English Electric 8 – mert kell egy jó audio switch

Audio, Bemutató

English language can be selected in upper left corner (British flag). Az audio switch eszköz (és kifejezés) mindössze néhány éve kezd elterjedni a köztudatban, és ha lassan is, de előbb-utóbb bekerül minden olyan hangrendszerbe, házimoziba, melyekben a lehető legjobb minőségben szeretnék reprodukálni a streaming szolgáltatók kínálta filmeket, zenéket.

Az audio switch olyan eszköz, ami a zenehallgatók „füle” és filmnézők „szeme” nélkül nem jöhetett volna létre, hiszen statikus állományok A-ból B-be juttatása esetén szinte bármilyen modem-router-switch készüléksor kiszolgálja az igényeket. Sőt, adott esetben, adott informatikai rendszerben / hálózaton elegendő lehet akár csak az egyikük használata. Eme rendszerekben mindössze két dolgot várnak el velük szemben – teljesítsék a gyártó által ígért sebességet, és működjenek megbízhatóan. Statikus állományok hálózati küldözgetése esetén nincs is másra szükség.

A zenehallgatók, filmnézők azonban nem statikus állományokat hallgatnak, néznek, hanem „folyamatos változást”, folyamatosan áramló és változó adathalmazt. Eme folytonos változás, folyamatos áramlás, valamint a hangrendszerek és a házimozik készülékei már felszínre hoznak több megoldandó problémát is, melyek jelentősen rontják a reprodukálható minőséget.

Az egyik, és könnyen érthető, elfogadható gondot az informatikai eszközökben, informatikai hálózatokon keletkező elektromos zajok okozzák, melyekre kifejezetten háklisak a hifisták, házimozisták által használt készülékek. A másik gond a digitális zaj, digitális torzítás, ami szintén mérhető jelenség, és ami minél kisebb, annál jobb – vagyis annál több örömöt okoz a zene és a film.

Már ez a két „gond” is nehezen érthető bizonyos informatikusi körökben, de a zenehallgatók, filmnézők legnagyobb ellensége, az időzítés pontatlansága már végkép értelmezhetetlen gond a számukra. Értelmezhetetlen, mert kizárólag statikus állományokban tudnak gondolkodni, értelmezhetetlen, mert szerintük az 10010110 ugyanaz, mint az 1      0 0   1  0     1 1      0, és ugyanaz, mint az eeeeegynulllllllllnuuuulegyyyeeeggggynullll.

Amíg egy bankkivonat, vagy éppen egy banki tranzakció megy A-ból B-be, addig a bitcsomagok időcsúszása, a bitcsomagokban való bitek „össze-vissza” ritmusa senkit sem érdekel, mert az érkezési oldalon előbb-utóbb összeáll a küldött állomány, és a képernyőn megjelenik pl. az adott bankszámla aktuális egyenlege.

Azonban zenék és filmek, tehát nem statikus állományok esetén a csomagok és a csomagokban lévő bitek egyre pontosabb időzítése egyre jobb hang- és képminőséget eredményez. Ezt bárki hallhatja, láthatja, ha veszi a fáradtságot és tesz egy próbát.

A próba pedig nagyon egyszerű. Válasszatok ki bármely streamer szolgáltatónál egy zeneszámot. Az adott zeneszámot töltsétek le, majd másoljátok ki egy pendrive-ra. Tehát, lesz egy adathordozó, melyen bithelyesen ugyanaz az állomány lesz, mint a szolgáltató wincseszterén, azonban a hangminőség nem lesz ugyanaz. A pendrive-ról reprodukált zene sokkal jobb minőségben játszható le ugyanazon rendszeren, ugyanabba a streamer-be bedugva, mint az adott streamer-en keresztül a szolgáltatótól elindítva. Ezen, legalábbis érdemes elgondolkodni.

Ilyen és hasonló jelenségek, valamint az, hogy a zenehallgatók azt tapasztalták (hallották), hogy a különböző routerek, különböző switchek használata eltérő hangminőséget eredményez(het), sokakat nem csak elgondolkodtatott, hanem szerencsére mérésekre, újratervezésekre késztetett.

Eme tapasztalat-gondolkodás-mérés-tervezés folyamat eredményeként megszületett az audio switch termékcsoport.

A „csoporttagok” pontosságban, a digitális és elektromos zajok csökkentésének mértékében, netalán teljes megszüntetésében különböznek egymástól, ami hangminőségbeli és sajnos árbeli különbséget is jelent.

Magyarországon először itt, a Long blogon olvashattatok részletes beszámolót arról, hogy egy audio switch rendszerbe illesztése milyen hangi és képi változásokat eredményez, és most, négy év után ismét egy switch-et ajánlok figyelmetekbe.

English Electric 8 audio switch

audio switch

A cégnév az első világháború után létrejött brit cégcsoporttól származik, mely csoport gőzturbinákat, repülőket, sugárhajtóműveket éppúgy gyártott, mint számítógépeket. Volt időszak, amikor negyedmillió munkatársa volt a cégnek, majd jött a gazdasági hanyatlás, és a cégcsoport megszűnése.

A patinás cégnevet néhány évvel ezelőtt a Chord Company (magyar distributor Dream Audio) megvásárolta, és eme klasszikus brandnévvel hozta forgalomba audio és házimozis felhasználásra szánt switch-eit, Kétféle változatról van szó – 8 és 16 csatlakozós -, melyek közül a kisebbik az „English Electric 8Switch” költözött be ideiglenesen a rendszerembe, majd hosszas zenehallgatás és több film megnézése eredményeként végleges „lakótárs” lett.

Rögtön a beszámolóm elején ki kell emelnem, hogy döntésem oka nem a „hi-fi+ Award Winner”, „Hi-Fi Choice Recommended”, „ear Best Buy”, „HiFiCritic Best Buy”, „Stereo+ Product of the Year” címek kiérdemlése volt. Sőt, tulajdonképpen csak a hosszas együttélés, együttzenélés, együttfilmezés után kerestem rá, hogy mi is hever a készülékek között a polcon.

audio switch

A teszt, a meghallgatás valójában nem a saját rendszeremben kezdődött. Néhány hete egy barátomnál jártam, ahol a beszélgetés mellett sok-sok zenét is meghallgattunk. Forráskészülékként volt ott minden – lemezjátszó, orsós magnó, CD-játszó, valamint hálózati-lejátszó. A streamer egy English Electric 8 audio switch közbeiktatásával kapta a biteket, amely készüléket – a többivel együtt – közelebbről is megszemléltem, megtapogattam.

Láttam, hogy a streamer a switch 7. számú kimenetére volt kötve, ami közvetlenül a bemenet mellett foglal helyet. Mivel a korábban nálam járt switch-nél (és saját routereimnél) megtapasztaltam, hogy a bejárathoz közeli és attól távolabbi kimenetek között hang- és képminőségbeli különbség van – vagyis a legtávolabbi „kijáraton” távozó bitek jobb hangot, képet eredményeznek -, házigazdámnak javasoltam egy „átdugást”.

Eme apró, bárki által elvégezhető, mindössze pár másodpercet igénylő mozdulat eredménye barátom arcára őszinte mosolyt csalt, és az ethernet kábelt végleg a „legtávolabbi” kijáraton hagyta.

Azonban, fel kell hívnom figyelmeteket arra, hogy az un. „gamer-routerek” esetében, melyeknek van egy dedikált „gamer-portjuk”, más a helyzet – legalábbis azon „gamer-routerek” esetében melyeknél az „átdugós” próbát meg tudtam tenni. Ezeknél a „gamer-port” eredményezi a legjobb hangot, legjobb képminőséget, függetlenül attól, hogy az a bemenet melletti első kimenet, vagy a legutolsó.

audio switch

A kis kitérő és javaslat után, jöjjön a külcsín, amire különösen nagy hangsúlyt fektettek a Chord Company-nál, vagyis az English Electric-nél. A fekete, több rétegű, minőségi papírból készült csomagolódoboz egyetlen díszítőelemével, az ezüstfóliából prégelt logóval ékszert sejtet. Nem is nagyon tévedünk, ha a csomagolás alapján ékszerre gondolunk, mert a dobozban lévő audio switch a legömbölyített élű, matt fekete, apró, ám annál súlyosabb fémházával, az ezüstszínű, szintén súlyos fémből készült, gumigyűrűvel csillapított lábaival olyan, mint egy igazi pasi-ékszer. Egyszerűen szép, bár inkább azt a jelzőt kellene használni, hogy elegáns – mert tényleg az.

A merev, vastag anyagú alumíniumház és a lábak, valamint a panel és az ahhoz csatlakozó ethernet-bemenet és -kimenetek kiképzése mind-mind a rezgéscsillapítást szolgálják. Igen, a rezgéscsillapítást, mert bár az 1 és 0 érzéketlen rá, de az azokat időzítő kristályoszcillátor már igencsak háklis a legapróbb mechanikai rezgésekre is.

audio switch

A switchben lévő oszcillátor órajelének stabilitását nem csak a rezgések távoltartásával, hanem a hőmérséklet ingásának csökkentésével is segítik. Ha nem is beszélhetünk kimondottan „fűtött órajelről”, de „hőmérséklet-kompenzációról” igen.

Az órajel pontosságának megőrzése érdekében a tápegységet kétféle zajszűréssel is ellátták és stabilizálták, valamint betettek a dobozba egy nem részletezett összetételű anyagot, egy EMI-abszorbert, amely anyag mintegy magába szívja, hővé alakítja a digitális áramkörben keletkező zajokat. (A külső elektromágneses zajokat az alumíniumház tartja távol.) Mindenek eredményeként a switch órajelének pontossága 0,1 ppm.

A hálózat, melybe a switch nálam bekerült a következő módon épül(t) fel. Modem, ami optikai szálon kapja a Digi-től a biteket. Innen a jel ethernet kábelen keresztül jut el az 1, számú routerbe, ami a ház egyik felét látja el wifi jellel, és ebbe csatlakozik a hálózati lejátszó, a 2. számú routerünk 30 méter ethernet kábelen keresztül, valamint a számítógépem. Az 1. számú router wifi jelét fogadja a Chromecast készülékünk is, melyen keresztül a streaming szolgáltatóknál és a gyermekem szerverén lévő filmeket nézzük. A 2. router wifi jellel látja el a ház hátsó részét, valamint erre csatlakozik ethernet kábellel az emeleten lévő TV.

Az English Electric 8 audio switch az 1. routerbe lett bekötve. Utolsó portját megkapta a hálózati-lejátszóm, a köztes porokba pedig be lett dugva a 2. router és a számítógépem. Tehát a Chromecast szempontjából látszólag nem történt változás, a hálózati-lejátszó és az emeleti TV szempontjából igen.

Mindezt azért tartom fontosnak leírni, mert nem csak a rendszerbe iktatott switch utáni „szakaszon” történt minőség-változás, hanem a switch előtt lévő 1. routerünk jelét „használó” Chromecast esetében is. Tehát az órajel-pontosítás, a digitális zajok szűrése egyértelműen „visszafelé”, az 1. számú routerünkre, és ezáltal az arról adatot kapó készülékre is hat.

A switch bekötésénél máris szembesültem egy apró problémával, hogy a hozzá adott Chord, vagy a fiókomban lévő ugyanolyan hosszúságú AudioQuest Forest LAN-kábelt használjam.

Ez gyorsan eldőlt, mert a két kábel kétféle felfogást, kétféle hangzásképet képvisel. A Chord Company vezetéke a számomra kedves simább, emberibb hangzást preferálja, az AQ pedig ehhez képest izgágább, magamutogatóbb. A különbség olyan, vagy olyasmi, mint ami miatt néhány évvel ezelőtt kikötöttem a „sárga” ethernet kábelnél.

A switch-et végül bekötöttem a Chord kábellel és elhelyeztem egyik Vibracsi állványomon a router mellett. A meghallgatás, vagyis annak A-B része viszonylag könnyedén volt kivitelezhető, mert mindössze a switchből kellett kihúznom a hálózati-lejátszómba futó ethernet kábelt és azt be kellett dugni a routerembe az említett Chord helyébe.

audio switch

Bevallom őszintén, ezt nem sokszor tettem meg. Ennek egyik oka, hogy a folyamatos, egész napi háttér és „leülős” zenehallgatásnak köszönhetően a rendszer hangképe a „fülemben van”, másik oka pedig az, hogy a swich bekötése olyan mértékű változást hoz(ott), aminek érzékeléséhez, értékeléséhez nem igazán kell totojázni, tanakodni.

Mielőtt a konkrétumokra térnék, ismét hangsúlyozni szeretném, hogy beszámolóim olvasásakor mindig vegyétek figyelembe a „mihez képest elvet”. Egy meglévő és szeretett rendszer hangi változásait az abban szerzett élményeket írom le. A változások érzékeltetése nem azt jelenti, hogy az adott eszköz (mint jelen esetben a switch) nélkül ne lehetne zenét hallgatni, és az ne okozna örömöt. Azonban,mint mindig, mindenhez képest van jobb, vagy éppen rosszabb állapot.

Az English Electric 8 audio switch bekötésével a hang minden paramétere minden irányban kitágult. Nőtt a térmegjelenítés (széltében, hosszában, magasságában), nőtt az érzékelhető frekvenciasáv (felfelé, lefelé), nőtt a dinamika (erőteljesebben igaz ez a halk részekre).

A „csend” különösen érdekes változáson ment keresztül. Valahogy, mintha „mélyebbre” került volna, még csendesebbé vált volna, s azáltal, hogy a csend csendesebb lett, megjelentek korábban nem hallott térinformációk, hangfoszlányok. A switch-et kikötve a rendszerből, a csend hangosabbá(?) vált, eltűnt a légkör. Valahogy úgy képzeljétek el, mint hogy az egyik egy tökéletesen fekete, matt anyag, amin bármi meglátszódik, a másik pedig egy nagyon-nagyon sötét, ám mégiscsak szürke és kicsit fényes.

Úgy vélem, hogy oda-vissza kapcsolatban állnak, ezért itt említem, hogy felgyorsult a hangok megjelenítése, felgyorsult a „start-stop” állapot. Például a cintányéron való ütős-játék csak router használatával csúszik, kenődik, a switch bekötésével felgyorsul a dobverő mozgása, felgyorsul a „cin” megszólalása, majd tisztán hallani a lecsengést a következő megütés előtt. A dobverő megüti a hangszert, majd távozik – nem totojázik, azt nem simogatja, hanem üt, amely változás a dobok bőrén is jelentkezik.

A gyorsaság a hangok, a részletek szétválása vonósokon, fúvósokon, de akár énekhangon is érzékelhető. Azonban van egy nagyon fontos dolog, ami mégsem következik be, és ezért igazán jó a változás.

Az analitikusság, a felbontás megnövekedése, a részletek megjelenése gyakran a hallgathatóság, a zenei élvezet rovására megy. Ez azonban most nem így történik. Megjelennek részletek, megjelennek információk, de én, mint zenehallgató, nem leszek rákényszerítve arra, hogy minden szösszenetre külön felfigyeljek, hanem csak élvezem, hogy a sok-sok apróság miatt a nagy egész, vagyis a zene, a hangszerek, a zenészek és a hangfelvétel helyszíne valóságosabbá válik.

Az elmúlt időszakban egy érdekes fejlesztésnek lehetek részese, amelynek célja, hogy minél plasztikusabban, minél hihetőbben jeleníthessük meg zeneszobánkban a felvétel helyszínét. A meghallgatások, a próbák és a különböző változatok összehasonlításakor soha senki nem beszél arról, hogy a változás során mennyivel lett magasabb, vagy mélyebb a hang. Soha senki nem említi, hogy ütősebb lett a basszus, stb. A beszélgetések, hangelemzések során a jelenlétérzet, a zenészi játék, a zenészek elhelyezkedése, a hangszerek tónusa, az előadók tolmácsolta érzelem stb. kerül előtérbe.

Úgy vélem, hogy ez az audio switch is ebbe a „vonulatba” tartozik. Az általa okozott változást elsősorban hangi paraméterekkel jellemzem – mert elsődlegesen azt veszem / vettem észre -, de már ott van benne az a tudás, az a képesség, hogy az általa létrehozott változás érzelmesebb, emberibb, nagyobb jelenlétérzettel járó zenét eredményezzen. Van benne valami, ami miatt pillanatok alatt képes régi barátsággá alakítani az új kapcsolatot.

Mindazok, akik ugyanazon néhány albumuk ugyanazon perceit hallgatják a kihegyezett részleteket, a csak mikrofonok által érzékelt hangocskákat, rezdüléseket keresve, nem ebben a switchben fogják megtalálni a számukra legjobbat.

Ellenben azok, akiknek úgy fontosak a részletek, hogy azok egy valóságosabb, zeneibb, tovább hallgatható egésszé álljanak össze, nagyon kedves társra lelhetnek a Chord / English Electric switch-ében.

Azonban, most ugorjunk is át a képre, mert ez a switch is, és bármely másik is, ami belekerül a hálózati-lejátszásba, bizony hatással van a képminőségre is. Nem kell sokáig elmélkedni azon, hogy ha a bitek, bitcsomagok időzítésének pontossága hatással van a hangminőségre, akkor hatással van a képminőségre is. Ez logikus következtetés, ráadásul saját szemünkkel is láthatjuk.

Az Outlander sorozatot „minden napra egy mese” módon nézve, valamikor a negyedik évad elején került a switch a rendszerbe. Az évad előző esti és aznap esti részének megjelenítése között jól érzékelhető különbség volt, amit biztos, ami biztos alapon egy „átdugással”, vagyis inkább kihúzással ellenőriztem. Igen, jól érzékeltem a különbséget.

…és itt jön a gondom, mert nem teljesen értem a helyzetet, bár biztosan van rá logikus magyarázat. (Help)

A hálózati-lejátszóm – ami az English Electric switch-be van dugva – egyértelműen plasztikusabb, több részlettel, egyenletesebb mozgással jeleníti meg a filmként nézett koncerteket, operaelőadásokat. Tehát, egyértelmű előrelépést jelent a switch használata TV-kép esetén is.

Ugyanígy, az emeleti TV-n is életszerűbb, simább, egyenletesebb mozgásokat, több részletet tartalmazó képet eredményez a switch használata – bár, mint jeleztem az emeleti TV és a switch között van egy második router is, de a bitek „keresztülfutnak” rajta.

Azonban a házimozinkban lévő TV egy Chromecast-ból „táplálkozik”, amely forrás wifin csatlakozik az első routerünkhöz, s amely router a rendszerbe bekötött switch előtt van…

Úgy vélem, egyre érdekesebb dolog a „csak egyesek és nullák” világa, ami még nagyon sok meglepetést, ki nem használt lehetőségeket tartogat a zenehallgatók, filmnézők számára, s amely lehetőségek „kiaknázásában” nagyon komoly segítséget jelent(het) az English Electric 8Switch.

Megosztom:

Comments

23 comments

  • Gábor

    „Amíg egy bankkivonat, vagy éppen egy banki tranzakció megy A-ból B-be, addig a bitcsomagok időcsúszása, a bitcsomagokban való bitek „össze-vissza” ritmusa senkit sem érdekel, mert az érkezési oldalon előbb-utóbb összeáll a küldött állomány, és a képernyőn megjelenik pl. az adott bankszámla aktuális egyenlege. Azonban zenék és filmek, tehát nem statikus állományok esetén a csomagok és a csomagokban lévő bitek egyre pontosabb időzítése egyre jobb hang- és képminőséget eredményez.” Tehát az az állítás, hogy a vevő oldali PC memóriájában más adat áll össze, a switch-től függően, ha az IP forgalom tartalma zene, film, míg ha banki tranzakció, akkor nem változik a tartalom? Időzítés ugyanis nem létezik azon a ponton. Vagy jó a csomag, vagy rossz. Az ethernet csomag vétele és az abban lévő hanginformáció feldolgozása között nagyon sok idő telik el.

  • konzumpro

    Tehermentesíti a plusz switch a forrás wifit, minden csatlakoztatott wifi eszköz lassítja kicsit a wifi hálózatot.

  • konzumpro

    Ez már ilyen sorskérdés, hogy akkor szólal-e meg a beütés, amikor a szomszéd lehúzza a wc-t. Szinkronicitás az élettel, véletlen egybeesések. Nincsenek véletlenek.

    A Hungrál rezegtetőt viszont nem láttam jönni. Túl hirtelen lett jó mindenre is ez a ledekkel megvilágított menekülő útvonal tábla 128ezerért. A Stonehenge-hatást még elhittem, ott szentemberek jártak és járnak, ott gravitációja van az eseményeknek, de ahol nagyon sok a marketingszöveg és pár hónap alatt előugrik a bölcsek köve, háááát, bocsi, de szkeptikus vagyok.

  • Szalacsi Sándor

    Nagyon szép mese, így lefekvés előtt! 🙂

  • Long

    Szerencsére, az adattovábbítással, órajelekkel, digitális-zajok csökkentésével foglalkozó szakemberek egyre nagyobb része húzta már ki és húzzák ki egyre többen fejüket a homokból, és veled ellentétben, kinőve az „esti mesés” korszakból, zseniális switch-eket és hálózati kiegészítőket terveznek.

  • Gábor

    Két éve várom, hogy ezen „szakamberek” elmondják, hogy milyen alapon tervezik ezeket a „zseniális switch-eket és hálózati kiegészítőket”. Sajnos hiába. Azt értem, hogy van rá fizetőképes kereslet, végül is Orgon energiás Biotér Harmonizátort is el lehet adni. Tehát nem az az esti mese, amit itt leírsz? Tényleg azt hiszed, hogy ha zenét viszel át, azt a vételi oldal feldolgozza, mielőtt összeállna a teljes Ethernet csomag a hálózati csatoló memóriájába? Protocol stack-ről hallottál már? Persze a laposföldben is lehet hinni, és engem a hívők nem is zavarnak, csak a hittérítőkkel van bajom.

  • Long

    A jelszó: időzítés, időzítés, időzítés – neked pedig javaslom, hogy tanulni, tanulni, tanulni, tapasztalni, tapasztalni, tapasztalni.

    – Javaslom, hogy keresgélj egy kicsit tovább, mert nekem olyan, a felsőfokú oktatásban informatikusokat tanító, továbbképző szakembert is sikerült találnom, aki még a tankönyvben is megmutatja a kérdéskörhöz tartozó részeket. Ő például hozzászólásodra csak annyit mondana, ülj le fiam, egyes.

    – Javaslom, hogy keresgélj tovább, mert nekem olyan, több évtizede informatikai hálózatokkal, digitális anyagokkal foglalkozó cégtulajdonost is sikerült találnom, aki magának az internet működésének időzítési problémáira is rávilágított, és felhívta figyelmemet – és minden, hozzád hasonlóan homokba dugott fejjel szemlélődő figyelmét – hogy már a szimpla netnek is van egy extra pontosságú, központi órajele, amihez illene minden hálózatot igazítani.

    – Javaslom, keresgélj tovább, mert nekem olyan, a GPS műholdak időzítésével foglalkozó szakembert is sikerült találnom, aki eme tudását – a zenehallgatók nagy-nagy örömére – switch-ek, audio PC-k, DAC-ok, stb. tervezésére (is) használja, sőt, javasolta, hogy az hangtechnikai célokra használt switch-eket (dac-okat, spdif-konvertereket) lehetne pl. eme műholdak időzítéséhez igazítani.

    – Javaslom, keresgélj tovább, mert számtalan bemutatón, vakteszten vehetnél részt, ahol megmutatnák még neked is, hogy milyen különbséget okoz az extra pontos órajel, milyen különbséget okoz, ha az EM-zajoktól leválasztják a végpontot, milyen különbséget okoz, ha csökkentik, megszüntetik a digitális zajt.

    Mindezektől függetlenül, hozzászólásod alapján úgy látom, inkább hosszasan nyomogatod a billentyűzetet, minthogy legalább egyetlen próbát tegyél, majd a hallott, látott eredményen elgondolkozz. Ráadásul, még csak „fizetőképes kereslettel” sem kellene rendelkezned, mert a jelenség már négy darab párezres Mercusys switch sorba kapcsolásakor is jelentkezik.
    Rettegsz bármilyen próbától, rettegsz a valós tapasztalattól, mert a próba eredménye után kénytelen lennél beismerni magadnak, hogy tudásod meglehetősen hézagos, és még csak azon a szinten áll, amikor megvagy győződve arról, hogy mindent tudsz – pedig nem.

    …és igen, tele van már a hócipőm, és immár több millió felhasználó hócipője is azoktól, akik több ezer mérnököt, több száz céget néznek teljesen hülyének, és maguk alá „magas lovat” képzelve kürtölik világgá, hogy fogalmuk sincs az időzítés fontosságáról.

  • Ábráham Gábor

    „– Javaslom, hogy keresgélj egy kicsit tovább, mert nekem olyan, a felsőfokú oktatásban informatikusokat tanító, továbbképző szakembert is sikerült találnom, aki még a tankönyvben is megmutatja a kérdéskörhöz tartozó részeket. Ő például hozzászólásodra csak annyit mondana, ülj le fiam, egyes.” Ezt már sokszor leírtad, csak valós info, személy nincs mögötte. Az a baj, hogy szokás szerint ködösítesz, valós tényekkel próbálsz légből kapott ötleteket igazolni. Senki nem vonta kétségba az időzítés fontosságát a digitális jelátvitelben, az állítás az, hogy ez itt nem játszik. A digitálisan továbbított zene, hanggá alakítása egy egyszerű memóriából történik, ahol már nyoma sincs a korábbi átvitel időzítésének. Értem én, hogy téged a tudás nem zavar a jelenségek értelmezésében, de van akit igen. Honnan tudod, hogy nem vettem részt ilyen próbán? A tudásom sok tekintetben hiányos, de Ethernet hálózattal azóta foglalkozom, mióta létezik, képzeld switch-et is terveztem már, ennek ellenére, szívesen tanulok bárkitől! Tehát állítom, hogy zenék és filmek esetén sem történik semmi, amíg az érkezési oldalon nem áll össze a teljes Ethernet csomag, ott sem érdekel senkit a bitcsomagokban való bitek „össze-vissza” ritmusa. Kérlek, cáfold ezt bármiféle tudományos, hiteles magyarázattal! Kérd ki báttran informatikusokat tanító ismerősöd véleményét, mutasson rá, hol tévedek!

  • Long

    Változatlanul javaslom, hogy próbáld ki akár egy általad tervezett switch-et használva, hogy okoz-e hangkülönbséget, ha annak első vagy utolsó kimenetébe dugod a streamert, és / vagy próbáld ki, mi történik, ha az általad tervezett sweatch-ből négyet sorba kötsz, és összehasonlítod az első switch első kimenetén kapott hangminőséget, azzal, ami a negyedik switch utolsó kimenetén kapható.
    Netalán, kérjél kölcsön egy 10-12. tizedesjegyig pontos órajellel rendelkező, elektromos-optikai-elektromos átalakítással rendelkező switch-et, és a „hangképét” hasonlítsd össze pl. a saját switch-ed „hangjával”.

    Érdekes módon, ezek azok a kísérletek, melyek elvégzésére a hozzád hasonlóan „gondolkodó” kollégáid nagyon-nagyon nehezen szánják rá magukat, azonban, ha egyszer rászánják, minden esetben egy világ omlik össze bennük – feltéve, hogy nem süketek.

    Ennyi.

  • Gábor

    És melyik az első portja? Ami mellé az 1-es számot gravíroztuk? Ettől kitüntetett szerepe van? Nyilván utolsó, ami mellé a 8 került. És ha nem hallom, nyilván süket vagyok.Ennyi

  • Long

    Úgy látom, nem csak elvakult, hanem figyelmetlen is vagy.
    Mint a blogbejegyzésben is leírtam (és számodra a fb-csoportban külön is kiemeltem), a bemenethez legközelebbi és a bemenettől legtávolabbi portokról van szó, melyeknek sorszámozása ettől független.

  • Gábor

    Az a baj, hogy nem értesz az egészhez. Egy switch chipnek nincs bemenete. Ekvivalens portjai vannak. (Ahol van nagyobb sebességű uplink port, az más történet, ne keverjük ide.)

  • Long

    Most már tényleg nagyon-nagyon elvesztél, de semmi baj, szívesen segítek.

    A „switch chip” kifejezést még soha életemben nem írtam le.
    Mindaz, amiről beszámoltam, a switch-ről, mint komplett tárgyról szól, aminek van bemenete és kimenete. Eme kimenetek, kimeneti portok között van hallható hangminőség-különbség – routerek esetén is -, ami a bemenet melletti elsőnél a legrosszabb, és a bemenettől legtávolabbi porton a legjobb. Ez alól kivételek pl. a gamer-routerek, melyeknek a dedikáltan „gamer-portja” a legjobb hangú – függetlenül a fizikai elhelyezkedésétől.

  • Long

    Egy elgondolkodtató és „ütős” felvétel mérésekkel, vakteszten elemzett és persze hallható hangkülönbségekkel azok számára, akik akarnak, és persze képesek is túllépni az „én vagyok a mérnök, tehát mindent tudok” mentalitáson.
    Valamint azok számára, akik tényleg szeretnék a streamelt zenéket, filmeket a lehető legjobb minőségben hallani, látni.

    Live BLIND test switches – do switches matter for audio quality?

  • Orbán Csaba

    Kedves Ábrahám Gábor!
    Engem érdekel, hogy mit tapasztaltál a switchek „meghallgatásakor”. Valamint az is, hogy az ethernet hálózatokkal való foglalkozás és a hifivel való elmélyült foglalkozás időtartamának vonatkozásában a mérleg nyelve, vajon melyik javára billen?
    Valamint ezt a megjegyzést részedről, komolyan gondolod-e? „Értem én, hogy téged a tudás nem zavar a jelenségek értelmezésében, de van akit igen.” Milyen tudás az, ami zavarja az embert a gondolkodásban? Tényleg a tudás az, ami téged zavar benne? 🙂 Mit tudsz te a hifiről?

  • Ábráham Gábor

    Kedves Orbán Csaba!

    Ha már megszólítottál, illik, hogy válaszoljak a kérdéseidre.
    Ethernet és hifi időtartama.
    Jelenleg is meglévő Technics lemezjátszómat 1980-ban vásároltam Kanadában. (Minden másnap elmentem meghallgatni és megcsodálni az akkor újdonságnak számító Oracle Delphi-t. Sajnos nekem álom maradt.)
    Ethernet szabvány ekkor még nem létezett. Közben jártam a BME-re és az ELTE-re. Az akadémiai kutató intézetben, ahol dolgozni kezdtem, volt ugyan mutatóban Ethernet is, de a saját fejlesztésű COBUS nevű 1 Mbps sebességű hálózat üzemelt. Ennek ütközésfeloldási algoritmusa az Ethernet szabványon alapult, de jobb volt annál. Ekkor terjedt még a csillag topológiát használó ARCnet is. Aztán jött a koaxos Ethernet, amihez ott készült intelligens (processzort tartalmazó) illesztőkártya, analizátor, bridge stb.
    Ezután több mint 20 évet töltöttem egy számítógép hálózatokat fejlesztő cégnél. A hifi hobbi maradt.
    Terveztem és építettem DAC-ot is. (Burr-Brown 1702, csöves analóg rész) és CD játszót is. (Csodák csodájára még él az oldal http://cdtransport.atw.hu/ )
    Ennyit tudok a hifiről.
    Tényleg a tudás zavar. Az a tudás, ami ellentmond a gondolkodás témájának. Alapvető fizikai ismeretek zavarnak abban, hogy az örökmozgó kivitelezéséről gondolkodjak, de el tudom mondani, miért nem működhet. Nem tudok azon gondolkodni, miért lapos a föld, és milyen pályán kering körölötte a nap, mert tudom, hogy nem így van. Azt is tudom, hogy amíg a zenei információt hordozó teljes adatcsomag, nem áll össze a vevő memóriájában, semmi nem történik vele, tehát semmivel sem dinamikusabb, mint egy bankszámla kivonat.

  • Long

    Ajánlom figyelmedbe egy szakmájához valóban értő „kollégád” hozzáállását és eredményeit – talán, még neked is érdemes lenne elgondolkodni.
    https://longkft.hu/audioblog/ez-nem-szimplan-pofon-hanem-lorugas/

  • Gyula

    Az EE8 nincs a Dream kínálatában és az áráról még egy halovány utalást sem találtam,németben 529 Eu !

  • Long

    Nem lehet minden tökéletes, azonban, egy telefonhívás mindig sokat segít(het), ha valamely terméket nem találjuk a forgalmazó cég weboldalán. 🙂
    Utoljára a héten jártam olyan hobbitársunknál, aki a Dream Audióban vásárolt EE8-at használ, valamint úgy tudom, 8-10 darab switch rendelés / szállítás alatt van.

  • Gábor

    „Ajánlom figyelmedbe egy szakmájához valóban értő „kollégád” hozzáállását és eredményeit”
    Aha ő ért a szakmájához, én nyilván nem.
    Majd ha értelmes válaszokat ad az itt felvetett kérdésekre, szívesen foglalkozok vele.

  • Long

    A költői kérdésedet tulajdonképpen meg is válaszoltad.

    …és egyben felhívom a figyelmedet ama apróságra, hogy immár a budapesti hifi-kiállításon is volt (legalább) öt olyan kiállító, akik a streamelt zenékkel történő bemutatókhoz különleges switch-eket használtak, sőt, több helyen ezt megspékelték extra pontos, külső órajel-generátorral. Tőlünk nyugatabbra egyébként ez már legalább egy éve bevett szokás.

    Ebből számomra az következik, hogy vagy te, és haszonszőrű „okj-s” kollégáidnak vannak komoly szakmai ismerethiányai, vagy azoknak a mérnököknek, akik pl. az MIT-n tanultak…

  • Gábor

    Egyszer látnám már, hogy az általad emlegetett hozzáértők, akár csak egyetlen konkrét kérdésre válaszolnának. Pl. a professzor ismerősöd, aki meg tudja mutatni a tankönyvben, hogy hol tévedünk. Csak soha nem teszi ezt meg egyik sem. Hogy a kereskedők átverik a hiszékeny embereket, nem érv. Láttam én már gázcsőre tehető fogyasztáscsökkentőt, sőt ORGON energiás Biotér Harmonizátort is árulnak. Azokat is megveszik. Én továbbra is szeretném a szakértő ismerőseid válaszait olvasni. Amíg ez nem történik meg, nekem továbbra is kamu az egész. Ha ez segít, felhatalmazlak, hogy megadd nekik az itt szereplő elérhetőségemet.

  • Long

    Úgy vélem, ideje lenne már észre venned, hogy véleményed, hozzáállásod – amit akár egyetlen ici-picike próbával is romba dönthetnél – a világon senkit sem érdekel.
    Ez van – te maradsz,a ahol vagy, a világ pedig megy tovább. Ennyi.