Napi megvilágosodás 18 / 2 – Csak két kábeldarab…

English language can be selected in upper left corner (British flag). A történet sok-sok évvel ezelőtt indult. Darvas László (HiFi Magazin) minden látogatóját azzal szórakoztatta, hogy egy méretes MDF-tömböt tologatott a zeneszoba padlóján, aminek hatására megváltozott a hangkép, sőt, voltak olyan helyek, ahova áttolva a tömböt, a változás drasztikus volt. Ugyanezen bemutatót megtartotta a szomszédos szobában is – vagyis, mi a zeneszobában hallgatva a zenét (a rendszert) érzékeltük, hogy annak hangtónusa, dinamikája változik. A változást mindössze az idézte elő, hogy a szomszéd szobában hova kerül a mintegy 30 kilós MDF-tömb.

Amikor néhány hete megláttam, hogy Attila barátom letett egy kb. kétkilós kislámpát a hangrendszere mögé a padlóra, eszembe jutott az évekkel korábbi MDF-es történet. Mivel a lámpa helye adott volt, célszerűségből került oda, javasoltam, hogy próbáljon ki néhány alátétet, elcsatolást a lámpa és a padló között.

Attila maximális precizitással és türelemmel járta végig a problémakört, és arra az eredményre jutott, hogy az apró állólámpa különböző elcsatolásával bele lehet nyúlni a hangkép tónusába, dinamikájába, terébe, hangszerek elhelyezkedésébe. Lehet javítani, lehet rontani.

A tapasztalatok, a meghallgatások alapján eljutott egy olyan helyzetig, alátámasztás-rendszerig, ami nála a legjobb hangképet eredményezi. Tényleg nagy a hangzás-különbség a földön álló, és az alátámasztott lámpa között. Amikor idáig jutott, elárultam neki (is), hogy nálam a méretes számítógépem alá került Vibracsi alátét – és nem azért, mert arról hallgatom a zenét.

Természetesen nincs ebben semmiféle misztikum.

Az MDF-tömb, a kislámpa, a számítógépem és minden egyéb, a földön lévő tárgy beleszól a padló rezgéseibe. Amennyiben kőpadló, padlószőnyeg, netalán döngölt padló az alapzat, a hatás valószínűleg nem jelentkezik, vagy kicsi. Azonban parketta, szalagparketta esetén akár jelentős is lehet.

Érdemes elmenni Attilához „lámpát hallgatni”, vagy még inkább, otthon tenni egy kísérletet bármivel, ami a hangrendszer környezetében a padlón áll. Ez lehet akár egy padlón álló növény cserepe is. Tettünk próbát, pl. földre letett, nem használt lemezjátszóval is, ami konklúzióként véglegesen kikerült a zeneszobából – mert pusztán azzal, hogy a padlón hevert, akár pénzben is kifejezhető hangminőség-romlást eredményezett.

Azonban, ez csak a felszín, az érdeklődést felkeltő bevezetés.

Sokan tapasztalják, hogy a különböző hangtechnikai vezetékek (tápkábelek, hangszóró-kábelek, stb.) alátámasztása hatással van a hangképre, valamint sokan csak mosolyognak rajta – az utóbbiak még sohasem próbálták, de majd egyszer…

Attila barátom a legutóbbi látogatásom során – több fül többet hall alapon – bevont egy érdekes kísérletbe. Jeleztem neki, hogy maradjunk többé-kevésbé objektívek ezért első „körökben” ne tudjam, hogy valójában mit is csinál.

Ezután meghallgattunk három állapotot, aminek háromféle hangja volt. Olyannyira különböző, hogy el tudtam dönteni, hogy nekem melyik tetszik legjobban – annál maradtunk, legalábbis, első körben.

Attila nem csinált mást, mint kettő darab kisebb, kettő darab nagyobb, illetve, egy kicsi egy nagy bükkfakockát elhelyezett a router egyenáramú tápvezetéke alatt.

Ezután immár nyílt lapokkal „játszva” próbáltunk ki mindenfélét (nem részletezem), és jutottunk el egy olyan állapothoz, ami mindkettőnknek a legjobban tetszett.

A következő menet egy tápkábel legjobb hangú(?) alátámasztásának megkeresése volt, amihez barátomnak be kellett mászni a rendszere mögé, ezért nem láthattam, hogy valójában mit is csinál.

Kipróbáltunk néhány fafajtát, és bizony, a hatásukra megváltozott a hangkép. Amikor mindketten elégedettek voltunk, akkor Attila azt kérte, hogy próbáljunk ki még valamit.

Bemászott az állvány mögé, matatott, majd elindította a zenét. A hangkép számomra felkeményedett, agresszívebbé vált. Az előző alátámasztás jobban tetszett, ezért mondtam Attilának, hogy tegye vissza az előző fafajtát. Bemászott, visszatette, megkaptam a nekem tetsző hangképet.

Ezután kipróbáltunk még egy fafajtát – engedtem az erőszaknak -, ezért Attila bemászott, cserélt, elindította a zenét, én meg szomorúan konstatáltam, hogy megint felkeményedett a kapott hang. Attila mosolyogva visszamászott, visszatette az előző fafajtát, én meg örültem a nekem tetsző hangképnek.

Valójában, NEM TÖRTÉNT FACSERE – én meg mégis mást hallottam. Mielőtt még indulna a mantra, hogy önpszichózis, gyorsan leírom, hogy facsere ugyan nem történt, de ugyanazt a fakockát a kábel alatt a nekem tetsző helyzetből elhúzta 20 centit a kábel vége felé, majd alaphelyzet, és ezután a kábel eleje irányában tolta kb 20 centit.

Igen, tisztán hallható volt, hogy az adott vezeték alatt hol van az alátámasztás – és sajnos, végtelen a variációk száma.

Azonban, a lényeg csak most jön. Az a tápvezeték, melynek alátámasztásával barátom szórakoztatott, az említett kislámpáé volt, ami állandó jelleggel be van dugva a hálózatba. Tapasztalni vágyóknak Attila örömmel megmutatja a tologatást.

Norbi (NCS hangsugárzók) barátunkat is kíváncsivá tette a jelenség, ezért barátnőjével, Katával együtt (akit minden találkozón örömmel látunk) alávetették magukat egy alátámasztós, tologatós tesztnek. Természetesen hallották a hatást, hallották a változást, mint ahogy hallotta Attila összes látogatója, és hallaná mindenki, aki saját rendszerében is kipróbálná…

Ha gondolkodunk, és felidézzük a blogbejegyzés első felében taglaltakat, akkor még teljesen egyszerű, logikus magyarázatot is találhatunk. A kislámpa tápkábelének pár grammos súlya alá tett különböző fakocka hatással van a padló rezgéseire, az akusztikára és ezzel a hangra. Tessék kérem megnyugodni, hiszen, egyszerű, mint a faék…

Megnyugodtunk – és ekkor Norbi felvetette, hogy mi lenne, ha ki lenne húzva a kislámpa tápkábele a lakás tápellátásról, ami a hangrendszerhez kiépített ösvénytől független. Kihúzták, az eredmény pedig sokkal jobb lett, mint amit az adott kislámpa-vezeték bármilyen alátámasztásával elértek.

Gondolkodjunk…