Napi megvilágosodás 21 – az az átkozott placebo…

Egyéb, Tuning

English language can be selected in upper left corner (British flag). Az immár 30 éves Unicumos-üveg javaslat, és a 20 éves „Hangzó” felelevenítése ismét a felszínre hozta a mindent a maguk szintjére leegyszerűsítő „placebo-hajigálókat”, ami egy kis elmélkedésre, néhány elgondolkodtató történet leírására, egy kis összefoglalásra késztetett.

Kezdem azzal a történettel, amiben minden benne van a hifistát, zenehallgatót alapból hülyének néző „placebo-hajigálók” lelkivilágából, minden benne van, ami miatt tevékenységük maximális mértékben árt közös hobbinknak, minden benne van, ami miatt ma már egyre többen csak röhögve legyintünk hozzászólásaikon, eszmefuttatásaikon.

Több különböző beszélgetésben, poszt alatti hozzászólásban leírtam, hogy anno összehasonlítottam két digitkábelt, melyek közül az egyik 8000 forintba, a másik pedig 300 000 forintba került, és amelyek közül a drágábbik a sajátom volt. A két kábel közül az egyiknek sokkal szebb, nekem jobban tetsző, melegebb, sokkal barátságosabb, színesebb hangja volt.

Ezek után minden „beszélgetés” azzal folytatódott, persze hogy jobbnak hallottam a 300 ezres kábelt, mert meg akartam magamnak magyarázni a teljesen felesleges pénzköltésemet.

 A „placebo-hajigálók” minden esetben vidáman elbeszélgettek egymással, és persze bőszen terjeszteni kezdték, hogy a „hülye Long a háromszázezres digitkábelét magyarázgatja”, és közülük soha egyetlen egy sem kérdezte meg, hogy na de, melyik kábel volt a jobb, melyik tetszett jobban, melyiket tartottam meg…

A „placebo-hajigálók” minden esetben meg voltak arról győződve, hogy a sajátomat, a drágábbat hallottam jobbnak – mert szerintük a hifista alapból hülye.

Azonban az, hogy a felsorolt egyszerű és logikus kérdéseket soha egyikük sem tette fel, mindössze az ő tapasztalatlanságukat, elfogultságukat bizonyítja / bizonyította – mert a sokat látott, sokat hallott, tapasztalt hifista alapvetően a hangra és nem az árcédulára figyel.

A 8000 forintos kábel volt a jobb, amiért szívfájdalom nélkül vettem ki rendszeremből a saját „háromszázezresemet”. Az pedig már csak apróság, hogy egy „másfélmillióssal” való összehasonlítás után annak tulajdonosa szintén mindenféle lelkiismeret furdalás nélkül cserélte le azt a „nyolcezresre”, amit a „placebo-hajigálók” végkép nem tudnak, tudnának értelmezni…

Anno két autónk volt, mert mindkettőt imádtam, mindkettőnek egyénisége, lelke volt. Az egyik egy 1972-ben gyártott VW Bogár, a másik pedig egy 1978-ban gyártott Porsche 924.

Átültetve a hifiben bőszen „placebo-hajigálók” gondolatvilágát, eszmefuttatását, könnyen beláthatnánk, hogy a Porsche pusztán csak azért volt sokkal jobb autó, mint a másik, mert a neve és az ára miatt be kellett beszélnem magamnak.

Tehát, a kényelem, gyorsaság, vezetési-élmény, biztonság, mind-mind ugyanolyan volt mindkét autó esetében – hiszen, mindkettő csak autó -, de működött a placebo-hatás, működött az „ármagyarázat”, amely „ármegmagyarázásról” csak annyit, hogy ugyanannyiba kerültek…

Egyébként tényleg voltak olyan ismerőseim, akik szerint a világon semmi különbség nem volt a két autó között, mert addig csak Trabantot és Wartburgot vezettek – remélem, értik a célzást a „placebo-hajigálók” -, és azon élményeik alapján lehetetlennek, elképzelhetetlennek tartották mindazt, amit a két (volt) saját autóm különbségéről mondtam.

…majd eladtam az egyik autómat, és vettem helyette egy Peugeot 405-öst, ami minden szempontból sokkal jobbnak bizonyult, mint a Porsche. Nem a méretére, hanem a sebességre, a gyorsulásra, a fékezhetőségre, szóval, az egész vezetési-élményre gondolok.

A hifiben burjánzó „placebo-hajigálók” rögtön kezdik is a mantrát, hogy mindössze azért tartottam jobbnak, mert el kellett adnom a Porsche-t, és kompenzálnom kellett valamivel a lelki problémáimat. Ellenben, a valódi ismeretekkel, valódi tapasztalatokkal, valódi tudással rendelkezők csak annyit kérdeznek / kérdeztek / kérdeznének, hogy az a bizonyos 405-ös Mi16, vagy T16.

…mert, a Bogarat adtam el, és a 405-ös egy igencsak „kihegyezett” Mi16 volt. A „placebo-hajigálókat” azonban ez már nem érdekelné, hiszen fogalmuk sincs miről is van / volt szó – pont, mint a hifiben.

Visszatérve közös „sportunkhoz”, pusztán csak a történelmi hűség és a „placebo-hajigálók” jellemzésére felsorolom mindazon megoldásokat, melyeket az elmúlt, mintegy 40 évben „leplacebóztak”:
hangsugárzó-állvány,
– lemezjátszóállvány,
készülékállvány (azt, hogy a látszólag mozgó alkatrészt nem tartalmazó elektronikák is igénylik a megfelelő rezgéscsillapítást a „placebo-hajigálók” még 35 év után sem képesek kipróbálni, felfogni),
– dipolsugárzók basszusa (a „placebo-hajigálók” szerint kategorikusan nincs, pedig de),
tápkábelek,
– hangszórókábelek,
CD-futóművek közötti hangkülönbség (könyörgöm, lassan 40 éve evidencia),
– kábelek hatása a digitális jelfolyamra (a „placebo-hajigálók” számára még mindig felfoghatatlan, hogy a kábelekben nem egyesek és nullák „rohangálnak”, hanem analóg jelek),
ethernet kábelek fontossága, hangképre gyakorolt hatása (a „placebo-hajigálók” egyike még meg is fenyegetett, amikor erre felhívtam a figyelmet, majd a blog ellen egy technikai tönkretétellel összekötött lejárató kampányt indított),
– digitális forrás lehet akár sokkal jobb is, mint egy analóg forrás,
– szinergia fontossága,
virtuális földek (amely elnevezés ugyan nem igazán szerencsés, de ez van),
 – modemek, routerek hatása hangra, képre,

Ezekhez képest mát tényleg csak apróság, hogy mindazon tárgyak, melyek az akusztikát befolyásolják, vagy éppen jelenleg nem ismerjük, hogy pontosan mit is csinálnak (csak halljuk, látjuk az eredményt), bősz és folyamatos „placebo-hajigálásban” részesülnek – ami nem lenne baj, ha nem gátolná az együttgondolkodást, a közös ötletelést, a fejlődést.

Megosztom:

Comments

15 comments

  • Kováts László

    A lakás akusztikájára gondolva, lehet feljavítható lenne a különféle falakra alkalmazott festékekkel is. A mész, a különféle diszperziós termékek, mint a kerámia, az intaller, a többi más dekorfestékek is, az összetételük is, eléggé különbözőek. Egyikben létezik még kvarckristály is, ezt a csillogásra szánták, lehet a zene is talán szebben szólna, ha ilyen van a falakon alkalmazva? Esetleg egy keramik, ilyen nagy kopásállóságú festék képes még jobban a hangzást is feljavítani? Milyen épületfalra mit tegyünk, tégla, beton, gipszkarton stb, melyik is lehet a legjobb? És a másik is, mint a glett és a többi anyag alkalmazása is milyen hatással lehetnek ezek is? Aki lakást újított fel, van komolyabb zenei ismerete, ő is miket tapasztalt? Mert a szín is például néha az is sokat számít, főleg a külső homlokzatnál, mert egy pasztell szín bézs, krém és annál még világosabb, csak a levegő kb 20-30C fokos napsütés esetén, úgy 30-35C fokos lesz az épület fala így, míg egy terra színnél, már vagy 50C fok, és a divatos antracit szín akár elérheti a 70C fokot is, az ilyen fal. És a szigetelés is jobban tud melegedni. Ez már amúgy a klímavédelem is lehetne. A zene is, gondolom már erre is hatással lehet, a magasabb hőmérséklet, és ha a természetes anyagokat használnánk a szilikátokra is gondolva, világosabb színekkel, mire jutnánk a hangminőségre is gondolva? Mire képes mondjuk a mágnesezhető festék is egyes tárgyakon, és kiegészítő hifi kellékeknél is? A polisztirol lapok az elég jól hallható, ez a hungarocell ront a hangminőségen. A lakásfelújítás sajnos így megközelítve, még nehezebb kérdés, azt pedig mit és hogyan végezzünk el, erről alig tud a legtöbb gyártó ilyen ismeretet is megadni. Mennyi hifi, audiophile, és high end berendezés van hazánkban, és a többi országban is?

  • Tamás

    Miért ekkora “mumus” a placebo?

  • Long

    Nem magával a „placebóval” van gond, ami bizonyos kísérletek jótékony segítsége, és bizonyos esetekben már önmagában is jótékony hatású.
    A gond azzal van, hogy konkrét, mindig minden esetben ugyanúgy működő – reprodukálható -, mérhető jelenségek, eszközök nem tartoznak a placebo kategóriába.

  • Plety

    Az egész írás azon a hibás feltételezésen alapszik, hogy placebot az eszközök ára okoz. Amikor te a 8k-s digit kábelt választottad a 300k-s ellenében, abban ugyanúgy benne lehetett a placebo. Tudniillik az áron kívúl még temérdek placebo-t okozó tényező létezik. Érdemes lenne kibékülnöd a placebo kétségtelen létezésével, és nem ellenségnek kellne beállítani azokat, akik hivatkoznak rá, mert nem ok nélkül teszik. Borzasztó erős az érzékelés-torzító hatása, amiről te is megbizonyosodhatnál, ha nem lenne egy vastag és áthatolhatatlan fal a gondolkodásodban. „Tudományos” és hifista szempontból is hatalmas hiba egy fontos tényezőt nem belevenni az egyenletbe, csak mert az nehezíti a számítást. Komolyanvehetetlen az a matematikus, akinek mindig hiányos az egyenlete.

  • Long

    A placebo tényét, bizonyos esetekben meglévő hasznosságát (pl. egészségügy) sohasem vitattam, nem vitatom.
    Nem magával a placeboval van gondom.
    A gondom az, hogy a hangtechnikában bizonyos körök nagyon gyakran, nagyon sok mindent elintéznek egy „kézlegyintéssel” és a placebo szó leírásával.
    Kérdezem:
    Gondolatmeneted, a jelenségek, tapasztalatok szimpla pszichózissá való egyszerűsítése csak a hifire vonatkozik, vagy mindenre, és ha csak a hifire, akkor miért?
    Mert gondolatmeneted szerint pl. a családunkban jelenleg meglévő két autó között mindössze azért érzek óriási különbséget, mert az egyik többe került, a korábbi két autónk között azért, mert az egyiknek „neve” volt, stb.

    ,,,és egyetlen gondolat a „tudományos” szóval kapcsolatban.
    A 8k és 300k kábelek különbségének ma már az okát is tudjuk, amely ok „hifista szempontból” más hangminőséget, „tudományos szempontból” pedig más mérési eredményt ad. Ergo, a hifista észrevétele tudományosan mérhető, ami pedig mérhető, nem lehet placebo – ami nem azt jelenti, hogy mindazon jelenség, melyet még nem tudunk mérni, placebo lenne.
    Mindössze csak azt nem tudjuk, hogy mit is kellene mérni, azt nem tudjuk, hogy a jelenség a 10-11. tizedesjegy különbségében lenne mérhető – a műszerünk pedig csak 8 tizedesjegy pontos , vagy éppen a változás nagyon sok mérési paraméter egymáshoz képest időbeni megváltozásában van.

  • Ábráham Gábor

    Csak az elvakult „placebo-hajigálók” tagadják, hogy az autók fogyasztása csökken, ha Unicumos-üveget teszünk a csomagtartóba. Sokak által tapasztalt tény, hogy az autó gyorsulása jelentőssen javul, ha a motorháztető belső oldalára kinyomtatott kínai írásjeleket teszünk. A „placebo-hajigálók” ezt tagadni próbálják, de a barátom, aki 20 éve autó tervezést tanít az egyetemen, csak röhög rajtuk. Szerencsére egyre több szakember húzza ki a fejét a homokból, és árul az autókhoz tuning elemeket, pl. üléshuzat, ami érezhetően növeli az autó teljesítményét.

  • Long

    Az „elvakult placebo-hajigálós” hozzászólásod mindössze téged minősít, mivel saját magad kitalált, soha, senki által nem javasolt eseteket sorolsz, amin – mivel évekig volt autótuning-vállalkozásom – magam is mosolygok.
    …és mielőtt „bármibe” kapaszkodva megpróbálnál ismét belém kötni, leírom, hogy én hoztam be és építettem be először Európában versenyautókba, rallye autókba, verseny-motorcsónakokba, sőt, még repülőbe is az MSD és Crane gyújtásrendszereit.

  • Ábráham Gábor

    Miért mosolyogsz? Miért nem próbálod ki? Talán azért, mert értesz hozzá. Máshoz meg nem értesz, de pont ilyen szintű tuning megoldásokat javasolsz, és akinek az a szakmája, azt lehülyézed amiért nem hisz neked.

  • Long

    Most már valamibe nagyon-nagyon belegabalyodtál, amit magad sem értesz, csak egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedsz.
    …de ha neked ez kell, engem nem zavar.

  • Long

    Az autótuningos hozzászólásod, levezetésed, filozófiai elmélkedésed, és csattanósnak vélt „zárásod” nagyon tetszik, le a kalappal – és ezt őszintén írom.

    Ha valóban érdekel, kifejtem, hogy miért mosolygok.

    Az unikumos üveg hangképre gyakorolt hatása, legalábbis annak egy része szimpla akusztika. Nincs benne semmi misztikum. Ha nem lenne az üvegen unikumos címke, akkor könnyeben be- és elfogadható lenne az ötlet mindenki számára, ellenben akkor több tízezer forintba kerülne.
    Mivel akusztikai, vagyis a levegő mozgásával, léghullámokkal kapcsolatos a hatás, ezért tudom, hogy ezt hol lehetne kihasználni az autótuningolás során. Ez pedig a pl. kipufogórendszer, ami kiegészíthető pl. „rezonátorcsövekkel”, melyek áttételesen hasonló dolgot csinálnak, mint az unikumos üveg a szoba levegőjével.
    A kipufogórendszer pedig nem a csomagtartóban van, ráadásul az unikumos üveg a mérete folytán a kipufogórendszerbe nem férne be. Tehát az ötleted jó, csak hülyeség a javasolt megoldásod.

    Ha a „kínai írásjel” alatt azt érted, amit mi 7 jelnek, vagy „Oh mani padme hum” szimbólumnak hívunk, akkor szintén mosolyognom kell, mert bár fricskának, urambocsá, sértésnek szántad a javaslatot, de bazira mellényúltál, mert pusztán filozófiai, logikai úton beletrafáltál valami nagyon fontosba – ehhez szintén őszintén gratulálok.

    A „7 jel” kétdimenziós formájában való tapasztaltak alapján, nagyon sokan elkészítettük annak 3D-s változatát. Eme 3D-s jelek a hangtechnikai eszközökön kívül – melyeken hatásuk vitathatatlan -, szimplán tapasztalatszerzési, kíváncsiságkielégítési céllal felkerültek sporteszközökre. Felkerültek, és a konkrét, stopperrel, pontszámokkal mérhető eredmények alapján, ott is maradtak.
    Valamint belekerültek autókba is, ám nem az általad jelzett helyre. Az ötleted jó, de nem a motorháztető a jó hely. A szimbólumok 3D-s változata felkerült vezérlőelektronikákra, gyújtáserősítőkre, melyeken a megtapasztalások után ott is maradtak.

    Gondolom, kimerítő választ adtam arra, hogy miért is mosolygok felvetéseden, és miért jelzem immár sokadszor neked is, hogy „hitről” kizárólag azok esetében (pl. nálad) beszélhetünk, akik pl. egy immár több millió rendszerben örömmel használt tárgyat – az átlagtól pontosabb, jobb zajszűrő képességgel rendelkező switch-et – pusztán a hitük alapján nem próbálnak ki.
    Jelesül, nem próbálod ki, mert hiszed, hogy nem működik, ellenben mindazok, akik meghallgatás alapján kiválasztották a nekik legjobban tetszőt, mindezt szimplán hit alapján tették – legalábbis, szerinted.

    Nos, mivel ezek szerint szeretsz filozofálgatni, javaslom, gondold újra azt a fránya „hitkérdést”.

  • Árpád

    Senki nem kérdezte, ezek szerint csak én nem tudom? Mi volt a 8k-s kábel?

  • Dékány Zoltán

    Két észrevételem van:
    Az első:
    A placebó természete nem olyan, hogy Te valami meg AKARSZ magadnak magyarázni. Egyáltalán nem a tudatosság szintjén zajlik a dolog. Sokkal inkább arról van szó, hogy az agyadnak az egyik rejtett zuga valamiről gondol valamit és ez a tudatos részét az agynak befolyásolja. Szándékosan nem hoztam ide a hifit, hiszen az élet minden területén dolgozik.

    Második:
    Először is, tök jó, hogy ilyen aktív vagy: Kísérletezel ezzel-azzal, itt ez a honlap, stb…
    DE, sokkal komolyabban vehetők lennének az írásaid, ha a kísérleteid során korrektül kivitelezet AB, vagy még inkább ABX tesztet használnál. Tudom, hogy nem mindig egyszerű kivitelezni, de akkor Te magad is biztosan tudhatnád, hogy nem csak az egyad (szívatásért felelős részlege) csapott be.

  • Long

    Nagyon régi, hajszálvékony, tömör vörösrézből készült Power-R (Radnai Rudolf) vezeték.

  • Long

    Úgy vélem, hogy egy bizonyos tapasztalattal, gyakorlattal, önismerettel (szinte) 100 százalékban kizárható hogy átverjen minket az agyunk valamelyik „rejtett” zuga.
    Valamint, úgy vélem – sőt biztos vagyok benne -, hogy a gyors A-B tesztektől sokkal több valós eredményt ad, az „együttélés”, ami során kiderül, hogy az „A”. vagy „B” változattal tudtunk több időt zenét hallgatni, az „A”, vagy „B” változat okoz hosszú távon több örömöt.

    Ezzel együtt, rendszeresen tartunk A-B teszteket, sőt, éveken keresztül tartottunk tartottunk az egyik (vak) barátunk segítségével valódi vakteszteket is. Ezekről is rendszeresen beszámoltam, beszámolok.

  • Dékány Zoltán

    Azt én sem gondolom, hogy egy AB tesztnek feltétlen rövidnek kell lennie. Én is néha napokig (sőt… előfordult már, hogy hetekig) kapcsolgatok a tesztelendő dolgok között. Én azért azt gondolom, hogy a finom részletek már pár másodperc után is eltünnek. Az AB teszt úgy a legjobb, ha a két valami között max. egy pillanatra van megakadás. De persze az is kérdés, hogy a jobbnak vélt eszköz hosszú távon mennyire hallgatható. Az AB teszt leginkább annak a kiderítésére jó, hogy egyáltalán van-e különbség két dolog között (vagy ha úgy tetszik, hallatszik-e különbség az én rendszeremen).