English Electric 8 – mert kell egy jó audio switch

English language can be selected in upper left corner (British flag). Az audio switch eszköz (és kifejezés) mindössze néhány éve kezd elterjedni a köztudatban, és ha lassan is, de előbb-utóbb bekerül minden olyan hangrendszerbe, házimoziba, melyekben a lehető legjobb minőségben szeretnék reprodukálni a streaming szolgáltatók kínálta filmeket, zenéket.

Az audio switch olyan eszköz, ami a zenehallgatók „füle” és filmnézők „szeme” nélkül nem jöhetett volna létre, hiszen statikus állományok A-ból B-be juttatása esetén szinte bármilyen modem-router-switch készüléksor kiszolgálja az igényeket. Sőt, adott esetben, adott informatikai rendszerben / hálózaton elegendő lehet akár csak az egyikük használata. Eme rendszerekben mindössze két dolgot várnak el velük szemben – teljesítsék a gyártó által ígért sebességet, és működjenek megbízhatóan. Statikus állományok hálózati küldözgetése esetén nincs is másra szükség.

A zenehallgatók, filmnézők azonban nem statikus állományokat hallgatnak, néznek, hanem „folyamatos változást”, folyamatosan áramló és változó adathalmazt. Eme folytonos változás, folyamatos áramlás, valamint a hangrendszerek és a házimozik készülékei már felszínre hoznak több megoldandó problémát is, melyek jelentősen rontják a reprodukálható minőséget.

Az egyik, és könnyen érthető, elfogadható gondot az informatikai eszközökben, informatikai hálózatokon keletkező elektromos zajok okozzák, melyekre kifejezetten háklisak a hifisták, házimozisták által használt készülékek. A másik gond a digitális zaj, digitális torzítás, ami szintén mérhető jelenség, és ami minél kisebb, annál jobb – vagyis annál több örömöt okoz a zene és a film.

Már ez a két „gond” is nehezen érthető bizonyos informatikusi körökben, de a zenehallgatók, filmnézők legnagyobb ellensége, az időzítés pontatlansága már végkép értelmezhetetlen gond a számukra. Értelmezhetetlen, mert kizárólag statikus állományokban tudnak gondolkodni, értelmezhetetlen, mert szerintük az 10010110 ugyanaz, mint az 1      0 0   1  0     1 1      0, és ugyanaz, mint az eeeeegynulllllllllnuuuulegyyyeeeggggynullll.

Amíg egy bankkivonat, vagy éppen egy banki tranzakció megy A-ból B-be, addig a bitcsomagok időcsúszása, a bitcsomagokban való bitek „össze-vissza” ritmusa senkit sem érdekel, mert az érkezési oldalon előbb-utóbb összeáll a küldött állomány, és a képernyőn megjelenik pl. az adott bankszámla aktuális egyenlege.

Azonban zenék és filmek, tehát nem statikus állományok esetén a csomagok és a csomagokban lévő bitek egyre pontosabb időzítése egyre jobb hang- és képminőséget eredményez. Ezt bárki hallhatja, láthatja, ha veszi a fáradtságot és tesz egy próbát.

A próba pedig nagyon egyszerű. Válasszatok ki bármely streamer szolgáltatónál egy zeneszámot. Az adott zeneszámot töltsétek le, majd másoljátok ki egy pendrive-ra. Tehát, lesz egy adathordozó, melyen bithelyesen ugyanaz az állomány lesz, mint a szolgáltató wincseszterén, azonban a hangminőség nem lesz ugyanaz. A pendrive-ról reprodukált zene sokkal jobb minőségben játszható le ugyanazon rendszeren, ugyanabba a streamer-be bedugva, mint az adott streamer-en keresztül a szolgáltatótól elindítva. Ezen, legalábbis érdemes elgondolkodni.

Ilyen és hasonló jelenségek, valamint az, hogy a zenehallgatók azt tapasztalták (hallották), hogy a különböző routerek, különböző switchek használata eltérő hangminőséget eredményez(het), sokakat nem csak elgondolkodtatott, hanem szerencsére mérésekre, újratervezésekre késztetett.

Eme tapasztalat-gondolkodás-mérés-tervezés folyamat eredményeként megszületett az audio switch termékcsoport.

A „csoporttagok” pontosságban, a digitális és elektromos zajok csökkentésének mértékében, netalán teljes megszüntetésében különböznek egymástól, ami hangminőségbeli és sajnos árbeli különbséget is jelent.

Magyarországon először itt, a Long blogon olvashattatok részletes beszámolót arról, hogy egy audio switch rendszerbe illesztése milyen hangi és képi változásokat eredményez, és most, négy év után ismét egy switch-et ajánlok figyelmetekbe.

English Electric 8 audio switch

A cégnév az első világháború után létrejött brit cégcsoporttól származik, mely csoport gőzturbinákat, repülőket, sugárhajtóműveket éppúgy gyártott, mint számítógépeket. Volt időszak, amikor negyedmillió munkatársa volt a cégnek, majd jött a gazdasági hanyatlás, és a cégcsoport megszűnése.

A patinás cégnevet néhány évvel ezelőtt a Chord Company (magyar distributor Dream Audio) megvásárolta, és eme klasszikus brandnévvel hozta forgalomba audio és házimozis felhasználásra szánt switch-eit, Kétféle változatról van szó – 8 és 16 csatlakozós -, melyek közül a kisebbik az „English Electric 8Switch” költözött be ideiglenesen a rendszerembe, majd hosszas zenehallgatás és több film megnézése eredményeként végleges „lakótárs” lett.

Rögtön a beszámolóm elején ki kell emelnem, hogy döntésem oka nem a „hi-fi+ Award Winner”, „Hi-Fi Choice Recommended”, „ear Best Buy”, „HiFiCritic Best Buy”, „Stereo+ Product of the Year” címek kiérdemlése volt. Sőt, tulajdonképpen csak a hosszas együttélés, együttzenélés, együttfilmezés után kerestem rá, hogy mi is hever a készülékek között a polcon.

A teszt, a meghallgatás valójában nem a saját rendszeremben kezdődött. Néhány hete egy barátomnál jártam, ahol a beszélgetés mellett sok-sok zenét is meghallgattunk. Forráskészülékként volt ott minden – lemezjátszó, orsós magnó, CD-játszó, valamint hálózati-lejátszó. A streamer egy English Electric 8 audio switch közbeiktatásával kapta a biteket, amely készüléket – a többivel együtt – közelebbről is megszemléltem, megtapogattam.

Láttam, hogy a streamer a switch 7. számú kimenetére volt kötve, ami közvetlenül a bemenet mellett foglal helyet. Mivel a korábban nálam járt switch-nél (és saját routereimnél) megtapasztaltam, hogy a bejárathoz közeli és attól távolabbi kimenetek között hang- és képminőségbeli különbség van – vagyis a legtávolabbi „kijáraton” távozó bitek jobb hangot, képet eredményeznek -, házigazdámnak javasoltam egy „átdugást”.

Eme apró, bárki által elvégezhető, mindössze pár másodpercet igénylő mozdulat eredménye barátom arcára őszinte mosolyt csalt, és az ethernet kábelt végleg a „legtávolabbi” kijáraton hagyta.

Azonban, fel kell hívnom figyelmeteket arra, hogy az un. „gamer-routerek” esetében, melyeknek van egy dedikált „gamer-portjuk”, más a helyzet – legalábbis azon „gamer-routerek” esetében melyeknél az „átdugós” próbát meg tudtam tenni. Ezeknél a „gamer-port” eredményezi a legjobb hangot, legjobb képminőséget, függetlenül attól, hogy az a bemenet melletti első kimenet, vagy a legutolsó.

A kis kitérő és javaslat után, jöjjön a külcsín, amire különösen nagy hangsúlyt fektettek a Chord Company-nál, vagyis az English Electric-nél. A fekete, több rétegű, minőségi papírból készült csomagolódoboz egyetlen díszítőelemével, az ezüstfóliából prégelt logóval ékszert sejtet. Nem is nagyon tévedünk, ha a csomagolás alapján ékszerre gondolunk, mert a dobozban lévő audio switch a legömbölyített élű, matt fekete, apró, ám annál súlyosabb fémházával, az ezüstszínű, szintén súlyos fémből készült, gumigyűrűvel csillapított lábaival olyan, mint egy igazi pasi-ékszer. Egyszerűen szép, bár inkább azt a jelzőt kellene használni, hogy elegáns – mert tényleg az.

A merev, vastag anyagú alumíniumház és a lábak, valamint a panel és az ahhoz csatlakozó ethernet-bemenet és -kimenetek kiképzése mind-mind a rezgéscsillapítást szolgálják. Igen, a rezgéscsillapítást, mert bár az 1 és 0 érzéketlen rá, de az azokat időzítő kristályoszcillátor már igencsak háklis a legapróbb mechanikai rezgésekre is.

A switchben lévő oszcillátor órajelének stabilitását nem csak a rezgések távoltartásával, hanem a hőmérséklet ingásának csökkentésével is segítik. Ha nem is beszélhetünk kimondottan „fűtött órajelről”, de „hőmérséklet-kompenzációról” igen.

Az órajel pontosságának megőrzése érdekében a tápegységet kétféle zajszűréssel is ellátták és stabilizálták, valamint betettek a dobozba egy nem részletezett összetételű anyagot, egy EMI-abszorbert, amely anyag mintegy magába szívja, hővé alakítja a digitális áramkörben keletkező zajokat. (A külső elektromágneses zajokat az alumíniumház tartja távol.) Mindenek eredményeként a switch órajelének pontossága 0,1 ppm.

A hálózat, melybe a switch nálam bekerült a következő módon épül(t) fel. Modem, ami optikai szálon kapja a Digi-től a biteket. Innen a jel ethernet kábelen keresztül jut el az 1, számú routerbe, ami a ház egyik felét látja el wifi jellel, és ebbe csatlakozik a hálózati lejátszó, a 2. számú routerünk 30 méter ethernet kábelen keresztül, valamint a számítógépem. Az 1. számú router wifi jelét fogadja a Chromecast készülékünk is, melyen keresztül a streaming szolgáltatóknál és a gyermekem szerverén lévő filmeket nézzük. A 2. router wifi jellel látja el a ház hátsó részét, valamint erre csatlakozik ethernet kábellel az emeleten lévő TV.

Az English Electric 8 audio switch az 1. routerbe lett bekötve. Utolsó portját megkapta a hálózati-lejátszóm, a köztes porokba pedig be lett dugva a 2. router és a számítógépem. Tehát a Chromecast szempontjából látszólag nem történt változás, a hálózati-lejátszó és az emeleti TV szempontjából igen.

Mindezt azért tartom fontosnak leírni, mert nem csak a rendszerbe iktatott switch utáni „szakaszon” történt minőség-változás, hanem a switch előtt lévő 1. routerünk jelét „használó” Chromecast esetében is. Tehát az órajel-pontosítás, a digitális zajok szűrése egyértelműen „visszafelé”, az 1. számú routerünkre, és ezáltal az arról adatot kapó készülékre is hat.

A switch bekötésénél máris szembesültem egy apró problémával, hogy a hozzá adott Chord, vagy a fiókomban lévő ugyanolyan hosszúságú AudioQuest Forest LAN-kábelt használjam.

Ez gyorsan eldőlt, mert a két kábel kétféle felfogást, kétféle hangzásképet képvisel. A Chord Company vezetéke a számomra kedves simább, emberibb hangzást preferálja, az AQ pedig ehhez képest izgágább, magamutogatóbb. A különbség olyan, vagy olyasmi, mint ami miatt néhány évvel ezelőtt kikötöttem a „sárga” ethernet kábelnél.

A switch-et végül bekötöttem a Chord kábellel és elhelyeztem egyik Vibracsi állványomon a router mellett. A meghallgatás, vagyis annak A-B része viszonylag könnyedén volt kivitelezhető, mert mindössze a switchből kellett kihúznom a hálózati-lejátszómba futó ethernet kábelt és azt be kellett dugni a routerembe az említett Chord helyébe.

Bevallom őszintén, ezt nem sokszor tettem meg. Ennek egyik oka, hogy a folyamatos, egész napi háttér és „leülős” zenehallgatásnak köszönhetően a rendszer hangképe a „fülemben van”, másik oka pedig az, hogy a swich bekötése olyan mértékű változást hoz(ott), aminek érzékeléséhez, értékeléséhez nem igazán kell totojázni, tanakodni.

Mielőtt a konkrétumokra térnék, ismét hangsúlyozni szeretném, hogy beszámolóim olvasásakor mindig vegyétek figyelembe a „mihez képest elvet”. Egy meglévő és szeretett rendszer hangi változásait az abban szerzett élményeket írom le. A változások érzékeltetése nem azt jelenti, hogy az adott eszköz (mint jelen esetben a switch) nélkül ne lehetne zenét hallgatni, és az ne okozna örömöt. Azonban,mint mindig, mindenhez képest van jobb, vagy éppen rosszabb állapot.

Az English Electric 8 audio switch bekötésével a hang minden paramétere minden irányban kitágult. Nőtt a térmegjelenítés (széltében, hosszában, magasságában), nőtt az érzékelhető frekvenciasáv (felfelé, lefelé), nőtt a dinamika (erőteljesebben igaz ez a halk részekre).

A „csend” különösen érdekes változáson ment keresztül. Valahogy, mintha „mélyebbre” került volna, még csendesebbé vált volna, s azáltal, hogy a csend csendesebb lett, megjelentek korábban nem hallott térinformációk, hangfoszlányok. A switch-et kikötve a rendszerből, a csend hangosabbá(?) vált, eltűnt a légkör. Valahogy úgy képzeljétek el, mint hogy az egyik egy tökéletesen fekete, matt anyag, amin bármi meglátszódik, a másik pedig egy nagyon-nagyon sötét, ám mégiscsak szürke és kicsit fényes.

Úgy vélem, hogy oda-vissza kapcsolatban állnak, ezért itt említem, hogy felgyorsult a hangok megjelenítése, felgyorsult a „start-stop” állapot. Például a cintányéron való ütős-játék csak router használatával csúszik, kenődik, a switch bekötésével felgyorsul a dobverő mozgása, felgyorsul a „cin” megszólalása, majd tisztán hallani a lecsengést a következő megütés előtt. A dobverő megüti a hangszert, majd távozik – nem totojázik, azt nem simogatja, hanem üt, amely változás a dobok bőrén is jelentkezik.

A gyorsaság a hangok, a részletek szétválása vonósokon, fúvósokon, de akár énekhangon is érzékelhető. Azonban van egy nagyon fontos dolog, ami mégsem következik be, és ezért igazán jó a változás.

Az analitikusság, a felbontás megnövekedése, a részletek megjelenése gyakran a hallgathatóság, a zenei élvezet rovására megy. Ez azonban most nem így történik. Megjelennek részletek, megjelennek információk, de én, mint zenehallgató, nem leszek rákényszerítve arra, hogy minden szösszenetre külön felfigyeljek, hanem csak élvezem, hogy a sok-sok apróság miatt a nagy egész, vagyis a zene, a hangszerek, a zenészek és a hangfelvétel helyszíne valóságosabbá válik.

Az elmúlt időszakban egy érdekes fejlesztésnek lehetek részese, amelynek célja, hogy minél plasztikusabban, minél hihetőbben jeleníthessük meg zeneszobánkban a felvétel helyszínét. A meghallgatások, a próbák és a különböző változatok összehasonlításakor soha senki nem beszél arról, hogy a változás során mennyivel lett magasabb, vagy mélyebb a hang. Soha senki nem említi, hogy ütősebb lett a basszus, stb. A beszélgetések, hangelemzések során a jelenlétérzet, a zenészi játék, a zenészek elhelyezkedése, a hangszerek tónusa, az előadók tolmácsolta érzelem stb. kerül előtérbe.

Úgy vélem, hogy ez az audio switch is ebbe a „vonulatba” tartozik. Az általa okozott változást elsősorban hangi paraméterekkel jellemzem – mert elsődlegesen azt veszem / vettem észre -, de már ott van benne az a tudás, az a képesség, hogy az általa létrehozott változás érzelmesebb, emberibb, nagyobb jelenlétérzettel járó zenét eredményezzen. Van benne valami, ami miatt pillanatok alatt képes régi barátsággá alakítani az új kapcsolatot.

Mindazok, akik ugyanazon néhány albumuk ugyanazon perceit hallgatják a kihegyezett részleteket, a csak mikrofonok által érzékelt hangocskákat, rezdüléseket keresve, nem ebben a switchben fogják megtalálni a számukra legjobbat.

Ellenben azok, akiknek úgy fontosak a részletek, hogy azok egy valóságosabb, zeneibb, tovább hallgatható egésszé álljanak össze, nagyon kedves társra lelhetnek a Chord / English Electric switch-ében.

Azonban, most ugorjunk is át a képre, mert ez a switch is, és bármely másik is, ami belekerül a hálózati-lejátszásba, bizony hatással van a képminőségre is. Nem kell sokáig elmélkedni azon, hogy ha a bitek, bitcsomagok időzítésének pontossága hatással van a hangminőségre, akkor hatással van a képminőségre is. Ez logikus következtetés, ráadásul saját szemünkkel is láthatjuk.

Az Outlander sorozatot „minden napra egy mese” módon nézve, valamikor a negyedik évad elején került a switch a rendszerbe. Az évad előző esti és aznap esti részének megjelenítése között jól érzékelhető különbség volt, amit biztos, ami biztos alapon egy „átdugással”, vagyis inkább kihúzással ellenőriztem. Igen, jól érzékeltem a különbséget.

…és itt jön a gondom, mert nem teljesen értem a helyzetet, bár biztosan van rá logikus magyarázat. (Help)

A hálózati-lejátszóm – ami az English Electric switch-be van dugva – egyértelműen plasztikusabb, több részlettel, egyenletesebb mozgással jeleníti meg a filmként nézett koncerteket, operaelőadásokat. Tehát, egyértelmű előrelépést jelent a switch használata TV-kép esetén is.

Ugyanígy, az emeleti TV-n is életszerűbb, simább, egyenletesebb mozgásokat, több részletet tartalmazó képet eredményez a switch használata – bár, mint jeleztem az emeleti TV és a switch között van egy második router is, de a bitek „keresztülfutnak” rajta.

Azonban a házimozinkban lévő TV egy Chromecast-ból „táplálkozik”, amely forrás wifin csatlakozik az első routerünkhöz, s amely router a rendszerbe bekötött switch előtt van…

Úgy vélem, egyre érdekesebb dolog a „csak egyesek és nullák” világa, ami még nagyon sok meglepetést, ki nem használt lehetőségeket tartogat a zenehallgatók, filmnézők számára, s amely lehetőségek „kiaknázásában” nagyon komoly segítséget jelent(het) az English Electric 8Switch.

Megosztom: