk mindenféle zenéket, majd egy kicsit elszomorítottam a házigazdát és az egész társaságot.

Összesen hétféle hangkép meghallgatásán és jellemzésén voltunk túl, mely hangképek legrosszabbika és legjobbja között bizony nagyon sok forintnyi különbség volt (ha készülékkel, hangsugárzóval szerettük volna a változást, azaz a javulást elérni. Azt gondolhatnánk, nincs jobb, vagy legalábbis nincs jelentősen jobb, amikor csak a móka kedvéért betettem 3-3 Yamamoto ébenfatüskét a hangsugárzók és az állványok közé.

Az egzotikus fa (és tüskés-korong kivitel) magasan überelte az összes korábban hallhatott hangképet. Igen ám, de fekete ébenfából készíteni az állványt anyagilag is megterhelő és az asztalos szerszámait is megviselné. Ebből következően az új állványra majd csak illesztő elemként kerül az ébenfa. (Ráadásul az ébenfától egy korábbi tesztünkben találtunk még jobb faanyagot, kivitelt, valamint találtunk sokkal jobb, komplex kivitelt, azonban, valahol határt kell szabni.)

Az ébenfa-korongok maradtak a hangsugárzók alatt, a választott, és a mezőnyben legjobb hangúnak talált fakockát pedig betettük a forrásként használt laptop alá.

Igen, a “legjobb hangú” fakocka a laptop alatt is pont ugyanolyan irányú, sőt, közel azonos mértékű változást hozott, mint a hangsugárzó alatt – és persze tudjuk, csak egyesek és nullák, blablabla…

fakocka

Barátunk örült a lehetőségnek és persze az eredménynek, ezért elővettem három darab, három kerámiagolyós Vibracsit és betettem a fakockák helyett a laptop alá. Ismét javult a hangkép, ismét zeneibb lett a zene. Ez is egy igen egyszerű, ám hatékony tuninglehetőség, amiről már korábban is írtam. Tegyünk pl. fakockát, vagy bármilyen más, általunk kedvelt, a rendszerünkben használt alátétet a PC-nk, laptopunk alá is. Meg fogja hálálni a digitális forrás (is).

Igen érdekes, tanulságos, és persze a kulináris élvezetekben is első osztályú volt a délután és az este, aminek konklúziója az lehetne, fára fel…

Megosztom:

Comments

16 comments

Leave a Reply

  • Hollik László

    Nem lettek megnevezve a tesztelt fakockák, anyaguk szerint.

  • Kováts L

    A fa ára lassan már a lakásfelújításnál is komoly nehézségeket okoz. Kb a duplája lett majd minden építőanyag, köztük sajnos a faáruk árai is. Amúgy ha már rezonancia csökkentés és nagy szílárdság, nálam a balzafa a nyerő. Ezt én is kipróbáltam, és a lemezjátszó állványoknál fogalom ez a fa. A Torlite állvány is ilyenből van. A Balzafa pedig létezik, kapható ma is még, legalábbis akár a PRAKTIKER áruházakban, mint modellezéshez is itt is árulják. Az ilyen modellező lapok kisebb méretűek, és a legdrágább faárúk egyike a világon. Vajon például a szerszámnyélnél használt farúdat, ha ezt feldarabolnánk, és alátét lapokat készítenénk a készülékek alá, ez is milyen lenne? Rezgést is képes elnyelni szerintem, mert még igen rugalmas is ez a fa fajta. Úgy hiszem körisfa, és talán az akác, amiket erre a célra szerszámnak is ma felhasználnak. De a kalapács és az ásónyél is más-más fafajta lehet. A hifisták leleményesek, és amit lehet ki is próbálnak. És aki ennél is tovább fejleszt, az a mai legkorszerűbb festékeket is lehet kipróbálja. Mert a fémek és fák festése is az ilyen esetekben, néha komoly hangzásjavulást is eredményezhetnek. De itt már ez tervezés, és a költség ár-érték aránya is, nehézzé teszi az ilyen próbálkozásokat, hogy megéri e mi nekünk ennyit kisérletezni?

  • Long

    A meghallgatás előtt, alatt nem is lett volna jó, ha tudjuk.
    Ez a “titoktartás” olyannyira jól sikerült, hogy meg kell várni, amíg az asztalos a sorszámaink alapján megállapítja, hogy melyik sorszámú kocka miből készült.

  • Long

    Nagyon jó ötletek.
    A balzafa egy univerzális anyag. Sajnos, hangsugárzóállvány méretben már sokba kerül, de alátétként, kisebb kockák formájában sok helyen beválik.
    A festékekkel, lazúrokkal nem egyszerű az “élet”. Például a Vibracsi korongok hangját egyértelműen rontják, a Tontrager állványoknak pedig alapvető részét képezik. Tehát lehet egyaránt jó és rossz, csak meg kell(ene) találni az adott célra, adott fafajtához a legjobbat. Ez már túllép a diy lehetőségein.

  • konzumpro

    Fogadjunk hogy nyírfa.

  • Long

    Long – Audioblog
    Megérkezett az asztalostól a legjobbnak hallott fa (fakocka) neve.
    Abachi.

  • konzumpro

    Ez lett volna a második tippem. Szerencsére könnyű hozzájutni, szauna fa, már csak egy jó formát kéne kitalálni, ami könnyen kialakítható és még jól is szól rajta a hangfal.

  • Long

    A Yamamoto “korongos tüskéje” elég jó megoldásnak tűnik, de nem biztos, hogy egyszerű legyártani.

  • konzumpro

    Nem lenne rossz egy TonTräger ilyen anyagból.

  • Long

    Eljössz, megméred, elkészíted. : )

  • konzumpro

    Az már lopás lenne. 🙂

  • Long

    Úgy vélem, egy darabot elkészíteni saját használatra, semmiféle erkölcsi problémát nem vet fel.
    A gond ott kezdődik, amikor termék lesz a lemásolt állványból – vagy bármiből. Ennek tipikus példája az USA Audio által egy az egyben lemásolt Townshend légpárnás állvány, amit “The Rack” néven, saját termékként árultak.

  • Kováts László

    Nálam a kövek is, a legtöbb ilyen márvány hulladék, amit a sírkővesek sittként elszállíttatnak, mert már kicsi és eladhatatlan, és lehet ha szerencsénk van adnak néhányat az embernek. Én ilyen köveket is elhelyeztem kisebb nehezéknek stb a készülékekre, az elektroszmogos pontokhoz, és ezzel is lehet javítani a hangzáson.Amúgy ez már a levegő ionizációja is, és esetleg a sólámpa is csinálhat még valamit hasonlóan. A legnagyobb dilemma az, mennyire mutat jól egy egy eszköz, ha veszünk valamit a helyiségbe, új lámpát bútort is, ezek is mennyit változtathatnak a hangképen? A műszálas termékek, a szekrény ajtó mágnesek is, már ha ott vannak rontanak a hangképen. Így mi azt szeretnénk, legyen hangulatos szép is ahol lakunk és élünk, és e mellett még jó is legyen a hangkép. Eszembe jut Darvas László gondolata Sólymos amikor elköltözött anno új helyre, az audio rendszere lehet azt mondani pocsékul szólt. Elkezdtek a PWB szerekkel varázsolni, és utána elismerően szólt a rendszer már ő nála is. Rengeteg oka lehet az egésznek, miért rossz a hangkép, és az este az, amikor valamiért sokkal jobban szól minden. Talán tényleg az Elmű hálózat ilyenkor már kevésbé van leterhelve, esetleg a Nap intenzítása nappal megváltoztatja sokkal erősebben időnként a helyiségben is a pozítív ionok számát, ezt növeli meg a levegőben, így szárítja is a környezetet, és így mi is ezt megérezzük. Soha nincs állandó napokra gondolva mindig “jól kialakult” levegő a helyiségben, és ezért néha jobban is megváltozhat a hangminőség is. A zenészek is, a fúvolások is, egészen különleges egyedi hangolásokat végeznek el a hangszereiken is, mert a levegő minősége itt jön ki talán a legjobban náluk ez a hatás. Egy egész tárház van nekik, ilyen síp résznél illeszthető lapokból és próbálják kihozni a legjobb hangzást ők is a hangszereikből. Talán mielőtt kisérletezünk az ablakok kinyítása kötelező lehetne, és a szoba akusztikája is, így már még jobb lesz az ilyen tesztekhez. De élő koncerteknél is, színházakban ott kell igazán megküzdeni azért, hogy minden a lehető legjobb legyen. Mert az egy dolog, hogy akusztika, és mégis ez egész mástól is lehet még.

  • Hollik László

    Érdekes ez a napsütéses téma, érdemes lenne körüljárni, ugyanis én is azt tapasztaltam, hogy napsütéses időben “romlik” a hang, vagy a mi zene hallgatási-befogadási kedvünk romlik?

  • Kováts László

    Lehet az is még, a természettudomány alkalmazásai a legmegfelelőbbek a hangminőség megoldására. Már említettem régebben azt is, a hangtálakkal is lehet a teret megtisztítani. Erről még anno Kányási István tett említést, hogy ő ezeket is alkalmazza. Valójában ez is a levegő feltöltöttségét tudhatja úgy kezelni, hogy a frekvencia hullámok még szabadabban áramolhassanak, és valahogy csökkenti a káros energiákat, talán kiüti, gondolva a kövek űritésére is, ha a káros energiákat szeretnénk itt is hasonlóan kiiktatni. Ezt fizikai mérésekkel még a legjobb szakemberek is nehezen tudnák megválaszolni. Ha összegzük azt, mit tudunk a Föld különböző méréseiről, Gauss, Schumann és ki tudja még mi minden hat a környezetre, a helyiségben is milyen anyagok vannak a falak is beton, vagy más Ytong, stb, itt is nehéz ugyanolyan feltételeket teremteni, sőt lehetetlen is. Feltették anno a REGA 3 lemezjátszót spéci fali állványra, de mivel volt odarögzitve, és hová milyen falba? Több könyv ilyen hasonló témája kellene ahhoz, megértsük ezt, hogy mi majd minden apró részletet kiismerjünk a zenénél, tudjuk jól azt is, mit és hová kellene tenni is. Darvas László anno végig küzködte becsülettel az egészet, és gondoljunk arra a Hifi Mozaik 8-as számában még a növényeket is, valahogy rézdróttal próbálta polarizálni kezelni. Még ezt is lehetett észlelni, így a tökéletes hangminőséghez szerintem a kulcs lehet a természetes közeg, de a kövekkel, amik a hallás kövei is. Valahogy a levegőt úgy tudja néhány ilyen kő megfelelő szintre leionizálni, hogy az érzékszervünk is ezt képes pozitívan észlelni. A természetes környezetben a szabadban a légköri ionizáció már ismert. Ezt kellene nekünk hasonlóan létrehozni a szobában, és a köveknek ezt a sugárzását, legyen ez valamilyen apró energiaszám mondjuk a terc, ha mi ezt képesek vagyunk hasonlóan megteremteni otthonunkban is, ezzel a hangzás javulni fog, és eléggé drasztikusan. Ez a mérési adat az orgonnál már létezik, és egy külön szakma is, mint természettudomány.
    Amit már elhelyeztünk eddig, a különböző alátéteket, ez nem fog felesleges lenni, sőt ezt lehet még jobban feljavítani a kövekkel, még ha másutt vannak is a konnektoroknál stb a kövek. Ma már más lett a hangzás. A Dire Straits a Romeo és Juliánál az elején, igen halkan számol is az énekes. De klasszikusnál is azt hittem a hangfal elromlott, mivel igen pici zörej volt a Carmennél a szünetnél az 5 ös tétel után, és ez a kották lapozása, székzörejek is, ahogy a zenészek a kották új oldalát lapozzák fel ezt okozták, amit ma szépen lehet hallani. Eddig ez más volt valamilyen alig hallható elszineződés, és ma meg valahogy elkezdett holografikus a hangkép lenni, és a jó öreg HB1 II változata, és van még a III is, a hangfalkábel pedig ATR Amadeus Blue Pioneer PD-S 707 cd játszó, Van Den Hul D 300, és egy szimpla Yamaha AX-590 el képes már erre is! Ez az audiophile kategória közepének az alja talán, vagy inkább az alapfok, és mégis jelentősen javult a panel lakásban a hangzás, ami vasbeton. Igaz az egész, állványokon vannak, a hangfalé pedig már eredeti SP1, az alul már magnéziumos.Talán Darvas László is a HB-et e miatt szerette annyira, és neki a legfontosabb láncszem a saját rendszerénél a hangfal volt. És az erősítőről is emlékszünk a Pioneer A400-as is képes volt egy igen komoly hangfalat kiszolgálni. A Yamaha pedig jóval szerényebb hasonlóan normál esetben, ma pedig nekem jelenleg ez elég, mert a leírtak alig képesek ezt az érzést átadni. Nálam ez a kisérletezés a kövek és a természetes közeg megteremtése. Vajon aki megcsinálta a lakását a fengshui szerint is az mennyire lehet elégedett a hangminőséggel? Erre mondják azt ma új szelek fújnak, és a jövő fejlesztései erről is fognak szólni, lásd a Shakti stonest is, ami már egy orgon termék, és igen hatások sokaknál. De a Penna Poors is, amit képesek a Linnekkel stb csinálni a különböző ezotériás termékeikkel, ez is nem a fizikai könyvekben vannak ma leírva. Csak meg kell találni a természetben azt, amiről úgy érezzük képesek valamit a környezetünkben is tenni a hangminőséggel. Ametiszt, Rózsakvarc, Karneol, Apatit, Holdkő, Opál, Ónix,Vörös jaspis, Jade, és ezek a legjobbak, és a többit is még elég jól meg lehet a hanghatásukat hallani. Kb 200 féle kő van csak az egyszerűbbekből, és az anyagszerkezetűk is elég különbözőek. A trigonális kövektől kezdve, sok más fajtájú is létezik még. A gyógyító kövek sokszínűsége inkább a természetes energia kövei a jó szó erre, a Nap által feltöltve jótékony energiát ad át mindegyik kő a környezetnek, más és más igen apró tercben mérhető hullámmal adja ezt le. Amihez pedig úgye hasonló a rezonancia is, és a mágnesesség, és ezt hívják ma orgonnak, vagy éteri energiáknak amit a kövek is sugároznak. A Wifi és a mobilok is képesek a hangzást aktív bekapcsolt állapotban elrontani, és Darvas László ezt már említette anno az utóbbit is, igaz, mint vezetékes telefon hálózatot. Vagyis a különböző frekvencia hullámok a környezetben akkor is ott vannak, ha nem is halljuk, mert magasabb a rezgésszámuk, vagy esetleg mégis zavarhatja a természetes környezetet és akár a hallást is, mert elszínezi a hangképet? És a légkörre gondolva a szabadban az éghajlatban erre nem hatna?

  • Kováts László

    Nem tudjuk azt se, hogy mondjuk a légkörben a mikrorganizmusok is miként képesek létezni. Ma már van olyan ismeret erről is, hogy az ilyen kutatás mire jutott, és hol tart. Mi köze van az egésznek az audiophile ismeretekhez? A kövek ha értenénk ezeknek a hatásait is, és tudnánk azt is mi mit észlelünk, lehet nem is gondolnánk arra, amit a tudományok néhány szaka ma is kutatnak. Én sem értem az egészet, de aki ismeri a dns-ek, és a többi ilyen új felfedezéseket, lehet komoly összefüggést találnak itt is, mert főleg a hallásunk megváltozásával, gondolva arra, most ma jól szól a zene, de elöző napon valahogy másképpen volt a hanghatás ez miért történik meg alap esetben? A kövek nagyjából tudjuk azt, ionizálják a környezetet, és valami mást is tesznek, mert a fizikai, kémiai hatások is lehetségesek még, ami itt nagyrészt a rezonancia lényegileg, és az akusztikai változások is azok. Persze más anyag is fa stb képes hasonlókra, nem is kell ezt túl bonyolítani, minden ami a helyiségben van az csinál valamit a zenével. De ez milyen más módszerrel lehetne még érthetőbb, tudjuk e azt. valóban miért szól a zene rosszul egyes esetekben, ha a készülékeink akár igen nívósak is? A neheze most jön csak igazán, hogy megértsük, ez már más kisérlet lehetne, ezt a rudományt sokan kutathatják, ez pedig a kvantum amit én se ismerek, de valami köze kell legyen hozzá. A negyedik dimenzió amit anno boszorkány konyhának nevezett Darvas László a HFM-ben, ez sok olvasót megrémisztett anno. Én is azt gondoltam egyszerű az egész, veszek egy tesztgyőztes best buy hangfalat, hozzá, egy jó lemezjátszót stb mc tűvel, és máris minden szép és jó. Az élet nem ez, mert nem lehet még a nekünk elég drága rendszerrel is tökéletes hangképet alkotni. Azt hiszem a legújabb kutatásokban, és ez a természet tudomány és a kvantrum ismeretekben lesz érthetőbb. A hallás rezonancia, és az egész univerzum, minden képes valamilyen hasonlóra, legyen az élő, vagy élettelen.

    Azt amit mostanában prof Garjajevről a betiltott ismeretekről feltettek a netre a covid vírussal kapcsolatban, ez valahogy igazolhatja azt is, miként mükődik a rezonancia az egész Földön, és gondolom hasonló lehet az univerzumban is az elv.
    Hat ránk minden, tehetünk mi bármit, a készülékeknek igen komoly kíhívásoknak kellene megfelelnie, hogy a zene tökéletes legyen. A mikrobiológia is, ami itt már a kvantum tudományra gondol prof Garjajevnél, ez már a képzeletünkön is túlmutathat, és talán ehhez hasonlóan kellene mégis megtalálni a legújabb fizikai elméleteket, ami a legújabb kvantum tudomány is. A hallásunk is miket képes észlelni a környezeti hatásokra gondolva, mit tudhatnánk még erről is ehhez hasonlóan meg? Mi behangoljuk a rendszert, és prof Garjajev mit tesz valójában az élő sejtekkel, amiből valahogy valamilyen új rezonancia is lesz, a vírusok és a baktériumok ellen? És a kőzetek is miként rezonálnak, és minden ami körbe vesz minket, ezek is mikre képesek? Nehéz megfogalmazni, de sok hasonlóság van prof Garjajev elméletében, és lehet,hogy mi ezt ma még misztikumnak érezzük.Ennyire bonyolult az egész, sok tudományt érinthet a zenei témakör. Hasonlóan a jövőben mindenre gondolni kellene, még arra is,
    mit teszünk mi az ember a környezettel is.Igaz ez már nem ide tartozik, és túlságosan magasan van az a bizonyos léc mi nekünk,és eléggé ismeretlen ez a új elmélet még amit prof Garjajev felfedezett, akár csak a köves téma is nekünk ez is misztikum. De egyes új eszközök wifi stb, ezt észleljük mi is, rontanak a hangképen.

EnglishFrançaisDeutschMagyar