Mostantól színes tintákról álmodom – színes tuning

(Ez a poszt a korábbi, „Nagy kékség” színes tuning posztok folytatása, így megértéséhez érdemes az olvasást azokkal kezdeni.)

Kosztolányi Dezső 1910-ben írott költeményének már legelső sora is igencsak ütősre és lényegre törőre sikeredett: „Legszebb a sárga”. Mielőtt jobban belemerülnék a „sárgába” – mert ez a poszt arról (is) fog szólni -, feltétlenül meg kell jegyeznem, Kosztolányi valamit nagyon tudhatott a hifisták számára fontos színekről! A „Nagy kékség” posztok főszereplőjét, a megfelelő kék színt is gyönyörű sorokba szedte színes tintákról álmodó versében: „…és kék is, de halvány, akár a színes kapuablak árnya augusztusi délkor a kapualján…”.

A kulturális bevezető után, bele is vágok a közepébe – a korábban megírt kék szín és a hozzá kötődő jelenségek csak a felszín, egy út kezdete, ami ki tudja hová vezet. A „jó” kékkel való kísérletek során történt néhány hasznos és nagyon fontos kiegészítő észrevétel, amelyekről nem szabad megfelejtkeznünk:

• A mintaként megjelölt kék színtől való kisebb eltérések is meghallhatóak már néhány, a megfelelő helyekre tett gyöngyszemek esetén is. Olyan kék színek, melyek különbségét önállóan nézve nem vesszük észre (csak egymás mellé téve), a „hangjuk” alapján jól megkülönböztethetőek.
• A sok gyöngy (sok ugyanolyan szín) ugyanazon helyen hatásosabb, mint a két szem egy apró fára téve.
• A kék gyöngyök zacskóban, üvegben is hatásosak a megfelelő helyekre téve, de a „sünis” változatoké, vagyis a valamilyen alapzatra rögzített gombostűkre felfűzött térbeli alakzatok hatása némileg erősebb, de a leghatásosabb megoldás az, ha a tér minden irányába kiterjedő csillagszerű alakzatot készítünk.
• A kék gyöngyök számának növelése erősíti a hatást, de csak egy bizonyos szintig. Ez rendkívül fontos észrevétel! A túl sok ugyanolyan szín egy bizonyos mennyiség után csökkenti, sőt átbillentheti negatívba is a hatást. Pl. egyetlen 1 dekás zacskó egy adott helyen pozitívabb változást okoz, mint egy félkilós ugyanazon a helyen. Az, hogy hol billen át a hatás, függ a helytől, valamint a szobától és annak berendezésétől, színeitől(?). A CD-futóművemen (azaz benne a készülékdobozban) a 7. zacskónyi kék gyöngy a fordulópont.

…és még csak most kezdek a legérdekesebb tapasztalatokról írni.

Valójában kétféle „jó” kék színtartomány létezik, melyekkel rendszerünk hangját javíthatjuk. Az egyik, a már korábban kielemzett világoskék, aminek van egy negatív tulajdonsága, csak a hangszórók vonala mögötti térrészen „működik” mindenkinél(?) pozitívan, a másik pedig a túlsó véglet, az egészen sötétkék, ami a hangszóró vonala előtt és mögött egyaránt pozitív változást okozhat. Mielőtt még rohannátok a sötétkék gyöngyökért, mindenki nyugodjon meg, vegyetek egy mély levegőt, mert most jön a lényeg!

Nagyon úgy tűnik, hogy valójában színpárokról van szó, melyek önállóan is hatásosak, de azokat együtt használva – nagyon félve írom le, pedig sokféle rendszeren, sokféle szobában, sokan megtapasztaltuk – akusztikainak(?) tűnő problémákat is képesek orvosolni! Csörgővisszhangok, frekvencialyukak, kiemelések csökkenése, megszűnése; féloldalas elhelyezésből adódó térproblémák javítása…

A színpárok egyik eleme a kék, a másik pedig Kosztolányi versének első sora, vagyis a sárga. A „Nagy kékségben” szereplő világoskék szín párja a citromsárga, az újonnan „felfedezett” sötétkéké pedig a narancssárga. Van benne logika, de az okot, a hatásmechanizmust változatlanul nem értem (nem értjük), ráadásul a citrom- és narancssárga színek önállóan is működnek. A citromsárga egyrészt bővíti a légteret, másrészt növeli a hangszerek testességét, kisimítja a felső frekvenciasávot. Egy többször elhangzott mondat, miután elcsomagoltam „tuning eszközeimet” egy-egy „színes” összejövetel után: „…legalább a sárgákat hagyjam a helyükön, amivel a basszust csináltam!”

A citromsárga színnel való kísérletekhez a gyöngyökön kívül a Jáva építő sárga összekötőelemeit, valamint 2-3 centiméteresre feldarabolt sárga gyorskötözőt használhatunk. Érdemes ezekből a világoskék gyöngyök mellé tenni egy-egy darabot, ha pedig gyöngyös zacskókat, vagy üvegfiolákat használ valaki, akkor azok tetejére tegyetek egy-egy darabot.

A citromsárga szín leghatásosabb helye (az eddigi tapasztalatok alapján) azonban a CD-/DVD-/BD-futóművek teteje, közvetlenül a forgó korongok felett. 5-7 db sárga elem elhelyezése az adott helyen akár DAC-cserével felérő hangminőség javulást eredményezhet – nem saját véleményem, ráadásul nem is csak egy emberé!

A narancssárga szín önálló használata melegebb, dúsabb hangszínt eredményez (én narancssárga fakockákat és dekorport használok). Egyetlen apró narancssárga fakocka a hangsugárzó tetejének hátsó részén elhelyezve igencsak meglepő eredményt hoz(hat) – többen jelezték már, hogy a próba után, ahogy kitettem a lakásukból a lábamat, azonnal elrohantak narancssárga fakockát, dekorport, vagy akváriumi díszkavicsot beszerezni…

Ha valaki nagyon gyorsan szeretné „letudni” a színes tuning hatásának megtapasztalását, akkor a javaslatom a következő, igazi „kandikamerás” kísérlet:

Rakjatok egymásra 1 db sötétkék és 1 db narancssárga fakockát és egy-egy ilyen párost tegyetek le a hangsugárzók, vagy azok állványa elé a földre, majd rövid zenehallgatás után tegyetek egy-egy párost a hangsugárzók mögé is. Ha a hátsó páros elhelyezése is javulást eredményez, akkor hasonlítsátok össze a hangképet a kockapárosok nélkül és a mindössze 4 db kockapárossal a földön…

A kísérletek és a múltban való kutakodás eredményeként az eddigieken kívül eljutottunk egy olyan színhez (színpárhoz) is, ami úgy tűnik, überel minden korábbit, azokkal kiegészítve pedig valami egészen különleges hatású. Ez a szín egyenlőre maradjon az én titkom (mi titkunk), bár aki tud a sorok között olvasni, megtapasztalja a színek hatását, szeret kísérletezni, gondolkodni előbb-utóbb maga is rátalál. A citromsárga-világoskék, narancssárga-sötétkék és az említett színből kiépített „színrendszer” ártól függetlenül képes igazán komoly javulást eredményezni bármely hangrendszeren. Akik eddig meghallgatták, egyhangúlag nem pusztán jobbnak nevezték az eredményt, hanem kifejezetten magasabb szintű zenehallgatási élményként jellemezték a kapott hangot.

A „színes” témakör lezárásaként pedig egy rövidke történet, amin érdemes (lenne) mindenkinek elgondolkodni:

Megrendeltem egy pár egyutas és csak Japánban forgalmazott JVC hangdobozt – az okokról korábban már beszámoltam, a blogon, valamint a Facebook-on, az eredményről pedig be fogok, ha végre megérkeznek a hangsugárzók. A konkrét JVC hangsugárzók leírásában van egy igencsak meglepő gondolat, olyan gyári, „színes” tuning, melyhez a JVC a nevét adja (nem én, nem mi, „megtévesztett és önámító színbolondok”): „…A hangsugárzó tervezése / meghallgatásai során azt tapasztaltuk, hogy a hangdoboz hangja zeneibb, ha a hangszóró-csatlakozó terminált rögzítő csavarok színe nem fekete, hanem ezüst…”
Az már csak hab azon a bizonyos tortán, hogy a JVC-hangdoboz tervezői azt is megemlítik, hogy a négy darab, hangszóróterminált rögzítő csavar közül az egyik alapanyaga más, mint a többi háromé, mert úgy jobb a hangdoboz hangja…

A különböző színek hangra gyakorolt időnként igencsak erőteljes hatására folyamatosan újra és újra „rálelnek” a Föld különböző részein különböző rendszereket hallgató és különböző információkkal, tapasztalatokkal rendelkező zenehallgatók (hifisták). Sajnos ezen megtapasztalások, megtalált „jó” színek, „jó” helyek, „jó” alkalmazások nem összegződnek, nem találkoznak egymással, aminek sokféle oka lehet. Aki egyszer is vette a fáradtságot és kipróbált néhány (legalább 1) konkrét „színes” javaslatot, soha többet nem fog a hatásban kételkedni, és a hallottak talán még további kutatásra, kutakodásra is ráveszik. Sok-sok ember megtapasztalásából, összeadott tudásából egyszer talán valamilyen részletes „színtérkép” is létrejöhetne, aminek segítségével – és persze a többi, szintén mindenféle személyes megtapasztalás nélkül „megköpködött” filléres tuning javaslattal együtt – akár egészen olcsó rendszereken is sokkal magasabb szintű zenehallgatási élményhez juthatnánk.

Sajnos, a hifista társadalom erre – színes tuning -még nem érett meg, sőt, soha nem is fog megérni, aminek egyik oka az időnként megdöbbentően nagy emberi butaság, a másik pedig a különböző fórumokon igencsak jelenlévő üzleti érdek(ek)…