Fonica – az olasz „Magneplanar”

English language can be selected in upper left corner (British flag). Láttam, hallottam szinte az összes Magneplanar hangsugárzót, láttam, hallottam az Eminent Technology féle változatot, olvastam a francia szubverzióról, hallottam diy Magneplanarokat, azonban, amit az olasz Fonica cég készített, mindezt übereli.

A Fonica magnetosztatikus, pardon, izodinamikus – ők így hívják – paneljeinek látványától minden Magneplanar rajongóban megmoccan az a bizonyos kisördög.

…mert a Fonica kijavított mindent, amire a Magneplanar immár 50+ éve nagy ívben tojik. Bocs, de az amerikai kedvencünket nem érdekli, hogy a panelek csúnyácskák, ingatagok – alig állnak a lábukon -, a keresztváltójuk, kábelezésük egy vicc, stb. Mi így is szeretjük azokat.

Az olasz Fonica International úgy döntött, hangsugárzókat fog építeni, és a sokféle elvi lehetőség közül a panelsugárzást választotta, azon belül pedig az izodinamikus elvet. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy a kónuszos hangsugárzók mágnesét „kilapították” egy téglalap alakú síkidommá, a membránt úgyszintén, a tekercs pedig nem henger, hanem síkban kiterített „vezetékrendszer”.

Amit lehetett, gyorsan át is vettek az amerikai elődtől, és alumíniumszalagot használva, kváziribbon meghajtású paneleket alakítottak ki, valamint a hátsó oldalon helyezték el a mágneseket.

…és most jöjjön mindaz, amit a Fonica hozzátett, amit a Fonica elkövetett azért, hogy ez a blogbejegyzés megszülethessen.

A panelek mágneses-teréről, vagyis a membránmozgás lelkéről nem olcsó, és mágneses energiájuk 30%-át az évek alatt elvesztő „hűtőmágnesek” gondoskodnak. Ezért súlyosabbak, drágábbak, és egyben nagyobb hatásfokúak, mint amerikai elődeik.

A panelek talapzata és egyben maguk a panelek merevek, nem ingadoznak, nem lebegnek, ezért az impulzusátvitelük már gyárilag olyan, mint az utólagosan, mindenféle diy-megoldással átépített Magneplanároké.

A Fonica is többféle méretben építkezik. A legkisebb, az S, bárhol elfér, de komoly hifista nem gondolkodik benne – ellenben 5-7 db egy házimoziban már érdekes lehet, főleg úgy, hogy könnyedén ATMOS hangsugárzóként is funkcionálhat.

Az M, és L típusok azonban már olyanok, amelyek után megfordul minden panelsugárzó-rajongó, ráadásul tudnak valami olyasmit is, ami igazán kiemeli őket a panelsugárzók közül.

Mielőtt még elárulnám, hogy mi az – mármint, hogy milyen truvájt tud az L, és M, jöjjön a Fonica La Grande.

Már a neve is jelzi, hogy nagy panelről van szó, a 120 kg / db súly pedig bizonyossá is teszi. Megnézve a Fonica La Grande hangsugárzót, azonnal szembetűnik, hogy kiküszöbölték a több utas panelsugárzók egyik leggyakoribb „hibáját”. Nem ugyanazt a fóliát hajtják, mozgatják a különböző frekvenciatartományokban, sőt, azokat még mechanikailag is szétválasztották. (lásd, pl. Magneplanar Tympani, 30.7)

Bár kívülről nem látszódik, de az L és M modellekben is, még ha azonos keretben, de külön-külön fólia sugározza a mélyközép- és magas-szekciót.

Elölről megnézve és az adatlapot elolvasva nagyjából ennyit tudhatunk meg, azonban a hátoldalon feltűnik valami, ami igazán jövőbemutató.

Az S, olyan, mint amit megszoktunk, hangsugárzó-bemenet, ami mindenféle csatlakozó, vagy kábelvég fogadására képes. Az L és M majdnem ugyanez, azaz inkább azt írom, hogy vagy-vagy. Mert vagy passzív változat és szokványos hangsugárzó-bemenete van, vagy aktív, ráadásul nem is akárhogy.

A Fonica International a panelsugárzóit ellátta Hypex Ncore végerősítőkkel. Utanként egy-egy, ami a La Grande esetében 3 erősítőt jelent: 100 W a magastartományt, 500 W a középtartományt, 500 W pedig a mélytartományt „mozgatja”. A kisebb, kétutas modellek esetében ez 250+250 W teljesítményt jelent.

A panelsugárzókban ezen kívül található szobakorrekciós beállítási lehetőség, valamint a „full” változatban hangsugárzónként egy-egy mindenre felkészített DA-konverter.

Az a sok-sok minden ráadásul úgy van elhelyezve, hogy a szemlélő nem érti, hogy a fenébe sikerült mindezt begyömöszölniük a panelek hátoldalán „kipúposodó” mindössze 3 cm-be.

Az egyszerűségre való törekvés, a mindent egybe megoldások, a „csak bedugok egy ethernet-kábelt, vagy a forráskészülékem digitális-vezetékét” sorban szüli a silányabbnál silányabb hangú megoldásokat, ami kiváltja a vérbeli hifisták szent borzadályát – valljuk be, nem alaptalanul.

Erre megjelenik a piacon egy izodinamikus (magnetosztatikus) hangsugárzó, ami a legfelsőbb körök hangját ígéri, és nem kell más hozzá, mint egy digitális forrás…

Engem kíváncsivá tett.